Pénzügyi modellezés létrehozásának folyamata
A pénzügyi modellezés létrehozásának folyamata lépésről lépésre kezdődik, amely a korábbi pénzügyi adatok Excel-lapon való feltöltésével, pénzügyi elemzés elvégzésével, feltételezések és előrejelzések megfogalmazásával, végül érzékenységelemzés és stresszteszteléssel történő kockázatértékeléssel kezdődik. Ezt a folyamatot nagyjából 7 lépésben osztottuk fel -
- A történelmi pénzügyi adatok bejegyzése
- A történelmi teljesítmény elemzése
- Az előrejelzésre vonatkozó feltételezések összegyűjtése
- Előrejelzés a három állítás modelljére
- Jövőbeni üzleti kockázatértékelés
- Az érzékenység elemzésének teljesítménye
- Az előrejelzés stressztesztje
# 1 - A korábbi pénzügyi adatok bevitele
Bármely pénzügyi modell kezdete a korábbi pénzügyi kimutatások bejegyzésével történik. Az elemzők általában a legfrissebb 3–5 éves történelmi adatokat részesítik előnyben, mivel ezek elég nagy betekintést nyújtanak a társaság elmúlt időszak üzleti trendjébe. Az elemző ezután bevezeti a történeti információkat egy excel táblázatba, amely a pénzügyi modellezés kezdetét jelenti. Az elemzőnek óvatosnak kell lennie, miközben rögzíti a három pénzügyi kimutatás korábbi adatait és a megfelelő ütemezéseket. A lépés bármely hibája ronthatja a végmodell minőségét.
# 2 - A történelmi teljesítmény elemzése
Ebben a lépésben az elemzőnek alkalmaznia kell minden számviteli és pénzügyi ismeretét. A múltbeli eredménykimutatás, a mérleg és a cash flow-kimutatás minden egyes tételét elemezni kell, hogy érdemi betekintést nyerjünk és azonosítsuk az esetleges trendeket. Például növekvő bevétel, csökkenő jövedelmezőség, romló tőkeszerkezet stb.
A tendencia azonosítása után az elemzőnek meg kell próbálnia megérteni a trendet vezérlő tényezőket. Például a bevétel a volumen növekedése miatt nőtt; a nyereségesség az elmúlt 3 évben a nyersanyagárak emelkedése, a tőkeszerkezet romlott az adóssággal terhelt capex-terv stb. következtében. Fontos megjegyezni, hogy ez az elemzés erősen befolyásolja a előrejelzés.
# 3 - Feltételezések összegyűjtése az előrejelzéshez
Ezután az elemzőnek meg kell építenie az előrejelzés feltételezéseit. Most a feltételezések levonására az első módszer az, hogy a rendelkezésre álló történelmi információkat és azok trendjeit felhasználjuk a jövőbeli teljesítmény előrejelzéséhez. Például előre jelezze a bevétel növekedését az elmúlt három év korábbi bevételnövekedésének átlagaként, vetítse előre a bruttó fedezetet a történelmi időszak átlagaként stb. Ez a módszer stabil vállalatok esetében hasznos.
Másrészt egyes elemzők inkább az előrejelzési feltételezéseket használják a jelenlegi piaci forgatókönyv alapján. Ez a megközelítés a ciklikus iparágban tevékenykedő vállalatok esetében relevánsabb, vagy az egység korlátozott tapasztalattal rendelkezik. Mindazonáltal a mérleg egyes tételeire, például az adósságra és a capexre vonatkozó feltételezéseket a vállalat által a megbízható modell felépítéséhez adott útmutatásból kell levonni.
# 4 - A pénzügyi kimutatások előrejelzése a feltételezések felhasználásával
Miután eldöntötték a feltételezést, itt az ideje a jövőbeni eredménykimutatás és mérleg összeállításának a feltételezések alapján. Ezt követően a cash flow-kimutatás mind az eredménykimutatáshoz, mind a mérleghez kapcsolódik, hogy rögzítse a készpénz előrejelzett időszakban történő mozgását. A lépés végén két alapvető ellenőrzés van -
- A teljes eszköz értékének meg kell egyeznie az összes kötelezettség és a saját tőke összegével
- A pénzforgalmi kimutatás végén lévő pénzmaradványnak meg kell egyeznie a mérlegben szereplő pénzmaradvánnyal
# 5 - Jövőbeli üzleti kockázatértékelés
Ezután az elemzőnek össze kell állítania a végső pénzügyi modell kimenetelének összefoglalását. A kimenetet általában a végfelhasználó igényei szerint testre szabják. Mindazonáltal az elemzőnek meg kell adnia véleményét arról, hogy a vállalkozás hogyan viselkedik a következő években a pénzügyi modell alapján. Például az elemző megjegyzést fűzhet ahhoz, hogy a vállalat képes lesz fenntartható növekedéshez és az adósságkötelezettségek teljesítéséhez észrevehető kockázatok nélkül a közel- és középtávon.
# 6 - Az érzékenység elemzésének teljesítménye
Ebben a lépésben az elemzőnek forgatókönyveket kell beépítenie a modellbe az érzékenységelemzés elvégzéséhez. Ennek a lépésnek a célja annak meghatározása, hogy a vállalat teljesítménye mely ponton és milyen mértékben fog csökkenni. Más szavakkal, az üzleti modell rugalmasságát a forgatókönyvek alapján teszteljük. Ez a lépés előnyös, mivel elősegíti a teljesítmény változásának értékelését egy nem várt esemény esetén.
# 7 - Az előrejelzés stressztesztje
Itt az elemző a legrosszabb esetet (extrém) feltételezi valamilyen kedvezőtlen esemény alapján egy adott időszakban, mondjuk egy évtized alatt. Például a 2008–2009 közötti recessziót használják az amerikai székhelyű vállalatok előrejelzési modelljeinek stressztesztelésére. Ez a lépés szintén kulcsfontosságú, mivel segít megérteni, hogyan viselkedik egy vállalat ilyen extrém helyzetben, képes lesz-e fenntartani.
