Mekkora az akadály?
A tőkeköltségvetésben az akadály a projekt vagy beruházás minimális elfogadható megtérülési rátája (MARR), amelyet a vezető vagy a befektető megkövetel. Más néven a vállalat megkövetelt megtérülési rátája vagy célrátája. Ezt az arányt úgy kapjuk meg, hogy felmérjük a tőkeköltséget, az ezzel járó kockázatokat és az üzleti terjeszkedés jelenlegi lehetőségeit, a hasonló befektetések megtérülési rátáit és más tényezőket, amelyek közvetlen hatással vannak a befektetésekre.
Hogyan lehet kiszámítani az akadályt?
A tőkeköltségvetésben ez általában két fő elemből áll. Ezek a következők:
- Az első elem a társaság tőkeköltsége vagy alapja, amely a súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC).
- A második elem a kockázati prémium képlete, amely teljes mértékben az adott projekt kockázatosságától függ.
A tőkeköltségvetésben alkalmazott képlet a
Hurdle Rate formula = Súlyozott átlagos tőkeköltség (WACC) + Kockázati prémium (a projekt pénzforgalmával járó elszámolandó kockázat)
Példa
Tegyük fel, hogy az XYZ Kft. Tőkeköltsége évente 8%, amikor értékelik azokat a projekteket, amelyekbe befektetni kíván. olyan projektek, amelyeknek bizonytalanabb a cash flow-ja, de csak 0,5% -kal növekszik azok a projektek, amelyek kevésbé kockázatosak és kiszámítható cash flow-kkal rendelkeznek.
Tehát a kockázati és bizonytalan pénzáramlású projektek esetében az akadálykamatlábat évente 8% + 5% = 13% -kal számíthatjuk, míg kevésbé kockázatos, bizonyos cash flow-val rendelkező projektek esetében = 8% + 0,5% = 8,5 % évente.
Az XYZ Kft. Vezetői kockázati prémiumot adnak hozzá a tőkeköltséghez vagy a súlyozott átlagos tőkeköltséghez (WACC) az akadály mértékének meghatározásához. Világos összehasonlítást akarnak végezni a projektek között, és eldönteni, hogy mely projektek jók a beruházások számára, és melyek nem alkalmasak a beruházásra.
Előfordulhat, hogy az alacsony kockázatú projekt a kisebb potenciális cash-flow miatt nem tűnik túl vonzónak a papíron, de emiatt nem nevezhető méltatlan kiválasztásnak. Csak emiatt a menedzserek, miután összeadták a kockázati prémiumot az egyenletben, megállapíthatják, hogy az alacsony kockázatú projekt magasabb nettó jelenértéket (NPV) eredményezhet, ami méltó befektetésre.
Az akadályszám lebontása
A Hurdle Rate viszonyítási alapként szolgál egy adott befektetés értékének és a kapcsolódó kockázat összehasonlításához.
- A tőkeköltségvetésben, ha a várható megtérülési ráta magasabb, mint az akadály, akkor a beruházást jónak tekintik. Ha a megtérülési ráta alacsonyabb, akkor a befektető dönthet úgy, hogy nem folytatja a beruházást. Megtérülési hozamnak is nevezik. A minimális akadály mértéke általában a társaság tőkeköltsége. De magasabb kockázatú projektek és rengeteg befektetési lehetőség esetén az arány növekszik.
- A fedezeti alapok esetében az akadály az a hozam, amelyet az alapkezelőnek meg kell vernie az ösztönző díjak beszedése előtt.
- A nettó jelenérték (NPV) elemzése során az akadály az az arány, amelyet a projekt jövőbeni nettó cash-flowinak diszkontálására használnak. Ezt az arányt gyakran felfelé és lefelé korrigálják a projekt vélt kockázatosságától függően.
Kulcsfontosságú tényezők az akadályszám meghatározásához
Bármely projektbe történő befektetés előtt a vállalatnak el kell döntenie egy előzetes értékelés elvégzéséről annak megállapítása érdekében, hogy a projekt pozitív nettó jelenértékkel rendelkezik-e. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a nagyon magas arány meghatározása hátráltathatja a többi nyereséges projektet. Ismét alacsony értéket állítva az arány szintén veszteséges projektbe kerülhet. Az akadály mértékének meghatározása során a következő tényezőket kell figyelembe venni:
- Kockázati értéket kell rendelni a projekthez kapcsolódó várható kockázathoz. A magas kockázatú projekteknél ezek az arányok általában magasabbak, mint a kevésbé kockázatos projekteknél.
- Az inflációs ráta egy másik döntő tényező. Ha a gazdaság enyhe infláció alatt áll, akkor 1-2% -kal befolyásolhatja a végső kamatlábat. Vannak olyan helyzetek, amikor az infláció kritikus meghatározó tényezőt játszik ennek az aránynak a meghatározásakor.
- Mindig össze kell hasonlítani a valós befektetési kamatlábakkal, mert a kamatlábak tükrözik egy másik befektetésnél szerzett alternatív költségeket.
Korlátozások
- Elfogulhat a magas megtérülést biztosító beruházások felé, még akkor is, ha a nettó jelenérték (NPV) nagyon kicsi.
- Végül elutasíthatja azokat a hatalmas dollárértékű projekteket, amelyek több pénzt hozhatnak létre a befektetők számára, de alacsonyabb megtérülési rátával.
- A tőkeköltséget általában ezen arány alapján vesszük figyelembe, és ez a koncepció idővel változhat.
Következtetés
A hosszú távú jövedelmezőség és a jó befektetési szint elérése érdekében a legfontosabb a megbízható arány meghatározása. Vannak olyan helyzetek, amikor a jogi követelmény elengedhetetlen a projekt befejezéséhez, amikor ezt az arányt nem tényezőnek tekintik. A kockázatok vagy a várható megtérülés szempontjából kevésbé fontosak, a döntő fontosságú projektek előrelépnek az alkalmazandó törvények és rendeletek betartása érdekében.
