Leányvállalat (példák, szintek) Hogyan működik?

Tartalomjegyzék

Mi az a leányvállalat?

A leányvállalat az, amelyet egy másik vállalat irányít, ismertebb nevén anyavállalat vagy holding. Az ellenőrzést a leányvállalat szavazati állományának több mint 50% -ának tulajdonlásával gyakorolják. A leányvállalatokat vagy az ellenőrző társaság alapítja, vagy szerzi be. Azokban az esetekben, amikor az anyavállalat a szavazati részvények 100% -át birtokolja, a leányvállalati struktúrát teljes tulajdonú leányvállalatnak nevezzük.

A leányvállalatoknak az anyavállalatuktól elkülönült jogi személyiségük van. Kötelezettségeik, adózásuk és kormányzásuk szempontjából függetlenek. Így a leányvállalati struktúra beperelheti és beperelheti az anyjától külön. Mindazonáltal a többségi tulajdon miatt az anyavállalatnak jelentős beleszólása van a leányvállalat igazgatóságának megválasztásába és működésébe. A leányvállalat külön jogi személye segíthet az anyavállalatnak az adókedvezmények megszerzésében, az egység eredményeinek külön nyomon követésében, a leányvállalat kockázatának elkülönítésében az anyavállalattól, eszközök előkészítésére eladásra stb.

A leányvállalat szintjei

A nagyobb anyavállalat-leányvállalat-struktúrák több leányvállalatot is bevonhatnak, ezeket első osztályú leányvállalatnak, másodlagos leányvállalatnak, harmadik szintű leányvállalatnak stb.

Amint azt a leányvállalati példa 1. ábrája mutatja, ahol a többszintű struktúra legfelső vállalata nem más társaság tulajdonában van, az e társaság által ellenőrzött leányvállalatok első osztályú leányvállalatok. Ha egy első osztályú leányvállalat több mint 50% -os tulajdonnal rendelkezik egy másik gazdálkodó egységben, akkor ezt az egységet másodlagos leányvállalatnak nevezzük stb.

Leányvállalati példák

Leányvállalat 1. példa - Walt Disney

A Walt Disney cégnek több mint 50 leányvállalata van. A leányvállalatok részleges felsorolása az alábbiakban található

A teljes listát itt tekintheti meg

2. leányvállalat - példa - Nike Inc.

A Nike Inc-nek több mint 100 leányvállalata van. A leányvállalatok részleges felsorolása az alábbiakban található.

Itt megtekintheti a leányvállalatok teljes listáját

A különbség a passzív kisebbségi részesedéssel és a társult társasággal szemben

  • A leányvállalatok olyan szervezetek, amelyekben az anyavállalat vagy a holdingtársaság szavazati részvényeinek több mint 50% -ával rendelkezik.
  • Ezzel szemben, ha az anyavállalat birtokolja egy másik társaság szavazati részvényeinek 20-50% -át, akkor ezt a társaságot társult vállalkozásnak nevezik.
  • Továbbá, ha az anyavállalat egy másik vállalat részvényeinek kevesebb mint 20% -át birtokolja, ez a befektetés kisebbségi passzív befektetés.

Leányvállalati struktúra esetén a leányvállalat pénzügyi kimutatásait összevonják az anyavállalat kimutatásával, és a konszolidált pénzügyi kimutatásokat az anyavállalat auditált pénzügyi kimutatásainak önálló eredményeivel együtt nyújtják be.

A kisebbségi befektetések esetében a befektetés pénzügyi befektetésként van besorolva az anyavállalat mérlegének eszközoldalán, míg a kapott osztalékokat az eredménykimutatás a pénzügyi jövedelem alatt mutatja.

A leányvállalat számviteli kezelése

A konszolidált pénzügyi kimutatásoknak tartalmazniuk kell az anyavállalat összes leányvállalatát. A konszolidáció során a csoporton belüli egyenlegeket, tranzakciókat, bevételeket és kiadásokat kiküszöbölik. A hasonló ügyletek számviteli politikájának egységesnek kell lennie, miközben a számlákat kombinálni kell.

  • Az összevont eredménykimutatás a leányvállalat bevételeinek és kiadásainak 100% -át tartalmazza. Az anyavállalathoz köthető nettó jövedelem megszerzéséhez a leányvállalati struktúra nem ellenőrző részesedésének tulajdonítható minden nettó jövedelmet levonnak a konszolidált nettó jövedelemből.
  • Ugyanezeken a sorokon a leányvállalat eszközeinek és kötelezettségeinek 100% -a szerepel a konszolidált mérlegben, és a leányvállalat nem ellenőrző részesedését külön tételként kell elszámolni a tőke részben, leányvállalatok vagy kisebbség nem ellenőrző részesedéseként jelölve Érdeklődés.
  • A felvásárolt leányvállalat valós értékét meghaladó vételárát goodwillként kell elszámolni az anyavállalat mérlegében, és azonosíthatatlan eszközként kell besorolni.
  • 80% -nál nagyobb tulajdonrész esetén az anyavállalatnak konszolidált adóbevallást kell benyújtania.

