Mik azok a kötvények?
A kötvény olyan értékpapír, amely a kibocsátónak a kötvénytulajdonosokkal szemben fennálló tartozását jelöli, és köteles ugyanerre a szelvényt (kamatot) fizetni, vagy a jövőben visszafizetni a tényleges összeget, és ezek szintén forgalomképesek, és itt kamat fizethető havonta, negyedévente, félévente vagy akár évente.
A kötvény piaci ára
A kötvény piaci ára a kötvények összes leendő tőke- és kamatfizetésének jelenértéke, amelyet a kötvények lejáratig hoznak (hozam). Meg kell jegyezni, hogy a kötvény hozama és ára fordított összefüggésben vannak, így amikor a piaci kamat emelkedik, a kötvény árai csökkenni fognak, és fordítva.
A kötvény sikerét az általuk kínált hozamtól függően mérik. A hozam az értékpapíron elért éves hozam százalékos aránya.
A kötvény jelenlegi hozama az éves kuponok / aktuális kötvényáraként kerül kiszámításra.
Például, ha egy kötvényt 1000 dollárért bocsátottak ki 100 dollár éves kupon mellett, de ha 1100 dollárért adják el a piacon, akkor a hozam a következő lenne: 100/1100 = 9,09%
A kötvények típusai
Néhány népszerű kötvénytípus:
- A fix kamatozású kötvények szelvényei a kötvény teljes élettartama alatt állandóak maradnak.
- Változó kamatozású kötvények azok, amelyeknek a szelvénye a referencia-kamatlábhoz kapcsolódik, például a LIBOR. Mivel ezek ingatag természetűek, úszó kategóriába sorolják őket. Például a kamatláb meghatározható LIBOR + 0,25% -ként, és ezt rendszeresen újraszámítják.
- A vállalati kötvények különböző vállalatok által kibocsátott, különböző befektetőknek eladott adósságpapír. Az ilyen kötvények fedezete a vállalat fizetési képességétől függ, ami viszont a társaság működéséből származó jövőbeni lehetséges jövedelmekhez kapcsolódik. Ezeket a szempontokat vizsgálta meg a hitelminősítő intézetek, mielőtt megerősítést adtak volna.
- Az államkötvények a nemzeti kormány által kibocsátott kötvények , amelyek rendszeres befizetéseket ígérnek és lejáratkor visszafizetik a névértéket. A kormány által forgalmazható feltételek a piaci hitelképességtől függenek.
- A nulla kuponos kötvények nem fizetnek rendszeres kamatot. Általában a névértékhez képest alacsonyabb engedményt bocsátanak ki, ami vonzóvá teszi. Ezt a különbséget lejáratkor összesítik, és a teljes tőkeösszeget lejáratkor fizetik ki. Ilyen kötvényeket a pénzügyi intézmények is kibocsáthatnak a kuponok levonásával a tőkeösszegtől.
- A magas hozamú kötvények azok, amelyeket a hitelminősítő hatóságok befektetési besorolás alatt minősítenek. Mivel ezek alacsonyabb fokozatúak, várhatóan nagyobb hozamot kínálnak és vonzóvá teszik őket. Ezeket ócska kötvényeknek is nevezik.
- Az átváltható kötvények lehetővé teszik a tulajdonos számára, hogy kötvényt cseréljen számos saját részvényre. Ezeket hibrid értékpapíroknak tekintik, mivel egyesítik a tőke és az adósság jellemzőit.
- Az inflációval indexált kötvények azok, amelyekben a tőke és a kamat összege a gazdaságban uralkodó inflációhoz kapcsolódik.
- Az alárendelt kötvényeknek alacsonyabb prioritása van, mint a kibocsátó többi kötvényének a felszámoláskor. A kockázat magasabb a szenior kötvényekhez képest, és ha a hitelezőknek és az elsőbbségi kötvénytulajdonosoknak fizetnek, az alárendelt kötvénytulajdonosokat prioritásként kezelik. Összehasonlításképpen alacsonyabb hitelminősítéssel rendelkeznek, és néhány példa erre a bankok által kibocsátott kötvények, eszközfedezetű értékpapírok stb.
- A külföldi kötvényeket a külföldi piacon egy külföldi egység bocsátja ki a hazai piac pénznemében, tőkebevonás eszközeként. Mivel a befektetők nagy része a belföldi piacról származna, előnyösnek bizonyulhat, mivel lehetőséget kapnak arra, hogy a külföldi kitettséget felvegyék portfóliójukba. A külföldi kötvények néhány példája:
- Bulldog Bond
- Samurai Bond
- Yankee Bond
- Bond Matilda
A kockázatok típusai
A kötvények különféle típusú kockázatoknak vannak kitéve, például:
- Hitel kockázat
- Likviditási kockázat
- Devizakockázat
- Inflációs kockázat
- Szuverén / országkockázat
- Volatilitási kockázat
- Hozamgörbe kockázata
A kötvény árának változása azonnali hatást gyakorol az értékpapír-portfólióra, mivel viszonylag stabil hozamot kínál. Ezenkívül az államkötvény árfolyama nagyon érzékeny, mivel ez az adott ország gazdasági stabilitását fogja ábrázolni. Az árakat befolyásolhatják a hitelminősítő intézetek felminősítése vagy leminősítése is.
Kötvényindexek
Számos kötvényindex létezik a portfóliók kezelésére és a teljesítmény mérésére, mint például:
- A Barclays Capital Aggregate
- Citigroup BIG
- Merrill Lynch hazai mester
Az indexek többsége más indexek ága a globális kötvényportfóliók mérésére, vagy tovább bonthatók a testreszabott portfóliók kezeléséhez, a lejárattól vagy az iparági felosztásoktól függően.
Következtetés
Pénzügyi értelemben a kötvény a kötvénykibocsátó és a kötvénytulajdonos közötti adósságinstrumentum. Ez az adósságot megerõsítõ értékpapír, amelyben a kibocsátó tartozással tartozik a tulajdonos felé, és köteles meghatározott idõközönként fizetni a kamatot (kamatláb) vagy a teljes tőkeösszeget a lejárat későbbi időpontjában. Ezeket a kamatösszegeket évente, félévente vagy akár havonta lehet kifizetni. A kötvény tulajdonjoga átruházható a másodlagos piacon, ami likvidebbé teszi.
