Kereskedelmi feltételek (TOT) meghatározása
A Kereskedelmi Feltételeket (TOT) az ország import- és exportárainak arányaként határozzák meg. A kereskedelem feltételeinek fogalma fontos a közgazdaságtanban, mivel rávilágít arra, hogy egy nemzet milyen mértékben tudja finanszírozni az importját az export megtérülése alapján.
Key Takeaways
- A kereskedelem feltételei tükrözik az ország export- és importárának arányát és azok relatív viszonyát.
- A koncepció rávilágít arra, hogy egy nemzet képes-e finanszírozni az importját az export megtérülése alapján. Például, ha egy ország exportára meghaladja az importárát, akkor több importot vásárolhat ugyanazon az áron.
- Képlet = (exportárak indexe = importárak indexe) x 100.
- Különböző típusú TOT-okra van szükség, hogy holisztikus képet kapjanak a nemzet gazdasági teljesítményéről.
Hogyan működnek a kereskedelmi feltételek?
Egyszerű szavakkal, a TOT koncepciója az importárakat az exportárakhoz viszonyítva tanulmányozza, hogy napvilágra kerüljön egy ország monetáris pozíciója.
Például, ha egy ország exportára meghaladja az importárát, akkor több importot vásárolhat ugyanazon az áron. Ebben az esetben a TOT elmondja nekünk, hogy ugyanarra az exportegységre az ország több importot vásárolhat.
Gyors példával mélyebben megértsük a koncepciót.
(minden egység 1 USD-ba kerül)
A ország: 1000 tonna kukorica, (300 szükséges), 800 tonna búza (1000 szükséges)
700 kukoricafelesleg - 200 hiánybúza = 500 többlet marad
B ország: 100 tonna kukorica, (700-ra van szüksége), 300 tonna búza (100-ra van szüksége)
600 hiányos kukorica + 200 búzafelesleg = - 400 hiány.
Ha példánkban az árak egyenlőek, azt látjuk, hogy a többletkészlettel rendelkező nemzet jobban megfelel igényeinek kielégítésére. Más szavakkal, pozitív a cash flow, és több tőke termelődik az exportból, mint az importból.
Kereskedelmi feltételek képlete
Most, hogy alapvető ismereteink vannak, nézzük meg, hogyan kell kiszámítani.
Kereskedelmi feltételek képlete = (exportárak indexe = importárak indexe) x 100.A TOT-számítások alapképlete a
Alapvető kereskedelmi feltételek: (Az export ára az import ára) x 100.Értsük meg ezt egy példával.
Az A ország 700 tonna kukoricát exportálhat a B országba = 700 USD exportár
Az A országnak 200 tonna búzát kell importálnia a B országból = 200 USD behozatali ár
(700 200 = 3,5) x 100 = 350.
Mivel az árak mindkét országban és mindkét termék esetében egységesen 1 dollárban maradnak, az A ország kereskedelmi feltételeinek értéke 350/1, vagyis 350.
Következmények
- Ha a kereskedési feltételek értéke 100% -nál kisebb, akkor az kedvezőtlen helyzetnek minősül. Ha az érték 100% -nál alacsonyabb lesz, ez azt jelentheti, hogy az ország kevesebb pénzt keres az exportban, és többet költ az importra. Riasztó helyzetnek tűnhet, mivel azt jelezheti, hogy az ország több pénzt költ, mint amennyit export-importra fordít.
- A pozitív TOT 100% feletti értéket mutat, ami azt tükrözi, hogy az ország többet keres az exportban, mint amennyit az importra fordít.
- Ennek az aránynak a számítása nem túl egyszerű, például 1: 1, mivel több export- és importadat szerepel. Nem beszélve arról, hogy az arány változása sokféle okból fakadhat, félrevezető képet vetve. Számos tanulmány készült ismételten az áringadozás és ez az arány közötti összetett kapcsolat megértése érdekében.
- A gazdasági kapcsolatok számos társadalmi-politikai oka megváltoztathatja az arányt. Például az importárak a készlet túlzott rendelkezésre állása miatt esnek a parlamentben elfogadott önellátási törvényjavaslat miatt.
