Mik az Indexalapok?
Az Index Funds a befektetési alapok egy olyan formája, amelyet az adott ország indexének, például az S&P, a NASDAQ stb. Kitettségének és teljesítményének megismételésére és összehangolására hoztak létre, és segíti a befektetőket széles piaci kitettségben a különböző részvényekbe befektetett összeg miatt. a gazdaság különböző szektoraiban.

Példák az index alapokra
Az alábbiakban bemutatunk néhány példát az indexekre a világ minden tájáról.
- Russell 2000
- Wilshire: 5000
- Dow Jones ipari átlag (DJIA)
- FTSE All World Index
- Russell Globális Index
Ezenkívül egyes indexalapok az alábbiak szerint vannak felsorolva:
- Vanguard 500 index alap Investor Services
- Schwab S&P 500 indexalap
- Fidelity 500 indexalap
- T. Rowe Price Equity Index 500 alap
- VanguradTotal Stock Market Index
Az Indexalapok jellemzői
Sok oka van annak, hogy az index alapok még a befektetési guruk, például Warren Buffet és John Bogle kedvencei is, és ennek mögöttes okát az alábbiakban ismertetett előnyei sorolják fel:

- Alacsonyabb költség: Az aktívan kezelt befektetési alapokhoz képest, ahol a portfólió rendszeresen változik, az index alapokat passzívan kezelik, nem sok tranzakcióval. Ezért ez csökkenti az ilyen index alapok jelentős költségarányait.
- Automatikus kiegyenlítés: Mivel egy indexalap követi és replikálja bármely ország indexét, ezért természetes, hogy a legjobb nyerteseket is felveszi, és automatikusan megtisztítja a portfóliót az alulteljesítők eltávolításával. Ezért van egy automatikus egyensúlyozás, amely az alapkezelő aktív vagy kevés kezelésével valósul meg.
- Diverzifikáció: Nem lesz ágazati vagy biztonsági specifikus kockázat. Mivel egy széles alapú index a gazdaság különféle területeit vagy szektorait fedi le, az ugyanezt ismétlődő indexalap a diverzifikáció előnye. Egy adott szektor lassulása nem befolyásolja jelentősen az alap egészét. Mivel a befektetés ebben az esetben egy értékpapírkosárban van, az ilyen alapok lehetővé teszik, hogy kitegyék vagy tétet tegyenek a széles piacon.
- Könnyen kezelhető: Az alapkezelő részéről alig vagy egyáltalán nincs szükség aktív irányításra. Nincs állandó nyomás alatt az alfa előállítása, mint az indexé. Az alapkezelőnek csupán a portfóliót kell megismételnie az indexével. Ezért az alapkezelő részéről minimális erőfeszítésre van szükség, és ez egy viszonylag könnyen kezelhető alap.
- Jól alkalmazható a hatékony piacok számára: Gyakran megjegyzik, hogy amint a piacok hatékonyabbá válnak, azaz a részvényárfolyamok gyorsan és hatékonyan tükrözik és beépítik az összes információt, akkor az alfa- vagy többlethozamok előállítására az indexen kívül kevés lehetőség lesz az aktív befektetés módszere.
- Passzív menedzsment: Az indexalap kezelője csak arra törekszik, hogy olyan értékpapírokat vásároljon és tartson, amelyek reprezentálják az indexet, és megfelelnek annak teljesítményének. Ezért nincs kockázata a rossz részvények felvételének vagy az alulteljesítménytől való félelemnek, mint az aktívan kezelt alapok esetében.
Az Index-alapok hátrányai
Ezeknek az alapoknak azonban vannak bizonyos hátrányaik, amelyeket a következők szerint sorolnak fel:
- Hátrányos összefüggés a piaccal: Az index alapok nem képesek lefelé irányuló védelmet nyújtani. Mivel az index alap portfóliója pozitívan korrelál a piaccal, a portfólió egésze zuhanást tapasztal, amikor piaci korrekció történik. Habár a fejlõdésben jelentõs nyereség tapasztalható, az indexalap azonban jelentõsen kiszolgáltatottá teszi a hátrányokkal szemben
- Korlátozott kitettség stratégiáknak: Mivel a befektetőnek nincs kontrollja a portfólió felett, különféle stratégiákkal nem lehet sikeres. Nem lesz mérlegelési joga érték vagy növekedési részvények vásárlására, ha egy indexet csak megismétlik,
- Nincs nagy nyereség : Lehetséges, hogy egy aktívan kezelt alap tovább veri a piacot, és lenyűgöző nyereséget tud elérni. Ez hajlamos elveszíteni, mivel a befektető általában átengedi az ilyen hatalmas nyereség lehetőségét. Néha nem rejlik benne a lehetőség, hogy megelőzze a piacokat és alfát teremtsen, ahogyan az aktívan kezelt alapok egy része képes
- A rugalmasság hiánya : Mivel az indexalapkezelőknek követelményeket kell követniük az irányelvek és eljárások betartása érdekében, hogy az indexhez hasonlóan teljesítsenek, hiányozhatnak belátásuk és rugalmasságuk ahhoz, hogy saját maguk által megfelelőnek tartsanak konkrét változtatásokat a portfólióban.
Korlátozások
Az alapkezelő alig vagy egyáltalán nem ellenőrzi a portfóliót, mivel csupán hajlamosak lesznek követni és megismételni az indexet. Ezért nincs rugalmasság speciális stratégiákkal kísérletezni a piac legyőzéséhez, és ezáltal alfa előállításához a befektetők számára
Következtetés
Az index alapok általában előnyösek a befektetők számára, mivel kitettségük van az egész gazdaságra, az ilyen alapok általánosságban széles szélessége miatt. Viszonylag alacsony költségek mellett lesz diverzifikáció, és úgy tűnik, hogy ezek a befektető javát szolgálják. Mivel passzívan kezelik, még az alapkezelőnek is könnyű lenne egyensúlyba hozni az aktívan kezelt alapokkal ellentétben.
Azonban a korlátozott ellenőrzés és a rugalmasság hiánya miatt, amikor a portfólióba kerülő és az azt alkotó részvények közül kell választani, bizonyos hátrányok szoktak lenni, mivel az alapkezelő hatékony képességeinek ismeretében nagyon jól kereshetnek hogy legyőzze a piacot és alfát generáljon minden befektetőjük számára.
Mindazonáltal az évek során az ilyen alapoknak a diverzifikáció és az alacsony költségű előnyök miatt óriási népszerűségre tett szert a befektető nyilvánosság körében, mivel ezek az alapok hozamot adnak, amely közvetlenül összefügg a piac hozamával.