Mi a szegmentált piacelmélet?
A szegmentált piacelmélet szerint a kamatgörbe szegmensekben valójában differenciálódik a befektetők által igényelt kötvény lejárata alapján, és mindegyik szegmens független egymástól. Tehát a rövid lejáratú kötvények kamatlábai nem kapcsolódnak a hosszú lejáratú kötvényekhez, és fordítva, ezért az egyes szegmensek hozamait függetlenül határozzák meg.
Magyarázat
- A különböző szegmensek befektetői különbözőek, és az egyes szegmensek kamatlábát az egyes szegmensek kereslete és kínálata határozza meg. Az egyes szegmensekben uralkodó kamatláb kizárólag az adott futamidőre vonatkozó forrás és kínálat függvénye.
- Így minden lejárati szektor (hosszú távú, rövid távú és középtávú) különböző piaci szegmensekbe sorolható, ahol a hozam nincs összefüggésben más szegmensekkel, és pusztán az adott szegmens kínálatán és keresletén alapul.
- A szegmentált piacelmélet feltételezi, hogy az egyes szegmensek résztvevői vagy nem hajlandók áttérni szegmensükre nagyobb hozam keresése érdekében, vagy a bevezetett korlátozások miatt nem képesek erre.
Történelem
A piaci szegmentáció elmélet koncepciója 1957-ben jött létre egy híres amerikai közgazdász, John Mathew Culbertson részéről. Az elméletet az „A kamatlábak szerkezeti felépítése” című cikkében publikálták. Írásában vitatta Irving Fisher „elvárások által vezérelt terminusszerkezet-modell” korábbi ismert elméletét, és előállt elméletével.
Példa
- A piaci kamatláb folyamatosan változik. Vegyünk egy biztosítótársaságot. Az életbiztosítások főként hosszú távúak. 20 és 40 év közötti lejáratokig terjedhetnek. Tehát, ha egy biztosító társaság biztosítást értékesít, akkor a társaságot hosszú távú felelősség terheli.
- Tehát a kötelezettség ellensúlyozásához a társaságnak eszközbe kell fektetnie. Mivel a kötelezettség hosszú távra szól, ezért az eszköz, amelyet a társaság befektet, hosszú távú is lesz. Tehát a társaság hosszú távú kötvényekbe fog befektetni.
- A biztosítótársaságok főleg hosszú távú szegmensbe fektetnek be. Nem fektetnek be rövid lejáratú kötvényekbe, és a lejárat után ismét áthúzódnak, mivel nem vállalják annak kockázatát, hogy a kamatláb csökkenjen az áthúzás során. Tehát nincs változás a szegmensekben. A befektetők meghatározott szegmensekben vannak rögzítve, és a szegmens hozamát az adott szegmens kereslete és kínálata határozza meg.
A szegmentált piacelmélet feltételezése
A szegmentált piac elméletének elsődleges feltételezése az, hogy a különböző lejáratú kötvények nem helyettesítik egymást. Ez azt jelenti, hogy ha hosszú távra fektet be, akkor nem vásárolhat rövid lejáratú kötvényt és áthúzást. Csak hosszú lejáratú kötvényeket kell vásárolnia. A szegmens áthelyezése nem megengedett.
Szegmentálási piacelmélet vs. preferált élőhelyelmélet
A preferált élőhely-elmélet hasonló a szegmentációs elmélethez abban a meggyőződésben, hogy a hitelfelvevők és a hitelezők egy adott szegmenshez ragaszkodnak, és erőteljesen preferálják a szegmenst, de nem mondja azt, hogy az egyes szegmensek hozamai teljesen függetlenek és egyáltalán nincsenek összefüggésben. Az előnyben részesített élőhely azt állítja, hogy ha a befektetők úgy látják, hogy több hozamot kapnak más szegmensekben, mint az előnyben részesített szegmens, akkor elmozdulnak az előnyben részesített szegmensből. A szegmensek elmozdítása nem engedélyezett a szegmentációelméletben.
Előnyök
- Egy adott szegmens kötvényhozamát teljesen meghatározza az adott szegmens befektetőinek és hitelfelvevőinek kereslete és kínálata. Tehát ez valójában igaz a való életben. A közgazdasági törvény szerint az árakat a kereslet és a kínálat határozza meg
- A megfelelő eszközkezelés ezen elmélet alapján végezhető el, mivel egy adott szegmens kötelezettségei teljes fedezetben vannak az adott szegmensbe történő befektetéssel. Ha engedélyeznék a váltásokat, akkor a befektetők a kamatlábkockázatnak lennének kitéve az áthúzás során
Hátrányok
- A befektetők valójában nem ragaszkodnak egy adott szegmenshez. A lehetőségek szerint szegmenseket változtatnak. Ha bármely más szegmensben jobb hozamot érnek el, akkor hajlamosak a szegmenseket eltolni.
- Az elmélet azon a feltételezésen alapul, hogy a befektetők nem változtathatják meg előnyben részesített élőhelyüket, ami a valós életben nem igaz.
Következtetés
A szegmentált piacok elmélete kiemel egy fontos tulajdonságot, amelyet a hozamot egy adott szegmens kötvényeinek kereslete és kínálata határoz meg. A kötvény által kínált hozam valójában a keresleten és a kínálaton alapul, és ez az elmélet tehát a való világban is alkalmazható. A nehéz feltételezéseket nehéz megvalósítani a valós forgatókönyvekben.