Konszolidált és nem konszolidált leányvállalatok

  • A szabályozás szerint az anyavállalatok kötelesek összes leányvállalati pénzügyet konszolidálni. A leányvállalatok azonban ritka esetekben konszolidálatlanok maradhatnak, például amikor egy leányvállalati struktúra csőd alatt áll, ahol az anyavállalat nem képes ellenőrizni a leányvállalat működését.
  • Az ilyen cégeket tőkebefektetésekként kell kezelni, és ugyanúgy kell elszámolni, mint a társult befektetéseket az anyavállalat mérlegében.

Leányvállalat felépítése és egyéb üzleti kombinációk

Az üzleti kombinációk besorolhatók egyesülések vagy felvásárlások, konszolidációk és speciális célú jogalanyok közé.

Míg a leányvállalati struktúrának megvan a maga valódi identitása és a meglévő szervezeti struktúra még az anyavállalat vagy a holding társaság általi felvásárlást követően is, az egyesülések a kisebb társaság beolvadását eredményezik az azt vásárló nagyobb társaságban, aminek következtében az egyesülő társaság megszűnik . A konszolidáció egy teljesen új vállalat megalakulása két cég kombinációján keresztül, míg a speciális célú jogalanyokat a cég szponzorálása hozza létre egy speciális célra vagy egy projektre.

Értékelési kérdések a kereszt-holdingokban - EV / EBITDA

A keresztpiaci részesedéssel rendelkező cégek értékelési problémákkal szembesülnek, mint például az EV / EBITDA becslésnél. Ha egy részesedést kisebbségi részesedésnek minősítenek, a holding működési bevétele nem tükrözi a kisebbségi részesedés jövedelmét. A többszörös számlálója azonban magában foglalja a saját tőke piaci értékét, amely magában foglalja a kisebbségi részesedés értékét, ami az anyavállalat részvényeinek túlértékeléséhez vezet. Ennélfogva a kisebbségi részesedés értékét le kell vonni a helyes EV eléréséhez.

Többségi részesedés esetén, hasonlóan a leányvállalatokhoz, az EBITDA magában foglalja a leányvállalatok működési bevételeinek 100% -át, míg az EV csak a részesedésnek a vállalkozáshoz tartozó részét tükrözi. Ez félrevezető értelmezést adhat az alacsony többszörösről, ami a holding társaság részvényeit alulértékelt kategóriákba sorolhatja. Konszolidált részesedések esetében tehát kiigazításokra lenne szükség, hogy kizárják a részesedés értékét és a működési bevételt a számlálóból, illetve a nevezőből.

Következtetés

A növekvő vállalkozások általában leányvállalatokat alapítanak, vagy ellenőrzési részesedést vásárolnak a meglévő vállalatokban, mivel ez előnyöket jelent számukra, ha minimális kockázat mellett bővítik üzleti tevékenységüket. Az anya-leányvállalati kapcsolat segít a leányvállalati struktúra kötelezettségeinek és hitelköveteléseinek zárolásában, az anya vagyonának biztonságban tartásában. Lehetnek más specifikus szinergiák is, amelyek a szülők javát szolgálják, például megnövekedett adókedvezmények, diverzifikált kockázat vagy eszközök, például kereset, felszerelés vagy ingatlan. A leányvállalat viszont profitál az anyavállalat márkanevéből és / vagy értékes erőforrásokból.

Noha a két társaság felelősség szempontjából külön jogi személynek számít, a pénzügyi beszámolás során egyetlen egységnek tekintik őket. Ha a részesedés meghaladja a 80% -ot, az anyavállalat értékes adókedvezményeket szerezhet, és az egyik vállalkozás veszteségét a másikban ellensúlyozhatja.

A leányvállalatok megszerzésével járó jogi költségek általában alacsonyabbak, mint az egyesüléseké. Ezenkívül a leányvállalatok külföldi földterületeken történő megszerzése adókedvezményeket eredményez, amellett, hogy megkönnyítik az egyébként kevésbé együttműködő országokkal folytatott üzleti feltételeket. Ez a méretgazdaságosság révén hozzájárul a piaci részesedés növeléséhez és a versenyelőny megszerzéséhez.

érdekes cikkek...