Mi a piaci kockázati prémium?
A piaci kockázati prémium a portfólió további megtérülése a portfólióban rejlő további kockázat miatt; lényegében a piaci kockázati prémium az a prémium megtérülés, amelyet a befektetőnek el kell érnie, hogy megbizonyosodjon arról, hogy kockázat nélküli értékpapírok helyett befektethet-e egy részvénybe, kötvénybe vagy portfólióba. Ez a koncepció a CAPM modellen alapul, amely számszerűsíti a kockázat és a megtérülés közötti kapcsolatot egy jól működő piacon.
Piaci kockázati prémium a CAPM-ben magyarázva
- Részvényköltség CAPM képlet = kockázatmentes megtérülési ráta + béta * (piaci megtérülési ráta - kockázatmentes megtérülési ráta)
- itt a piaci kockázat prémium képlete = piaci megtérülési ráta - kockázatmentes megtérülési ráta.
A befektetés birtokában várható hozam és a kockázatmentes kamat különbségét piaci kockázati prémiumnak nevezzük.
Ennek megértéséhez először is vissza kell térnünk, és meg kell vizsgálnunk egy egyszerű koncepciót. Mindannyian tudjuk, hogy a nagyobb kockázat nagyobb megtérülést jelent, igaz? Szóval, miért nem lenne igaz azokra a befektetőkre, akik mentális ugrást tettek a megtakarítóktól a befektetőkig? Amikor az egyén megtakarítja az összeget a kincstári kötvényekben, akkor minimális hozamra számít. Nem akar többet kockáztatni, ezért megkapja a minimális kulcsot. De mi van akkor, ha valaki készen áll egy részvény befektetésére, nem számít-e több hozamra? Legalábbis többet várna el annál, mint amit kapna, ha pénzét kincstári kötvényekbe fekteti!
És itt jön a piaci kockázati prémium fogalma. A várható megtérülési ráta és a minimális megtérülési ráta (amelyet kockázatmentes rátának is nevezünk) közötti különbséget piaci prémiumnak nevezzük.
Képlet
A piaci kockázat prémium képlete egyszerű, de vannak olyan összetevők, amelyeket meg kell vitatnunk.
Piaci kockázat prémium képlete = elvárt hozam - kockázatmentes árfolyam.
Most vegyük és elemezzük a piaci kockázati prémium képletének egyes összetevőit.
Először gondolkodjunk el a várható megtérülésen. Ez a várható hozam teljes mértékben attól függ, hogy a befektető hogyan gondolkodik. És milyen típusú befektetésekbe fektet be?
A befektetők szempontjából a következő lehetőségeket tekinthetjük meg:
- Kockázat-toleráns befektetők: Ha a befektetők a piac szereplői és megértik a hullámvölgyeket, és jól állnak bármilyen kockázattal szemben, amelyet át kell élniük, akkor kockázat-toleráns befektetőknek hívjuk őket. A kockázat-toleráns befektetők nem sokat várnak el befektetéseiktől, így a díjak sokkal kisebbek lennének, mint a kockázatkerülő befektetők.
- Kockázatkerülő befektetők: Ezek a befektetők általában új befektetők, és nem sokat fektettek kockázatos befektetésekbe. Megtakarították pénzüket fix betétekben vagy takarékpénztári számlákon. És miután átgondolták a befektetési kilátásokat, elkezdnek befektetni a részvényekbe. Így sokkal több megtérülésre számítanak, mint a kockázat-toleráns befektetők. Tehát a prémium magasabb a kockázatkerülő befektetők esetében.
Most, a prémium attól is függ, hogy milyen típusú befektetésekbe kívánnak befektetni a befektetők. Ha a befektetések túl kockázatosak, akkor természetesen a várható hozam sokkal több lenne, mint a kevésbé kockázatos befektetések. Így a prémium is több lenne, mint a kevésbé kockázatos befektetések.
Két további szempontot is figyelembe kell vennünk itt a díj kiszámításakor.
- Szükséges piaci kockázati prémium: Ez a különbség a befektetők által bármilyen típusú befektetésektől elvárható minimális kamatláb és a kockázatmentes kamatláb között.
- Történelmi piaci kockázati prémium: Ez a különbség egy adott piac, például az NYSE (New York-i tőzsde) történelmi piaci árfolyama és a kockázatmentes árfolyam között.
Értelmezés
- A piaci kockázati prémium modell várakozási modell, mivel a benne szereplő mindkét elem (a várható hozam és a kockázatmentes kamatláb) változhat és függ az ingatag piaci erőktől.)
- A megfelelő megértéshez meg kell adnia az elvárt hozam kiszámításának alapját, hogy megtalálja a piaci prémium értékét. A választott alapnak pedig relevánsnak és az elvégzett beruházásokhoz kell igazodnia.
- Normális helyzetekben csak annyit kell tennie, hogy a történelmi átlagokat használja alapul. Ha az NYSE-be fektet be, és ki akarja számolni a piaci kockázati prémiumot, akkor csak annyit kell tennie, hogy megismerje azoknak a részvényeknek a múltbeli nyilvántartásait, amelyekbe befektetni döntött. Ezután megtudja az átlagokat. Akkor kapna egy alakot, amellyel bankolhat. Itt egy dologra emlékezned kell, hogy ha történelmi alakokat veszel alapul, akkor feltételezed, hogy a jövő pontosan olyan lenne, mint a múlt, ami hibásnak bizonyulhat.
