Tényleges hozam (meghatározás, képlet) - Hogyan lehet kiszámolni?

Mi a tényleges hozam?

A tényleges hozam definiálható éves hozamként, időszakos kamatláb mellett, és a módszert a részvénytulajdonosok hozamának egyik hatékony mércéjének nyilvánítják, mivel a névleges hozam módszerével ellentétben kellő figyelembe veszi az összetettséget azon a feltételezésen is alapul, hogy a részvénytulajdonos jogosult kuponkifizetéseinek kamatlábra történő újbóli befektetésére.

Magyarázat

Közismertebb néven éves százalékos hozam (APY) is. Nagyon különbözik az időszakos hozamtól, és a kettőt nem szabad összekeverni egymással. Az időszakos hozam úgy határozható meg, mint bármely időszakra vonatkozó hozam, amely lehet havi, féléves vagy negyedéves alapon, míg ez éves hozamként vagy hozamként határozható meg. Figyelembe veszi az összetettséget, és feltételezi, hogy a kuponfizetések már újrabefektetésre kerülnek. Ez a módszer kiválóan alkalmas azoknak az eszközöknek az összehasonlítására, amelyek évente legalább kétszer fizetnek.

Hatékony hozamképlet

A képletet az alábbiakban adjuk meg:

Hatékony hozamképlet = (1 + (r / n)) ⁿ - 1

Itt az 'r' névleges arányt jelent, az 'n' pedig a nem értéket. évente kapott kifizetések összegét.

Hogyan lehet kiszámítani a tényleges hozamot?

Kiszámítható a megadott és az alábbiakban tárgyalt lépések követésével:

1. lépés - Az első lépésben a felhasználóknak meg kell határozniuk az „n” -t vagy az év során beérkezett fizetések számát. Azok az értékpapírok, amelyek évente kétszer fizetnek, vagy más szavakkal, havonta fizetnek, és az ilyen pénzügyi értékpapírok után az „n” értéke 2. Hasonlóképpen, azok a pénzügyi értékpapírok, amelyek fizetnek minden negyedévente és havonta, 4., illetve 12. ábra.

2. lépés - A következő lépésben a felhasználóknak meg kell határozniuk az i értéket, vagyis a kamatlábat (ROI). Ezt a kamatlábat már említik az anyagi biztonság.

3. lépés - A harmadik lépésben a felhasználóknak meg kell osztaniuk a kamatlábat és azt is tizedes formában az 1. lépésben meghatározott fizetési intervallumok számával.

4. lépés - A negyedik lépésben a felhasználóknak összegezniük kell az 1 + (i / n) értéket.

5. lépés - Az ötödik lépésben a felhasználóknak meg kell venniük a 4. lépésben kapott értéket, és meg kell határozniuk az „n” kitevőt.

6. lépés - A hatodik lépésben, amely egyben az utolsó lépés is, a felhasználóknak 1-et kell levonniuk az évesített hozamhoz.

Példák a tényleges hozamra

1. példa

Vásárolja az ABC társaság kötvényét, amelynek 6% -os kuponja van. A nominális ráta 6%. Számítsa ki a tényleges hozamot, ha a kamatot évente fizetik.

Megoldás

Adott,

• r = 6%
• n = 1
• i = ??

Ha a fizetett kamat évente van, akkor az egy évben a fizetési időszakok száma 1.

A 6% -os szelvénykötvény hozamának meghatározásához a következő számítás a következő:

• = (1+ (6% / 1)) 1-1
• i = 6%

2. példa

B megvásárolja az XYZ társaság 5% -os kuponú kötvényét. Ha a kamatot félévente fizetik, akkor mi lenne a B tényleges hozama az 5% -os kuponkötvényénél?

Megoldás

Adott,

• r = 5%
• n = 2
• i = ??

Ha a kamatot félévente fizetik, akkor egy évben a fizetési periódusok száma 2. A nominális kamatláb 5 százalék.

Ezért az 5 százalékos szelvénykötvény B hozamának meghatározására a következő számítás vonatkozik

• = (1+ (5% / 2)) 2-1
• i = 5,062%

3. példa

C megvásárolja az ABC vállalat kötvényét, amelynek kuponja 6%. Ha a kamatot havonta fizetik, akkor határozza meg, hogy mi lenne a C tényleges hozama a 6% -os kuponkötvényén?

Megoldás

Adott,

• r = 6%
• n = 12
• i = ??

Ha a kamatot havonta fizetik, akkor egy évben a fizetési periódusok száma 12. A nominális kamatláb 6 százalék.

Ezért a 6 százalékos szelvénykötvény C hozamának meghatározására a következő számítás vonatkozik:

• = (1+ (6% / 12)) 12-1)
• i = 6,17%

Következtetés

A tényleges hozamot éves százalékos hozamnak vagy APY-nek is nevezik, és ez az évenként megtermelt hozam. Képlete i = (1 + (r / n)) n - 1.

Ezt a módszert a befektetők többsége nagyon előnyben részesíti, mivel a módszer, az összes többi módszerrel ellentétben, figyelembe veszi az összetettséget, és azt is feltételezi, hogy a befektetők jogosultak a kamatszelvények kamatszelvények szerinti újbóli befektetésére. Ez a módszer nagyon különbözik a névleges módszertől, ezért a kettőt nem szabad összekeverni egymással. Ha a kötvényekből befizetett összegeket újra befektetik, akkor a befektető tényleges hozama magasabb lesz, mint a névleges hozam vagy az említett kamatszelvény hozama az összetétel eredményeként.

Kevés hátránya is van, mivel azon a feltételezésen alapul, hogy a szelvényfizetéseket vissza kell fektetni egy másik ciklusba, amely ugyanolyan kamatot fizet. Ez azonban nem mindig lehetséges pusztán annak a ténynek köszönhető, hogy a kamatláb időszakosan ingadozni fog a gazdaság különböző elterjedt tényezőinek eredményeként.