- Tehát, míg az exportárak változatlanok maradnak, az importárak csökkennek. Ez drasztikusan felfelé emelheti az arányt, annak ellenére, hogy nem szükségszerűen javult az export. Emiatt az ország gazdasági helyzetének holisztikus szemléletére különböző típusú kereskedelmi feltételeket használnak.
A kereskedelem feltételeinek típusai
# 1 - Net Barter
Kiszámítása az export egységérték-indexek és az import-egységérték-indexek százalékos arányaként, a 2000-es bázisévhez viszonyítva.
Emellett árukereskedelmi feltételeknek is nevezték, hogy jobban megértsék az ország kereskedelmében bekövetkezett változások átfogó nézetét.
# 2 - Bruttó cserekereskedelem
Ez az összes fizikai importmennyiség és az adott ország exportjának teljes fizikai mennyiségének aránya. Méri
T G = (Q M / Q X ) × 100, ahol T G bruttó barter TOT,
- Q M az összesített importmennyiség és
- Q X az export összesített mennyisége.
A magasabb T G azt jelezheti, hogy az ország az adott exportegységhez több egységet tud importálni külföldről. Korábbi példánkban könnyedén láthatjuk, hogy az A ország T G- je magasabb , mint a B ország, mivel több egységet képes importálni.
# 3 - Jövedelem TOT
Ez a vásárlóerő, a feltételek (le) az import ára számítva Pm, az érték (ár-szer mennyiség) egy ország exportjának: ITT = PxQx / Pm.
Az ITT növekedhet az exportárak növekedésével, az export számának növekedésével és az importárak csökkenésével. Összességében az importkapacitás egyik mérésére használják.
# 4 - Egy faktoriális TOT
Megállapítja, hogy megszorozzuk a nettó cserekereskedelmet a hazai export szektor termelékenységi mutatójával. Ez lényegében az exportáruk termelékenységének változásával korrigált nettó cserekereskedelmi feltételek.
# 5 - Dupla tényező TOT
Ez kifejezi mind a hazai, mind a kiválasztott külföldi országok export-iparának termelékenységében bekövetkezett változást.
Megtalálja: T D = T C (Z X / Z M )
hol
- T D a kettős tényező TOT,
- T C az árucikk TOT,
- Z X a hazai export szektor termelékenységi mutatója,
- A Z M a termelékenységi index a külföldi országok exportszektorában, vagy pedig import-termelékenységi index.
# 6 - Valós költség TOT
Ez az elmélet állítja, hogy az exporttermelés növekedése az erőforrásokat a gazdaság más szektoraiból az export szektorba tereli.
Például, ha a mezőgazdasági dolgozókat búza előállítására használják fel, hogy más országokba exportálják őket, akkor a búzatermelés kielégítése érdekében olyan erőforrásokat vonnak le a termelésből, mint a munkaerő, a kitermelés, a feldolgozás, a hajózási személyzet stb. Ezeket a munkavállalókat elméletileg fel lehetne használni közösségi gazdálkodásra vagy a hazai fogyasztáshoz szükséges egyéb gabona feldolgozására is.
Az exportcikkek előállításánál alkalmazott erőforrás egységenként másutt elkülönített erőforrások összege vagy „közüzemi” költség (más néven „áldozat”) a kereskedelem valós költségeinek tekintendő. Ezért az áru exportjának alternatív költségeit veszi figyelembe az exporttermelés összképében.
Tr = T s alapján számoljuk . R x
Hol,
- T R = Valódi költség TOT
- R X = az exportcikkek gyártásában felhasznált erőforrások egységére vetített diszputáltság mértékének indexe.
Úgy is magyarázzák, hogy amikor az egyszeri tényleges kereskedési feltételeket megszorozzák az importált áruk egységenkénti relatív átlagos hasznosságának indexével.
# 7 - Segédprogram TOT
Ez méri az exportegység előállításának disutilitását. Ezenkívül méri az importból eredő elégedettség és az export előállításához pazarolt őshonos termékek változását. Lényegében a tényleges költségváltozás a pazarolt közművek tekintetében.
Megállapítható úgy, hogy megszorozzuk a kereskedelem valós költségeit az import és a pazarolt hazai áruk relatív átlagos hasznosságának indexével.
