Mi a kamatláb futamideje?
A kamatláb szerkezetének meghatározása grafikus ábrázolásként határozható meg, amely a kamatlábak (vagy a kötvény hozama) és a különböző futamidők közötti kapcsolatot ábrázolja. Magát a grafikont „hozamgörbének” hívják. A kamatlábak időbeli szerkezete fontos szerepet játszik minden gazdaságban azáltal, hogy előre jelzi a kamatlábak jövőbeli pályáját és elősegíti a hozamok időben történő gyors összehasonlítását.
A kamatlábak futamidejének típusai
Elsősorban a kamatlábak kifejezésének szerkezete a következő formákat öltheti:
# 1 - Normál / pozitív hozam
A normál hozamgörbe pozitív meredekségű. Ez igaz a hosszabb lejáratú értékpapírokra, amelyek nagyobb kockázati kitettséggel rendelkeznek, szemben a rövid lejáratú értékpapírokkal. Tehát racionálisan a befektető magasabb kompenzációt (hozamot) várna, ezáltal normális pozitív lejtésű hozamgörbét eredményezve.
A kötvényhozamokat vagy a kamatlábakat az X tengelyhez viszonyítva ábrázoljuk, míg az időhorizontokat az Y tengelyen ábrázoljuk.
# 2 - Meredek
A meredek hozamgörbe csak egy másik változata a normál hozamgörbének, csupán annyi, hogy a hosszú lejáratú értékpapíroknál a kamatemelkedés gyorsabban következik be, mint a rövid lejáratúaké.
# 3 - Fordított / negatív hozam
Fordított görbe alakul ki, ha nagy a várakozás arra, hogy a hosszú lejáratú hozamok a jövőben a rövid lejáratú hozamok alá essenek. A fordított hozamgörbe fontos mutatója a közeli gazdasági lassulásnak.
# 4 - Púpos / Harang alakú
Ez a típusú görbe atipikus és nagyon ritka. Jelezte, hogy a középtávú futamidő hozama magasabb, mint a hosszú és a rövid távú, végül lassulásra utal.
# 5 - Lapos
A lapos görbe hasonló hozamot mutat a hosszú, középtávú és rövid távú lejáratok esetében.
A kifejezés felépítésének elméletei
A szerkezet szerkezetének tanulmányozása hiányos a háttérelméletek nélkül. Ezek relevánsak annak megértésében, hogy miért és hogyan alakítják ilyen módon a hozamgörbéket.
# 1 - Az elvárások elmélete / a tiszta elvárások elmélete
Az elvárások elmélete szerint a jelenlegi hosszú távú kamatlábak felhasználhatók a jövő rövid távú kamatainak előrejelzésére. Leegyszerűsíti az egyik kötvény hozamát, mint a többi kötvény hozamának kombinációját. Például egy 3 éves kötvény körülbelül ugyanolyan hozamot hozna, mint három 1 éves kötvény.
# 2 - Likviditási preferencia elmélet
Ez az elmélet tökéletesíti a befektetők likviditási preferenciáinak általánosan elfogadott megértését. A befektetők általában elfogultak a rövid lejáratú értékpapírok iránt, amelyek likviditása magasabb, mint a hosszú lejáratú értékpapíroké, amelyek sokáig lekötik az ember pénzét. Ennek az elméletnek a legfontosabb pontjai:
- A hosszú lejáratú adósságpapír árváltozása több, mint a rövid lejáratú adósságpapíré.
- A hosszú lejáratú kötvényekre vonatkozó likviditási korlátozások megakadályozzák a befektetőt abban, hogy eladja azokat, amikor csak akarja.
- A befektetőnek ösztönzésre van szüksége az általa kitett különféle kockázatok, elsősorban árkockázat és likviditási kockázat kompenzálásához.
- A kevesebb likviditás a hozamok növekedéséhez, míg a nagyobb likviditás a hozamok csökkenéséhez vezet, ezáltal meghatározva a felfelé és lefelé irányuló görbék alakját.
# 3 - Piaci szegmentációs elmélet / Szegmentációs elmélet
Ez az elmélet összefügg a piac kereslet-kínálat dinamikájával. A hozamgörbe alakját a következő szempontok szabályozzák:
- A befektetők preferenciái a rövid és hosszú lejáratú értékpapírok tekintetében
- A befektető megpróbálja összehangolni eszközei és kötelezettségei futamidejét. Bármilyen eltérés tőkevesztéshez vagy jövedelemvesztéshez vezethet.
- A változó futamidejű értékpapírok számos különböző keresleti és kínálati görbét alkotnak, amelyek végül inspirálják a végső hozamgörbét.
- Az alacsony kínálat és a magas kereslet a kamatlábak növekedéséhez vezet.
# 4 - Előnyben részesített élőhelyelmélet
Ez az elmélet azt állítja, hogy a befektetői preferenciák rugalmasak lehetnek, a kockázati tolerancia szintjüktől függően. Úgy is dönthetnek, hogy általános preferenciájukon kívül kötvényekbe fektetnek, ha megfelelő kompenzációt kapnak a kockázati kitettségükért.
Ezek voltak a fő hozamgörbe alakját meghatározó elméletek, de ez a felsorolás nem teljes. Olyan elméleteket is javasoltak, mint a keynesi gazdaságelmélet és a helyettesíthetőség elmélete.
Előnyök
- A gazdaság általános egészségi állapotának mutatója - A felfelé hajló és meredek görbe jó gazdasági állapotot jelez, míg fordított, lapos és púpos görbék lassulást jeleznek.
- Tudva, hogy a kamatlábak hogyan változhatnak a jövőben, a befektetők megalapozott döntéseket tudnak hozni.
- Az infláció mutatójaként is szolgál.
- A pénzügyi szervezetek nagymértékben függnek a kamatlábak időbeli szerkezetétől, mivel ez segít meghatározni a hitelezési és megtakarítási rátákat.
- A hozamgörbék képet adnak arról, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mennyire lehetnek túl- vagy alulárazottak.
Hátrányok
- Hozamgörbe kockázata - Azok a befektetők, akik piaci kamatlábaktól függő hozamú értékpapírokat tartanak, ki vannak téve a hozamgörbe kockázatának, hogy fedezzenek, amely ellen jól differenciált portfóliókat kell kialakítaniuk.
- A hozamgörbe kockázatának fedezésére szolgáló lejárati megfeleltetés nem egyszerű feladat, és nem biztos, hogy megadja a kívánt végeredményt.
Korlátozások
A kamatlábak időbeli szerkezete végül csak egy előre jelzett becslés, amely nem mindig pontos, de alig esett soha ki a helyéről.
Következtetés
A kamatlábak időbeli szerkezete a gazdasági jólét egyik leghatékonyabb előrejelzője. A múltban minden recesszió fordított hozamgörbékkel volt összekapcsolva, megmutatva, hogy milyen fontos szerepet játszanak a hitelpiacon. A hozamgörbék nem állandóak. Folyamatosan változnak, tükrözve a jelenlegi piaci hangulatot, segítve a befektetőket és a pénzügyi közvetítőket, hogy mindennek a tetején maradjanak.
