Kvantitatív kutatási példák (lépésről lépésre példák)

Kvantitatív kutatási példa

A kvantitatív kutatás mérhető megoldásokkal és számokkal foglalkozik, amelyet szisztematikusan végeznek az adott jelenségek és ezeknek a számok közötti kapcsolatának megértése érdekében. Kvantitatív kutatásokat végeznek a helyzet vagy jelenségek magyarázatára, és ezáltal előrejelzést vagy becslést nyújtanak erre vonatkozóan, ezért ellenőrizhetők. Ebben a cikkben bemutatjuk Önnek a kvantitatív kutatás legfontosabb 4 példáját.

A kvantitatív kutatás legnépszerűbb 4 példája

1. példa - A Mean használata a közvélemény-kutatáshoz

A termék piacra dobása érdekében új marketing kampány zajlik, amely egy okostelefon, amely a kamera előnyeivel is jár. A közönségnek 1-5-ig terjedő skálán kellett értékelnie a kiegészítő funkciókat, 5 volt a legmagasabb.

Az alábbiakban annak a közvélemény-kutatásnak az eredményét készítettük, amelyet 50 fős mintaméret alapján készítettek különböző területekről és korcsoportokból:

Mivel az egyes besorolásokhoz különböző válaszadók száma vonatkozik, ezért az eredményt a Súlyozott Átlag Átlagos módszerrel kell kiszámítanunk. A súlyozott átlag átlaga kiszámítható az excel sumproduct () függvényével.

A számítás során azt látjuk, hogy az átlag magasabb, mint 3, ami azt jelenti, hogy a megfigyelés pozitív választ eredményezett. Az okostelefon kamerájának kiegészítő funkciói pozitív hatást váltottak ki, és ez a kísérleti mintára vonatkozó felmérés előrelépési helyzetet teremt a vállalat számára.

2. példa - Portfólió-hozam kiszámítása

Az ügyfél által befektetett portfóliót felhatalmazott portfóliókezelőnek kell kezelnie. Ez a portfólió 60% törzsrészvényt, 30% kötvényt és 10% készpénzt tartalmaz. A törzsrészvények hozama 14%, a kötvények hozama 8%, a készpénz megtérülése pedig 3,5%.

A portfólió hozama kiszámítható a fontos befektetés fogalmával, ahol az összhozam a portfólióban lévő egyes eszközök hozamának súlyozott átlaga.

Ezért az egyes eszközosztályok súlyozott átlaga kiszámítható,

= 60% * 14%

= 8.400%

Hasonlóképpen kiszámíthatjuk más eszközosztályok súlyozott átlagát a fentiek szerint

Amint az alább látható, a teljes portfólió hozama könnyen kiszámítható, ha ismerjük az egyes eszközosztályok hozamát. Ebben a forgatókönyvben a portfólió évi 11% -os megtérülést generál a befektető számára.

= 8,400% + 2,400% + 0,3500%

A teljes portfolió megtérülése = 11%

A Súlyozott Átlag fogalmával kiszámolhatók annak részletes lépései, hogy miként érhetjük el a portfólió hozamát, amikor az eszközcsoportok mindegyikének más a súlya a portfólióban.

3. példa - Kockázatértékelés

A kockázatértékelés a kockázatelemzés és a kockázatértékelés kombinációja.

A kockázatelemzés a jelenlegi helyzetet befolyásoló lehetséges jövőbeli események azonosításának és elemzésének különböző módszerei és módszerei, míg a kockázatértékelés becsléseket és ítéleteket készít az elvégzett kockázatelemzés alapján. Ez az egyik legfontosabb folyamat, amelyet a vezetésnek meg kell tennie a csapat és az alkalmazottak kezelésében.

  • A kockázatértékelési pontszám a valószínűség, a hatás és a jelenlegi értékek átlaga.
  • A fenti 3 komponenst 1-től 3-ig terjedő skálán osztályozzák, a 3 a legmagasabb. Az átfogó értékelést azonban 0-tól 5-ig terjedő skálán végezzük. Az 1-től 3-ig terjedő skálát 0-5-re konvertálja a kockázatelemzés.

Ellenőrizzük az üzleti ötlet jelenlegi forgatókönyvét, ahol:

  • Valószínűség = közepes
  • Hatás = közepes
  • Áramhatás = magas
Kockázatértékelés = A valószínűség, a hatás és a jelenlegi hatásértékek átlaga

A kockázatértékelés 0 és 5 közötti skálán történő kiszámításához ugyanezt meg tudjuk oldani az Excel táblázatkezelő szolgáltatásai segítségével:

A kockázatértékelés kiszámítása:

= ((2 + 2 + 3) / 3) * 2 - 1

Kockázatértékelés = 3,67

Átlag elvégzésével 1-től 3-ig értékeljük a kockázatot, és 2-gyel megszorozva ugyanazt nyújtjuk nagyobb skálán, ami itt 0-5. Ezért a fenti számítás a kockázatértékeléshez 3,67 besorolást eredményez. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó üzleti ötlet közepes kockázati szerepvállalást ábrázol, ami pozitív státuszt jelent az üzleti egység számára.

4. példa - Az átlagos éves hozam kiszámítása

A részvényárfolyam egy állomány a Microsoft Corporation mintegy 10 évvel ezelőtt a 13 th február 2009 $ volt 14,898. A jelenlegi állomány ára ugyanaz, mint a 11- edik február 2019, a $ 105,25.

Egy adott részvény vagy alap átlagos éves hozama kiszámítható a geometriai átlag fogalmával:

Átlagos éves hozam = 100 * ((aktuális részvényárfolyam / régebbi részvényárfolyam) (1/10) -1)

Az átlagos éves hozam a következőképpen számítható ki:

= ((14,90 / 105,25) (1/10) -1) * 100%

Átlagos éves hozam = 21,59%

Mint látható, a részvény több mint kielégítő hozamot adott társaival összehasonlítva ugyanezen 10 év során. Ezt a fajta elemzést tovább használják társak összehasonlítására, beépített becslésekre, valamint bármilyen részletes értékelési modell vagy számok létrehozására.

Következtetés

A kvantitatív módszertant manapság az emberiség szinte minden területén alkalmazzák, ennek oka a tények és a számok. A függőség, a változók és a becslés könnyebbé és érvényesebbé válik, és ezt a kutatást és módszertant mindennél jobban mérlegelik. Másrészt kvalitatív kutatási módszertanokat alkalmaznak, amikor csak szükséges. Fokozatosan olyan vegyes módszerű kutatási eszközöket is fejlesztünk, amelyek keverik a kvalitatív és kvantitatív követelmények, módszerek és paradigmák alkalmazását.

érdekes cikkek...