Indexalapok (meghatározás, példák) Minden, amit tudnod kell!

Tartalomjegyzék

Mik az Indexalapok?

Az Index Funds a befektetési alapok egy olyan formája, amelyet az adott ország indexének, például az S&P, a NASDAQ stb. Kitettségének és teljesítményének megismételésére és összehangolására hoztak létre, és segíti a befektetőket széles piaci kitettségben a különböző részvényekbe befektetett összeg miatt. a gazdaság különböző szektoraiban.

Példák az index alapokra

Az alábbiakban bemutatunk néhány példát az indexekre a világ minden tájáról.

  1. Russell 2000
  2. Wilshire: 5000
  3. Dow Jones ipari átlag (DJIA)
  4. FTSE All World Index
  5. Russell Globális Index

Ezenkívül egyes indexalapok az alábbiak szerint vannak felsorolva:

  1. Vanguard 500 index alap Investor Services
  2. Schwab S&P 500 indexalap
  3. Fidelity 500 indexalap
  4. T. Rowe Price Equity Index 500 alap
  5. VanguradTotal Stock Market Index

Az Indexalapok jellemzői

Sok oka van annak, hogy az index alapok még a befektetési guruk, például Warren Buffet és John Bogle kedvencei is, és ennek mögöttes okát az alábbiakban ismertetett előnyei sorolják fel:

  1. Alacsonyabb költség: Az aktívan kezelt befektetési alapokhoz képest, ahol a portfólió rendszeresen változik, az index alapokat passzívan kezelik, nem sok tranzakcióval. Ezért ez csökkenti az ilyen index alapok jelentős költségarányait.
  2. Automatikus kiegyenlítés: Mivel egy indexalap követi és replikálja bármely ország indexét, ezért természetes, hogy a legjobb nyerteseket is felveszi, és automatikusan megtisztítja a portfóliót az alulteljesítők eltávolításával. Ezért van egy automatikus egyensúlyozás, amely az alapkezelő aktív vagy kevés kezelésével valósul meg.
  3. Diverzifikáció: Nem lesz ágazati vagy biztonsági specifikus kockázat. Mivel egy széles alapú index a gazdaság különféle területeit vagy szektorait fedi le, az ugyanezt ismétlődő indexalap a diverzifikáció előnye. Egy adott szektor lassulása nem befolyásolja jelentősen az alap egészét. Mivel a befektetés ebben az esetben egy értékpapírkosárban van, az ilyen alapok lehetővé teszik, hogy kitegyék vagy tétet tegyenek a széles piacon.
  4. Könnyen kezelhető: Az alapkezelő részéről alig vagy egyáltalán nincs szükség aktív irányításra. Nincs állandó nyomás alatt az alfa előállítása, mint az indexé. Az alapkezelőnek csupán a portfóliót kell megismételnie az indexével. Ezért az alapkezelő részéről minimális erőfeszítésre van szükség, és ez egy viszonylag könnyen kezelhető alap.
  5. Jól alkalmazható a hatékony piacok számára: Gyakran megjegyzik, hogy amint a piacok hatékonyabbá válnak, azaz a részvényárfolyamok gyorsan és hatékonyan tükrözik és beépítik az összes információt, akkor az alfa- vagy többlethozamok előállítására az indexen kívül kevés lehetőség lesz az aktív befektetés módszere.
  6. Passzív menedzsment: Az indexalap kezelője csak arra törekszik, hogy olyan értékpapírokat vásároljon és tartson, amelyek reprezentálják az indexet, és megfelelnek annak teljesítményének. Ezért nincs kockázata a rossz részvények felvételének vagy az alulteljesítménytől való félelemnek, mint az aktívan kezelt alapok esetében.

Az Index-alapok hátrányai

Ezeknek az alapoknak azonban vannak bizonyos hátrányaik, amelyeket a következők szerint sorolnak fel:

  1. Hátrányos összefüggés a piaccal: Az index alapok nem képesek lefelé irányuló védelmet nyújtani. Mivel az index alap portfóliója pozitívan korrelál a piaccal, a portfólió egésze zuhanást tapasztal, amikor piaci korrekció történik. Habár a fejlõdésben jelentõs nyereség tapasztalható, az indexalap azonban jelentõsen kiszolgáltatottá teszi a hátrányokkal szemben
  2. Korlátozott kitettség stratégiáknak: Mivel a befektetőnek nincs kontrollja a portfólió felett, különféle stratégiákkal nem lehet sikeres. Nem lesz mérlegelési joga érték vagy növekedési részvények vásárlására, ha egy indexet csak megismétlik,
  3. Nincs nagy nyereség : Lehetséges, hogy egy aktívan kezelt alap tovább veri a piacot, és lenyűgöző nyereséget tud elérni. Ez hajlamos elveszíteni, mivel a befektető általában átengedi az ilyen hatalmas nyereség lehetőségét. Néha nem rejlik benne a lehetőség, hogy megelőzze a piacokat és alfát teremtsen, ahogyan az aktívan kezelt alapok egy része képes
  4. A rugalmasság hiánya : Mivel az indexalapkezelőknek követelményeket kell követniük az irányelvek és eljárások betartása érdekében, hogy az indexhez hasonlóan teljesítsenek, hiányozhatnak belátásuk és rugalmasságuk ahhoz, hogy saját maguk által megfelelőnek tartsanak konkrét változtatásokat a portfólióban.

Korlátozások

Az alapkezelő alig vagy egyáltalán nem ellenőrzi a portfóliót, mivel csupán hajlamosak lesznek követni és megismételni az indexet. Ezért nincs rugalmasság speciális stratégiákkal kísérletezni a piac legyőzéséhez, és ezáltal alfa előállításához a befektetők számára

Következtetés

Az index alapok általában előnyösek a befektetők számára, mivel kitettségük van az egész gazdaságra, az ilyen alapok általánosságban széles szélessége miatt. Viszonylag alacsony költségek mellett lesz diverzifikáció, és úgy tűnik, hogy ezek a befektető javát szolgálják. Mivel passzívan kezelik, még az alapkezelőnek is könnyű lenne egyensúlyba hozni az aktívan kezelt alapokkal ellentétben.

Azonban a korlátozott ellenőrzés és a rugalmasság hiánya miatt, amikor a portfólióba kerülő és az azt alkotó részvények közül kell választani, bizonyos hátrányok szoktak lenni, mivel az alapkezelő hatékony képességeinek ismeretében nagyon jól kereshetnek hogy legyőzze a piacot és alfát generáljon minden befektetőjük számára.

Mindazonáltal az évek során az ilyen alapoknak a diverzifikáció és az alacsony költségű előnyök miatt óriási népszerűségre tett szert a befektető nyilvánosság körében, mivel ezek az alapok hozamot adnak, amely közvetlenül összefügg a piac hozamával.

érdekes cikkek...