Tőkés költségvetési technikák (a top 5 listája példákkal)

Mi az a tőkeköltségvetési technika?

A tőkeköltségvetés technikája a vállalat folyamata, amelyben elemzi a beruházások / projektek döntését, figyelembe véve a megvalósítandó beruházást és a felmerülő kiadásokat, valamint maximalizálja a nyereséget a következő tényezők figyelembevételével: pénzeszközök rendelkezésre állása, a projekt gazdasági értéke, adózás , tőkemegtérülés és számviteli módszerek.

Az öt legfontosabb tőkeköltségvetési technika listája (példákkal)

  1. Nyereségességi mutató
  2. Visszafizetési időszak
  3. Nettó jelenérték
  4. Belső megtérülési ráta
  5. Módosított megtérülési ráta

Beszéljük meg ezt egyenként részletesen a példákkal együtt -

# 1 - Nyereségességi index

A jövedelmezőségi index az egyik alapvető technika, és kapcsolatot mutat a projekt beruházása és a projekt megtérülése között.

A nyereségességi index képlete:

Nyereségességi mutató = a jövőbeni cash flow-k PV / a kezdeti befektetés PV-je

Ahol a PV a jelenlegi érték.

Elsősorban projektek rangsorolására használják. A projekt rangja szerint a beruházáshoz megfelelő projektet választanak.

# 2 - Megtérülési idő

A tőkeköltségvetés ezen módszere segít egy nyereséges projekt megtalálásában. A megtérülési időt úgy számítják ki, hogy a kezdeti befektetést elosztják az éves cash flow-kkal. De a fő hátrány, hogy figyelmen kívül hagyja a pénz időértékét. A pénz időértékén azt értjük, hogy a pénz ma több, mint ugyanannyi a jövőben. Tehát ha holnap megtérülünk egy befektetőnek, az magában foglalja az alternatív költségeket is. Mint már említettük, a megtérülési idő figyelmen kívül hagyja a pénz időértékét.

Kiszámításra kerül, hogy hány évre van szükség az elvégzett beruházás összegének megtérüléséhez. A rövidebb megtérülések vonzóbbak, mint a hosszabb megtérülési időszakok. Számítsuk ki az alábbi beruházás megtérülési idejét: -

Példa

Például van egy kezdeti ₹ 1000 beruházás egy projektbe, és ez a következő öt évre 300 ₹ pénzáramot generál.

Ezért a megtérülési idő kiszámítása az alábbiak szerint történik:

  • Megtérülési idő = nem. évek - (összesített cash flow / cash flow)
  • Megtérülési idő = 5- (500/300)
  • = 3,33 év

Ezért 3,33 évbe telik a beruházás megtérülése.

# 3 - Nettó jelenérték

A nettó jelenérték a bejövő cash flow jelenértéke és a kimenő cash flow közötti különbség egy adott idő alatt. A projekt jövedelmezőségének elemzésére szolgál.

Az NPV kiszámításának képlete a következő:

NPV = (Cash Flow / (1 + i) n ) - Kezdeti befektetés

Itt i a diszkontráta, és n az évek száma.

Példa

Lássunk egy példát a megbeszélésre.

Tegyük fel, hogy a diszkontráta 10%

  • NPV = -1000 + 200 / (1 + 0,1) 1 + 300 / (1 + 0,1) 2 + 400 / (1 + 0,1) 3 + 600 / (1 + 0,1) 4 + 700 / (1+ 0,1) 5
  • = 574,731

Kiszámíthatjuk alap excel-képletekkel is.

Van egy beépített Excel-képlet, az „NPV”, amely használható. A diszkontálás mértéke és az 1. évtől az utolsó évig terjedő cash flow- k érvnek számítanak. Nem szabad beleszámítanunk a képletbe az éves nulla cash flow-t. Később ki kellene vonnunk.

  • = NPV (diszkontráta, pénzforgalom 1 -jén év: cash flow 5 -én év) + (-Initial beruházás)
  • = NPV (10%, 200: 700) - 1000
  • = 574,731

Mivel az NPV pozitív, ajánlott folytatni a projektet. De nemcsak az NPV, hanem az IRR is felhasználható a projekt jövedelmezőségének meghatározásához.

# 4 - Belső megtérülési ráta

A belső megtérülési ráta szintén a legjobb technikák közé tartozik, amelyek segítségével meghatározzák, hogy a vállalkozásnak vállalnia kell-e a befektetést vagy sem. Az NPV-vel együtt használják a projekt jövedelmezőségének meghatározására.

Az IRR a diszkontráta, amikor az összes cash flow összes NPV értéke nulla.

NPV = (Cash Flow / (1 + i) n ) - Kezdeti befektetés = 0

Itt meg kell találnunk az „i” -t, amely a diszkontráta .

Példa

Most egy példát tárgyalunk a belső megtérülési ráta jobb megértése érdekében.

A számítás során meg kell találnunk az NPV nulla értékét. Ezt általában hibával és próbamódszerrel hajtják végre, különben ugyanerre az excelt is használhatjuk.

Tegyük fel, hogy a diszkontráta 10% lesz.

Az NPV 10% kedvezménnyel 574 730 ₹.

Tehát meg kell növelnünk a diszkont százalékot, hogy az NPV 0 legyen.

Tehát, ha a diszkontrátát 26,22% -ra emeljük, az NPV 0,5, ami majdnem nulla.

Van egy beépített „IRR” képlet, amely használható. A pénzáramlás sorozatát érvként veszik figyelembe.

  • = IRR (cash flow 0-tól 5- ig )
  • = 26%

Ezért mindkét módon 26% -ot kapunk belső megtérülési rátaként.

# 5 - Módosított belső megtérülési ráta

A belső megtérülési ráta fő hátránya, hogy feltételezi, hogy az összeget magába az IRR-be fektetik be, ami nem így van. A MIRR megoldja ezt a problémát, és pontosabb módon tükrözi a jövedelmezőséget.

A képlet a következő: -

MIRR = (FV (pozitív cash flow * tőkeköltség) / PV (kezdeti ráfordítások * finanszírozási költség)) 1 / n −1

Hol,

  • N = az időszakok száma
  • FVCF = a pozitív cash flow jövőbeli értéke tőkeköltséggel
  • PVCF = a negatív cash-flow jelenértéke a vállalat finanszírozási költségén.

Példa

Az alábbi példához kiszámíthatjuk a MIRR értéket:

Tegyük fel, hogy a tőkeköltség 12%. A MIRR-ben figyelembe kell vennünk az újrabefektetett kamatlábat, amelyet feltételezünk 14% -nak. Az Excelben az alábbi képletek szerint számolhatunk

  • MIRR = (cash flow a 0-tól 4- ig , tőkeköltség költsége, újrabefektetési ráta)
  • MIRR = (-1000: 600, 12%, 14%)
  • MIRR = 22%

Az MIRR az excelben jobb becslés, mint a belső megtérülési ráta.

Következtetés

Ezért a tőkeköltségvetés módszerei segítenek eldönteni a cégben megvalósítandó beruházások jövedelmezőségét. Különböző technikák léteznek a befektetés megtérülésének eldöntésére.

érdekes cikkek...