Kötvénykockázatok (meghatározás) A kötvénybefektetés legfontosabb 9 kockázattípusa

Tartalomjegyzék

Mik a kötvénykockázatok?

A kötvényeket, mint befektetési eszközt, többnyire biztonságosnak tekintik. Ugyanakkor egyetlen beruházás sem mentes a kockázatoktól. Valójában a nagyobb kockázatot vállaló befektetők nagyobb hozamot szereznek, és fordítva. A kockázattól idegenkedő befektetők a lassulás időszakos időszakaiban nyugtalannak érzik magukat, míg a kockázatot kedvelő befektetők az ilyen lassulási eseményeket pozitívan veszik, azzal a reménnyel, hogy idővel jelentős hozamra tesznek szert. Ezért elengedhetetlenné válik számunkra, hogy megértsük a kötvénybefektetésekkel járó különféle kockázatokat, és azt, hogy ezek milyen mértékben befolyásolhatják a hozamokat.

Az alábbiakban felsoroljuk a kötvények leggyakoribb típusait, amelyekkel a befektetőknek tisztában kell lenniük

  1. Inflációs kockázat
  2. Kamatkockázat
  3. Hívási kockázat
  4. Újrabefektetési kockázat
  5. Hitel kockázat
  6. Likviditási kockázat
  7. Piaci kockázat
  8. Alapértelmezett kockázat
  9. Minősítési kockázat

Most egy apró részleteket fogunk megismerni, hogy megértsük, hogyan jelennek meg ezek a kockázatok a kötvénykörnyezetben, és azt is, hogy a befektető hogyan próbálhatja minimalizálni a hatást.

A kötvénykockázatok 9 legfontosabb típusa

# 1 - Inflációs kockázat / Vásárlóerő-kockázat

Az inflációs kockázat az infláció befektetésekre gyakorolt ​​hatását jelenti. Az infláció növekedésével a kötvényhozamok (tőke és kuponok) vásárlóereje csökken. Ugyanannyi jövedelemmel vásárolnak kevesebb árut. Például, amikor az inflációs ráta 4%, a kötvénybefektetés minden 1000 dolláros hozama csak 960 dollárt fog érni.

# 2 - Kamatlábkockázat

A kamatlábkockázat a kamatlábak mozgásának a kötvényhozamra gyakorolt ​​hatására utal. A kamatlábak emelkedésével a kötvények ára csökken. Növekvő kamatlábak esetén az alacsonyabb hozamú meglévő kötvények vonzereje csökken, és így az ilyen kötvények ára csökken. Ez fordítva is igaz. A rövid lejáratú kötvények kevésbé vannak kitéve ennek a kockázatnak, míg a hosszú lejáratú kötvények nagyon nagy valószínűséggel érintik őket.

# 3 - Híváskockázat

A híváskockázat kifejezetten a beágyazott vételi opcióval járó kötvényekhez kapcsolódik. Amikor a piaci kamat csökken, a visszahívható kötvénykibocsátók gyakran arra törekszenek, hogy refinanszírozzák adósságaikat, így visszahívják a kötvényeket az előre meghatározott hívási áron. Ez gyakran elhagyja a befektetőket, akik kénytelenek alacsonyabb kamatlábakkal újrabefektetni a kötvénybevételt. Az ilyen befektetőket azonban magas kuponok kompenzálják. A hívásvédelem funkció megvédi a kötvényt attól is, hogy egy adott időszakra lehívják, némi megkönnyebbülést biztosítva a befektetők számára.

# 4 - Újrabefektetési kockázat

Az a valószínűség, hogy a befektetők nem tudják a kötvény jelenlegi hozamához hasonló ütemben újrabefektetni a cash flow-kat, az újrabefektetési kockázatra utal. Ez akkor fordul elő, amikor a piaci kamat alacsonyabb, mint a kötvény kamatszáma. Tegyük fel, hogy egy 100 dolláros kötvény kamatlába 8%, míg az uralkodó piaci kamatláb 4%. A megszerzett 8 dolláros szelvényt ezután 4% helyett újrabefektetik, nem pedig 8% -ot. Ezt nevezzük az újrabefektetés kockázatának.

