Mik azok a bónuszrészvények?
A Bónusz Részvények olyan részvények, amelyeket a társaságok a már birtokolt részvényeik arányában, költség nélkül adnak a jelenlegi részvényeseiknek. És általában a vállalatok adják, amikor hiányzik a készpénz, és a befektetők rendszeres jövedelmet követelnek. A részvényesek és a társaság között nincs pénzcsere, csupán a nyereség áthelyezése az eredménytartalékból a társaság saját tőkéjébe, és a kiosztott részvényeket átutalják a részvényesek Demat számlájára.
Példák bónuszrészvényekre
Az alábbiakban bemutatunk példákat a bónusz részvényekre.
1. példa
Tegyük fel, hogy a mérlegben szereplő vállalati tőkeszámla a bónuszkibocsátás előtt így néz ki:
- 1.000.000 törzsrészvény 1 dollárért = 1.000.000 USD
- Prémium számla = 500 000 USD
- Megtartott nyereség = 1 500 000 USD
A társaság úgy döntött, hogy 1: 5 bónuszt ad, ami azt jelenti, hogy a részvényesek az 5 birtokolt részvényből 1 részesedést kapnak. Tehát az összes új bónusz részvény kibocsátás 1 000 000/5 = 200 000 lesz
Teljes új alaptőke = 200 000 * 1 = 200 000 USD
Ezt a 200 000 dollárt levonnák a Share Premium számláról.
Tehát az új részvényszámla a bónuszkibocsátás után az alábbiak szerint fog kinézni:
- 1.200.000 törzsrészvény 1 dollárért = 1.200.000 dollár
- Prémium számla = 300 000 USD
- Megtartott nyereség = 1 500 000 USD
2. példa
Tegyük fel, hogy az A társaság tőkeszámlája a mérlegben az alábbiak szerint néz ki, mielőtt bónuszt bocsátana ki:
- 1.000.000 törzsrészvény 1 dollárért = 1.000.000 USD
- Prémium számla = 500 000 USD
- Megtartott nyereség = 1 500 000 USD
A társaság úgy döntött, hogy 1: 1 bónuszt ad, ami azt jelenti, hogy a részvényesek minden birtokolt részvényből egy részvényt kapnak. Tehát az új bónuszkibocsátások összege 1.000.000 lesz
Teljes új alaptőke = 1 000 000 * 1 = 1 000 000 USD
Ezt az 1 000 000 dollárt levonják a Share Premium számláról és az eredménytartalékról.
Tehát az új részvényszámla a bónuszkibocsátás után az alábbiak szerint fog kinézni:
- 2 000 000 törzsrészvény 1 dollárért = 2 000 000 dollár
- Prémium számla = 0 USD
- Megtartott nyereség = 1 000 000 USD
Bónusz részvények kibocsátási napló bejegyzései
A Társaság a Bónusz Részvényeket arány, azaz 1: 2 arányban hirdeti meg, ez minden olyan Részvényest jelent, akinek 2 Részvénye van. Ennélfogva, ha egy részvényes számláján 1 000 000 részvény van, a bónusz = 1 000 000 * 1/2 = 50 000. Tehát a teljes részesedése 1.00.000 + 50.000 = 1.50.000 lenne, amelyből 50.000 Részvény ingyenesen kerül kiosztásra.
A fenti esetben mondjuk, ha az első 1 000 000 részvényt 10 USD = 1 000 000 * 10 USD = 1 000 000 USD áron vásárolták. 50 000 részvény költsége = nulla. Tehát 1.50.000 részvény összköltsége = 10.000.000 USD, ezáltal részvényenként átlagosan ~ 6-6.5.
Az alábbiakban felsorolunk néhány naplóbejegyzést, amelyeket át kell adni a bónuszrészvények kibocsátása után:
- Ha a kibocsátás meghaladja a visszatartott jövedelmet (névérték = 1 USD)
- Ha a probléma nem felel meg a Security Premium A / c-nek
- A részvényesek által a könyvelésbe beírandó bejegyzések:
Nincs bejegyzés átadva. Csak növelje a részvények állományát nulla költséggel. A befektető ugyanazon az értéken mutatja be befektetéseit, de az akvizíció átlagos költsége drasztikusan csökken, mivel a bónusz részvényeket ingyen osztják ki.
Különbségek a jó kibocsátás és a bónusz kibocsátás között
- A megfelelő kérdések a meglévő részvényesek számára szólnak, mivel egy társaság további tőkét gyűjt. Ezeket kiegészítő tartalékokból és elhatárolt eredményből kell kibocsátani.
- Megfelelő kibocsátást bocsátanak ki a további tőke felszívására, míg a bónuszrészvényeket a részvényesek számára ajándékként bocsátják ki.
- A jobb részvényeket általában alacsonyabb árfolyamon bocsátják ki, mint a piac, míg a bónusz részvényeket az eredetileg kibocsátott részvények arányában bocsátják ki, és ezek költségmentesek.
Előnyök
- Az alacsony készpénzű társaságok emellett bónusz részvényeket is kibocsáthatnak pénzbeli osztalék helyett.
- A társaság alaptőkéje bónuszok kibocsátásával növekszik.
- Csökkenti annak kockázatát, hogy a veszteséges eredményeket egyes veszteséges projektekre osztják fel.
- Növeli a likviditást, és így a részvények árfolyama emelkedhet a bónuszkibocsátásokat követően.
- Fokozza a befektetők bizalmát.
- Ha a társaságok osztalékot bocsátanak ki, akkor a részvényeseknek adót kell fizetniük az osztalék után, de addig nem kell adót fizetniük a bónusz részvényekért, amíg el nem adják azt.
Hátrányok
- Ez nem hoz létre készpénzt, de a fennálló törzstőke-emelések teljes száma; így ha a társaság a jövőben osztalékot bocsát ki, akkor az egy részvényre jutó osztalék csökken.
- Felmerülhet a tőkésítés kérdése a nagyobb részvényszám miatt.
- Ezt az eredménytartalékból veszik ki. Ez a visszatartott kereset felhasználható bármilyen új akvizícióhoz vagy nyereségszerzési projekthez, ami növelheti a részvényesek vagyonát.
Fontos szempontok
- Ez nem befolyásolja a társaság teljes készpénzállományát.
- A részvénypiaci ár a kibocsátási dátum után a bónusz részvénykibocsátás azonos hányadával csökkent.
- A készpénztől éhező vállalatok bónuszrészvény-kibocsátással jutalmazhatják részvényeseiket.
- Ez nem változtatja meg a társaság mérlegében a teljes saját tőkehelyzetet.
Következtetés
A bónuszrészvények hasznosak a vállalatok számára oly módon, hogy a készpénzhiányos vállalatok készpénz elköltése nélkül bocsáthatnak ki részvényeket. Ez növeli a likviditást és növeli a részvényesek bizalmát is. De ez a lépés még tovább hígítja a fővárost. A hígítás miatt az egy részvényre jutó jövedelem és az egy részvényre jutó osztalék csökken a részvényesek számára.
