Mi az a likviditási csapda?
A likviditási csapda olyan forgatókönyv, ahol a kamatlábak esnek, és a megtakarítások aránya mégis magasra emelkedik, ami általában hatástalanná teszi az expanzív monetáris politika célkitűzését, a pénzkínálat növelését. Ebben a helyzetben az emberek inkább készpénzt tartanak, nem pedig olyan adósságot, amelyek a piac likviditásának virtuális kihagyásához vezetnek.
A likviditási csapda okai
- A likviditási csapda általában recessziós időszak után jelentkezik. Az emberek általában megtakarítási tendenciát mutatnak azokban az időkben, és inkább készpénzt tartanak, nem pedig adósságot vesznek fel.
- Alapvetően akkor fordul elő, ha annak ellenére, hogy van pénzkínálat a piacon, nem sikerül növelni a kiadások és a beruházások összegét.
- A piacon nagyon alacsony kamatlábak vannak, és bár a döntéshozók azt akarják, hogy a közönséges emberek illikvid eszközöket tartsanak a pénzkínálat növelésével, a forgatókönyv nem vonzza a fogyasztókat.
Példa a likviditási csapdára
A likviditási csapda klasszikus példája lehet a globális recesszió, amellyel az Egyesült Államok 2008 és 2010 között szembesült. Amikor a gazdaság kudarcot vallott, az Egyesült Államok teljes központi bankjai a nulla kamatlábú rövid távú hitelezési politikához alkalmazkodtak a piaci likviditás növelése érdekében, mivel az emberek a globális depressziótól tartva maguk közelében tartották készpénzüket.
Annak ellenére, hogy a monetáris bázis ezekben az időkben megháromszorozódott, de még a hitelezés is, mint ilyen kamatláb, nem eredményezett jelentős eredményeket a belföldi árindexeken vagy a gazdaság egészén, így likviditási csapdát teremtve.
A likviditási csapda 5 legfontosabb oka
# 1 - Vonzódás a megtakarításhoz
Általában a recesszió idején az emberek hajlamosak a készpénzt közel magukhoz tartani. Ez a szokás növeli a megtakarítási arányt, de csökkenti a kiadási rátát. Mivel pesszimistán tekintenek a jövőbeli viszonyokra, biztonsági intézkedésként használják ezt a politikát. Ezenkívül a bankok sem hajlandók hitelezni, még az alapkamat nullához közeli csökkentése után sem, a hatás nem változik más alacsonyabb kereskedelmi bankok felé.
# 2 - Deflációs várakozás
Ha a fogyasztók az árak esésére számítanak, akkor a reálkamat magasra emelkedhet, annak ellenére, hogy a nominális kamat közel nulla. A nehézség a negatív nominális kamatláb létrehozása, vagyis egy ritka feltétel, amikor a bankok fizetnének nekünk, hogy felvegyünk, hogy a kiadások növekedjenek.
# 3 - Hitelválság
A bankok vonakodnak hitelezni ezekben a szakaszokban, még akkor is, ha a fogyasztók ki akarják használni az alacsony kamatlábat, mert már most is hatalmas veszteséget szenvednek a nemteljesített adósságok visszavásárlásakor, és így mérlegük tisztításának szakaszába lépnek.
# 4 - A kötvények iránti kereslet csökkenése
A likviditási csapda fázisaiban a kamatlábak majdnem nullára süllyednek abban a reményben, hogy egy időszak után emelkedni fognak. Amikor a kamatláb ismét magasra emelkedik, a kötvény ára csökken. Így a befektetők úgy érzik, hogy előnyösebb készpénzt tartani, mint kötvényeket.
# 5 - A beruházási kereslet csökken
A cégek nem találják vonzónak az alacsonyabb kamatlábakat, mert ebben a szakaszban a cégek nem szeretnek befektetni, mert a kereslet nagyon alacsony.