# 5 - Hitelkockázat

A hitelkockázat abból adódik, hogy a kötvénykibocsátó nem képes időben fizetni a hitelezőknek. Ez megszakítja a hitelező pénzáramlását, ahol a veszteségek mérsékelttől súlyosig terjedhetnek. A hiteltörténet és a visszafizetési képesség a két legfontosabb tényező, amely meghatározza a hitelkockázatot.

# 6 - Likviditási kockázat

Likviditási kockázat akkor merül fel, amikor a kötvények nehezen likvidálhatók egy szűk piacon, ahol nagyon kevés a vevő és az eladó. A szűk piacokat alacsony likviditás és magas volatilitás jellemzi.

# 7 - Piaci kockázat / Szisztematikus kockázat

A piaci kockázat a veszteségek valószínűsége olyan piaci okok miatt, mint a lassulás és az árak változása. A piaci kockázat együttesen érinti az egész piacot. A kötvénypiacon, bármennyire is jó befektetés, a piac hanyatlásakor köteles elveszíteni az értékét. A kamatlábkockázat a piaci kockázat másik formája.

# 8 - Alapértelmezett kockázat

A nemteljesítési kockázat az a kötvénykibocsátó társaság, amely képtelen teljesíteni a szükséges fizetéseket. A nemteljesítési kockázat a hitelkockázat egyéb változatainak tekinthető, ha a hitelt felvevő társaság nem teljesíti a kibocsátás elfogadott feltételeit.

# 9 - Minősítési kockázat

A kötvénybefektetések néha szenvedhetnek minősítési kockázattól is, amikor a kötvényre jellemző tényezők sokasága, valamint a piaci környezet befolyásolja a kötvényminősítést, így csökken a kötvény értéke és kereslete.

A fentebb ismertetett kötvénykockázatok különféle típusai szinte mindig csökkentik a kötvénytartás értékét. A kötvények értékének csökkenése csökkenti a keresletet, ami a kibocsátó társaság finanszírozási lehetőségeinek elvesztéséhez vezet. A kockázatok jellege olyan, hogy nem mindig érinti mindkét felet együtt. Az egyik félnek kedvez, miközben kockázatot jelent a másik számára.

A kötvénykockázatok megértésének előnyei

Bár a kockázatok előnyei kifejezés oximoron, nagyon fontos megérteni, hogy csak a kockázatok figyelmeztetik a befektetőket előzetesen annak érdekében, hogy diverzifikálhassák portfóliójukat, és tisztában legyenek az elkövetkezőkkel. Ez nemcsak megakadályozza a súlyos piaci nyugtalanságokat, hanem hatékony piacot is létrehoz.

Következtetés

  1. A hatás minimalizálása érdekében nagyon fontos minden kötvénykibocsátás megfelelő értékelése a fenti kockázatok szempontjából.
  2. Egy új piaci belépőt könnyen becsaphat egy olyan kérdés, amely jól néz ki az arcán, de annyi kockázat rontja, hogy az esetleges kifizetés egyáltalán nem lehet vonzó.
  3. A jó piaci ismeretek elengedhetetlenek a kötvénybefektetésekhez; máskülönben a biztonságos befektetési mennyország csak veszteséges gyakorlatnak bizonyulhat.
  4. Egy adott kötvénytípustól való túlzott függőség elkerülése bizonyos mértékben enyhítheti ezeket a kockázatokat.
  5. Néhány adósságinstrumentum olyan záradékokkal rendelkezik, amelyek célja egy adott típusú kockázat minimalizálása. Például a kincstári inflációval védett értékpapírok vagy a TIPS hozama a fogyasztói árindexhez van kötve. Növekvő infláció (inflációs kockázat) esetén a hozamok is ennek megfelelően módosulnak, megakadályozva a befektető vásárlóerejének elvesztését.
  6. Nagyon fontos a kockázatvállalási hajlandóság felmérése a befektetések megkezdése előtt.

Általánosságban elmondható, hogy a magasabb kockázatok magasabb hozamot eredményeznek. Azonban minden befektetés nem mindig teljesít az elvárásoknak megfelelően, még a kockázatcsökkentési technikák alkalmazása után is, mivel nagyon nehéz számszerűsíteni a kockázatokat, és ezért a teljes megszüntetés lehetetlenné válik.

érdekes cikkek...