Osztalék vs növekedés A legjobb 7 különbség (infografikákkal)

Különbség az osztalék és a növekedés között

Osztalék esetén az állományból származó többlet hozamot deklarálják és megosztják a befektetőkkel, és a nyereség többletét csak osztalékként vonják vissza, míg a növekedési modellben a megszerzett többlet hozamot újra befektetik, és a nyereség csak akkor valósul meg, ha ugyanazokat beváltják vagy eladják.

Kétféle befektetési halmaz létezik: növekedés és osztalék. Mindkét befektetési típusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. A befektetés típusa függ a befektetési távlattól és körülményektől, valamint a befektetés céljától, amelyre a beruházást végrehajtották.

Általában a növekedés és az osztalék kifejezést a befektetési alapok világában használják, ahol ez a kétféle befektetési alap jelenleg elérhető a nyílt piacon.

Osztalékok vs növekedési infographics

Kulcskülönbség

  • Az osztalékrészvény elterjedtebb a piacon, mivel a készpénzbefektetést a részvény vagy a befektetési alap házak osztalékként törlesztik. A növekedési készletek viszont ott vannak, ahol a pénz befektetett marad, és időszakos időközönként nem vonják vissza
  • A növekedés során a részvényből származó többlethozamot vissza kell fektetni magába a részvénybe, míg osztalékok esetén a befektetők minden időközönként rendszeresen megtérülnek
  • A növekedési befektetések nyeresége csak akkor realizálható, ha azokat eladják vagy visszaváltják, míg az osztalékállományban a többlet nyereség osztalék formájában visszavonható
  • Az osztalékállomány szorosabban kapcsolódik az állandó cash flow-val rendelkező vállalatokhoz, és rövidesen nincsenek nagyobb tőkekiadások. A növekedési készletek növekedési lehetõséggel bírnak, mivel a jövõbeli elõrejelzések és a vállalatok jelentõs tõkekiadásai hosszabb távon megtérülnek
  • Ha a befektető rendszeres időközönként likviditást és készpénzt keres, akkor az osztalékfektetést kell választania. Ha éppen ellenkezőleg, egy befektető növekedést keres és hosszú ideig befektetni akar, akkor az előnyök kihasználása érdekében a befektetési alapok részvényeit kell választania

Osztalék vs növekedés összehasonlító táblázat

Osztalék Növekedés
Rövidebb időhorizont, mivel a cash-flow rendszeres. Hosszabb időhorizont, mivel a cash flow csak az időszak végén van.
Az állományból időszakos időközönként beáramló pénz Készpénz beáramlás csak visszaváltáskor vagy eladáskor.
Felesleges hozam felszabadítása A többlethozam újbóli befektetése
A kapott pénz adómentes a befektetésijegy-tulajdonos kezén. A pénz csak akkor mentes adómentességet a befektetési alapok egyes rendszereiben, ha legalább 15 évig befektethet.
Az osztalékállományok állandó cash flow-t kínálnak, ami potenciálisan kevésbé kockázatos, mint a növekedési részvény, mert a befektető rendszeres időközönként kap pénzt. A növekedési részvények nagyobb megtérülés lehetőségét jelenthetik a befektetők számára. A növekedési részvények kompatibilisek azokkal a befektetőkkel, akik nem azonnali cash flow-t keresnek, és hosszabb ideig szeretnének befektetésben maradni.
Általában felülmúlják a növekedési részvényeket. Általában alulteljesítenek, mint az osztalék részvények.
A részvények többlethozamának növelésével járó befektetői veszteségek, mivel a pénzt osztalék formájában vonja vissza a befektető. A többlet nyereséget növelik, és továbbra is újra befektetik, ami cserébe növeli a befektetés értékét, és minden időszakban növekszik.

Milyen lehetőséget választani?

Akár osztalék-, akár növekedési alapokat választ, ez a befektető időhorizontjától, a kockázati preferenciától és a megtérülés típusától függ. Azoknak a befektetőknek, akik hosszabb távon szeretnének gazdagságot teremteni, a jövedelmüket a növekedésbe kell fektetniük, hogy továbbra is befektessenek és hosszabb megtérülést élvezzenek. Aljnövényzeti beruházás, nem kap semmilyen azonnali hozamot vagy bármilyen jellegű kamatot. Ennek ellenére befektetése az évek során megsokszorozódik, míg másrészt az osztalékbefektetések azoknak a befektetőknek szólnak, akik fix és állandó cash flow-t keresnek az évek során.

Következtetés

A valóságban egyetlen befektetési alap vagy befektetés sem tökéletes vagy mindig kifizetődő. De a befektetésnek olyan szokásnak kell lennie, aki a jövőjét biztonságossá akarja tenni, és ebből a befektetésből néhány célt el akar érni, ami jobb jövőt hozhat számukra.

De mivel mindannyian tudjuk, hogy a hozam ingadozó, és függ a piaci hangulattól, a vállalat befektetői viszonyaitól, a vállalat alapvető és egyéb külső tényezőktől. Az S & P 500 indexének adatai szerint az osztalékrészvények általában felülmúlják a tágabb tőzsdei és a növekedési részvényeket. Az osztalék állományok képesek kiemelkedő hozamot elérni a növekedési készletekhez képest.

Ha a befektető rövid távú és kevesebb kockázatú befektetést tervez, akkor adóssági befektetési alapokba kell befektetnie. Ha a befektető kiváló hozamra vágyik, akkor a rövid lejáratú és a magas kockázatú részvény kölcsönös befektetéseket kell választania. A befektetési alapokat a befektető céljainak és igényeinek megfelelően kell kiválasztani.

érdekes cikkek...