A likviditási csapda előnyei
- Létrehozza az olcsó hitelfelvételi lehetőségek piacát, és ez fázis lehet az olcsó kölcsönök hitelfelvételéhez.
- Arra kényszeríti a döntéshozókat, hogy ellenőrizzék a meglévő monetáris politikákat, és újabb ötletekkel álljanak elő a jelenlegi forgatókönyvnek megfelelően.
- A fogyasztók körében a megtakarítás szokását idézi elő.
A likviditási csapda hátrányai
- A likviditási csapda általában recesszió után következik be. Ez a recesszió problémáját akaratlanul is tovább fokozhatja, nem pedig megoldja.
- A fázis olyan, hogy a központi bank elveszíti egyik főhatalmát, hogy a gazdaságot kamatfaktorral módosítsa és ösztönözze a növekedést.
- A likviditási csapdából való kilépés kockázata az ezt követő infláció. A gazdaságban rendelkezésre álló túl sok pénz díja.
- Munkanélküliséget eredményez, mivel a vállalatok alkalmazkodnak az elbocsátások költséges forrásaihoz, és más erőforrásokat olcsóbban vesznek fel. Ez visszautasítja a bérek csökkentését, ahol az emberek kénytelenek kompromisszumokat kötni az árukkal és szolgáltatásokkal.
- Ha a kamatlábak rendellenesen alacsonyak, a bankok nem rendelkeznek betéti alapokkal, a kölcsönökből származó jövedelem nem annyira biztató. Így nem szívesen adnak hitelt.
- Az alacsony kamatlábak miatt a biztosítótársaságok nagyban érintettek. Az ügyfelektől prémiumként kapott összeg kamatalapú hozamára támaszkodnak a kötelezettségek fedezésére, ami tovább növelheti a biztosítási díjakat.
A likviditási csapda 5 legfontosabb megoldása
- A központi bank által kínált kamatláb kulcsszerepet játszhat. A rövid lejáratú hitelfelvétel kamatlábának növekedése arra ösztönzi az embereket, hogy befektetés helyett felhalmozzák azt. A magasabb hosszú távú kamatok ösztönzik a bankokat a hitelezésre, mivel jobb hozamot érnek el. Ez fokozza a pénz áramlását.
- Az ár a legalacsonyabb pontig csökken, amikor az emberek kénytelenek többet vásárolni. Mind a tartós javakra, mind az olyan eszközökre, mint a készletek, alkalmazható. A befektetők azért kezdik újra a vásárlást, mert elég sokáig képesek megtartani az eszközt ahhoz, hogy túl tudják lépni a fázist.
- Az állami kiadások növekedése bizalmat teremthet abban, hogy a gazdasági növekedést a hitelező támogatja. Segít munkahelyteremtésben, a munkanélküliség felszámolásában és a készpénz felhalmozásában.
- Pénzügyi szerkezetátalakítás és innovatív ötletek, amelyek segíthetnek egy teljesen új piac létrehozásában és a meglévő csapdából való kijutásban.
- A globális együttműködés lehet az egyik megoldás, ahol két vagy több, a készpénzfelesleggel és -hiánnyal rendelkező nemzet összefoghat és segíthet egymás problémáiban a kölcsönös egyensúly elérésében.
Fontos szempontok
- A nullához közeli nominális kamat a likviditási csapdát eredményezi.
- A recesszió vagy a globális depresszió a likviditási csapda legfőbb oka.
- A monetáris politika hatástalanná válik.
- A munkanélküliségi ráta emelkedik az alapbérek csökkenésével.
Következtetés
Likviditási csapda akkor következik be, amikor az emberek csökkentik költési szokásaikat, és takarékossági módot választanak vagy befektetnek, még akkor is, ha alacsony a kamatláb. A központi bank a kereslet hiánya miatt nem képes fellendíteni a nemzetgazdaságot. Ha kezdetben nem irányítják, deflációhoz vezethet. A likviditási csapda egyik legfontosabb példája Japán nemzetgazdasága.
