Rendellenes hozam (meghatározás, képlet) Hogyan lehet kiszámolni?

Kóros visszatérési definíció

A rendellenes hozamot egy részvény vagy értékpapír-portfólió tényleges hozama és a piaci várakozásokon alapuló megtérülés közötti szórásként határozzák meg, és ez egy kulcsfontosságú teljesítménymérő, amely alapján a portfóliókezelőt vagy a befektetési menedzsert felmérik.

Magyarázat

Amikor meg akarjuk ítélni, hogy az értékpapír vagy az értékpapírcsoport felülteljesítette-e vagy sem teljesítette-e társait, ki kell találnunk, hogy milyen paraméterekkel ítélhetjük meg az ilyen teljesítményt; ezért a befektetési közösség olyan intézkedésekkel állt elő, mint az Abnormal return, hogy megfogalmazza, mennyi ilyen teljesítmény tulajdonítható a portfóliókezelő képességeinek, eszközallokációs és részvényválasztási rendszernek.

A portfólió teljesítményének összehasonlításakor arányos piaci indexet használunk viszonyítási alapként, amely felett kiszámoljuk a többletet. Például, ha összehasonlítani akarjuk az indiai pénzügyi szektor részvényeinek portfólióját, használhatjuk a Nifty Bank Indexet, míg ha az Egyesült Államokban van egy nagy tőkésséggel rendelkező részvényportfóliónk, akkor az S&P 500 lehet a viszonyítási alapunk. .

Rendellenes visszatérési képlet

Az alábbiak szerint van ábrázolva,

Rendellenes hozamképlet = Tényleges hozam - Várható hozam

Hogyan lehet kiszámítani a rendellenes hozamot?

A várható hozam kiszámításához használhatjuk a tőkeeszköz árazási modelljét (CAPM). A következő a modell egyenlete:

E r = R f + β (R m - R f )

Itt E r = az értékpapír várható hozama, R f = kockázatmentes kamatláb, általában egy állampapír vagy megtakarítási betéti kamatláb, β = az értékpapír vagy a portfólió kockázati együtthatója a piachoz képest, R m = Piaci megtérülés vagy az adott értékpapír megfelelő indexe, például az S&P 500.

  • Ha már megvan a várt hozam, kivonjuk ugyanezt a tényleges hozamból az abnormális hozam kiszámításához.
  • Amikor a portfólió vagy az értékpapír alulteljesíti a várakozásokat, a kóros hozam negatív lesz. Ellenkező esetben pozitív vagy nulla lesz, adott esetben.

A körültekintő megközelítésnek megfelelően jobb, ha megnézzük a kockázattal kiigazított hozamot. Ez összhangban van a kockázattűrés koncepciójával, mert ellenkező esetben a portfóliókezelő eltérhet az IPS céljaitól, és rendkívül kockázatos befektetéseket vehet igénybe, hogy rendellenes hozamot termeljen.

Több periódus esetén hasznos lehet a szabványosított hozamok megnézése, hogy a portfólió folyamatosan veri-e a referenciaértéket. Ha ez a helyzet, akkor az Abnormal hozam szórása alacsonyabb lesz, és akkor azt mondhatjuk, hogy a portfóliókezelő valóban jobb részvényválasztást végzett, mint a benchmark.

Példa rendellenes visszatérésre

Tegyük fel, hogy a következő információkat kaptuk:

Megoldás

A portfólió Er számítása

Tehát a várható megtérülést a CAPM megközelítéssel a következőképpen számítottuk ki:

  • E r = R f + β (R m - R f )
  • E r = 4 + 1,8 * (12% -4%)
  • E r = 18,40%

A fenti számítást a vizsgált időszak kezdete előtt végezzük, és ez csak becslés. Amikor ez az időszak lejár, kiszámíthatjuk a tényleges hozamot az időszak elején és végén lévő piaci érték alapján.

A tényleges hozam kiszámítása az alábbiak szerint történhet:

Tényleges hozam = Végérték - Kezdő érték / Kezdő érték * 100

  • = 60000 USD - 50000 USD / 50000 USD * 100
  • = 20,00%

Számítás

  • = 20,00% - 18,40%
  • = 1,60%

Fontosság

  • Teljesítmény-hozzárendelési mutató: A portfóliókezelő részvényválasztása közvetlenül befolyásolja. Ezért ez az intézkedés kulcsfontosságú a teljesítményének megítéléséhez a megfelelő referenciaértékhez képest, és ezáltal elősegíti a teljesítményalapú kompenzáció és a készségszint meghatározását is
  • A káros divergencia ellenőrzése: Amint azt korábban említettük, a rendellenes hozam negatív lehet, ha a tényleges hozam alacsonyabb, mint a várható hozam. Ezért, ha ez több időszakra szól, akkor riasztásként szolgál a referenciaindextől való eltérés csökkentésére, mert rossz részvényválasztásra utal
  • Alapos kvantitatív elemzés: Mivel egyszerűen kiszámítható, a befektetési közösségben népszerű intézkedés, azonban a CAPM modell bemeneteinek helyes becslésével való előkészítés nem könnyű feladat, mivel magában foglalja a regressziós elemzés alkalmazását a béta előrejelzéséhez és a piaci index múltbeli hozamainak alapos megfigyeléséhez, ezért helyesen elvégezve ezek a becslések átmennek egy alapos kvantitatív elemzés rostáján, és ezért nagyobb valószínűséggel hoznak nagyobb prediktív erővel rendelkező számokat
  • Idősor-elemzés: A CAR nevű mérőszám vagy a kumulatív abnormális hozam segít elemezni a vállalati akciók, például az osztalékkifizetés vagy a részvényfelosztás hatását a részvények árára és hozamára. Ez további segítséget nyújt a külső események, például olyan események hatásainak elemzéséhez, amelyeken bizonyos vállalati kötelezettségek függenek, például jogi lépések vagy bírósági ügy rendezése.

A CAR kiszámítása egy adott időszak kóros hozamainak összegével történik.

Következtetés

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kóros hozam a legfontosabb, egy olyan intézkedés, amely segíthet a portfóliókezelő teljesítményének és a piaci mozgásról alkotott meglátásainak helyességében. Ez további teret enged az vagyonkezelő társaságoknak arra, hogy portfóliókezelőik teljesítményalapú bónuszait vagy megbízásait megalapozzák, és ennek igazolását az ügyfelek megértése érdekében.

Emellett, mivel lehet pozitív vagy negatív, jelezheti, ha a piaci indextől való eltérés nem eredményes, és szűkíteni kell a portfólió jobb teljesítménye érdekében.

érdekes cikkek...