Mi lenne a megfelelő piaci kockázati prémiumszámítás, amely nem lenne hibás és igazodna a jelenlegi piaci feltételhez? Akkor meg kell keresnünk a Real Market Premium-ot. Itt van a Real Market Risk Premium formula -
Reálpiaci kockázati prémium = (1 + Névleges árfolyam / 1 + Inflációs ráta) - 1
A példa részben mindent részletesen megértünk.
Közgazdászok szerint, ha döntését a történelmi adatokra kívánja alapozni, akkor hosszú távú perspektívát kell választania. Mivel a prémium meghaladja a 6% -ot, ez messze meghaladja a tényleges adatokat. Ez azt jelenti, hogy ha hosszú távú perspektívát választ, akkor ez segít egy átlagos prémium megismerésében, amely közelebb áll a ténylegeshez. Például, ha megnézzük az USA átlagos prémiumát 1802 és 2008 között, azt látnánk, hogy az átlagos prémium csupán 5,2%. Ez bizonyít egy pontot. Ha befektetni szeretne egy piacra, akkor térjen vissza, és nézze meg a több mint 100 év vagy annyi év történelmi adatait, majd döntsön a várható megtérülésről.
Számítás a példával
Kezdjük egy egyszerűvel, és utána áttérünk a komplexekre.
1. példa (Piaci kockázat prémium számítása)
Vessünk egy pillantást az alábbi részletekre -
| Százalékban | Beruházás 1 | 2. beruházás |
| Várható visszatérés | 10% | 11% |
| Kockázatmentes ráta | 4% | 4% |
Ebben a példában két befektetésünk van, és tájékoztatást kaptunk a várható hozamról és a kockázatmentes rátáról is.
Most nézzük meg a piaci kockázati prémium kiszámítását
| Százalékban | Beruházás 1 | 2. beruházás |
| Várható visszatérés | 10% | 11% |
| (-) kockázatmentes arány | 4% | 4% |
| Prémium | 6% | 7% |
Most a legtöbb esetben feltételezéseinket a történelmi adatok várható megtérülésére kell alapoznunk. Ez azt jelenti, bármit is várnak a befektetők olyan hozamként, amely meghatározza a prémium mértékét.
Vessünk egy pillantást a második példára.
2. példa (Részvénykockázat prémium számítása)
A piaci kockázati prémium és a részvénykockázati prémium terjedelmében és fogalmilag különbözik, de nézzük meg a részvénykockázati prémium példáját, valamint a tőkét, amely szintén egyfajta befektetésnek tekinthető.
| Százalékban | Beruházás |
| Nagyvállalati részvények | 11,7% |
| Amerikai kincstárjegyek | 3,8% |
| Infláció | 3,1% |
Most nézzük meg a részvénykockázati prémiumot. A részvénykockázati prémium az adott részvénytől várható hozam és a kockázatmentes kamat különbsége. Tegyük fel, hogy a befektetők 11,7% -os jövedelemre számítanak a nagyvállalati részvényekből, és az amerikai kincstárjegy aránya 3,8%.
Ez azt jelenti, hogy a részvénykockázati prémium a következő lenne:
| Százalékban | Beruházás |
| Nagyvállalati részvények | 11,7% |
| (-) amerikai kincstárjegyek | 3,8% |
| Részvénykockázati prémium | 7,9% |
De mi van az inflációval? Mit tennénk az inflációs rátával? Ezt a következő valós piaci kockázati prémium példában vizsgáljuk meg.
3. példa (Valódi piaci kockázat prémiumszámítás)
| Százalékban | Beruházás |
| Nagyvállalati részvények | 11,7% |
| Amerikai kincstárjegyek | 3,8% |
| Infláció | 3,1% |
Most már mindannyian tudjuk, hogy ez az elvárási modell, és amikor ki kell számolnunk, akkor történelmi adatokat kell vennünk ugyanazon a piacon vagy ugyanazon befektetések esetében, hogy képet kapjunk arról, hogy mit is érzékeljünk várható hozamként. Ebben rejlik a valódi prémium fontossága. Figyelembe vesszük az inflációt, majd kiszámoljuk a valódi prémiumot.
Itt van az igazi piaci kockázati prémium képlet-
(1 + Névleges / 1 + Inflációs ráta) - 1
Először ki kell számolnunk a nominális kamatlábat, azaz a normál díjat -
| Százalékban | Beruházás |
| Nagyvállalati részvények | 11,7% |
| (-) amerikai kincstárjegyek | 3,8% |
| Prémium | 7,9% |
Most ezt a prémiumot nominális kamatlábnak vesszük, és megtudjuk a valós piaci kockázati prémiumot.
Valódi prémium = (1 +0,079 / 1 + 0,031) - 1 = 0,0466 = 4,66%.
Két különös okból hasznos -
- Először is, a valós piaci prémium praktikusabb az infláció és a valós adatok szempontjából.
- Másodszor, alig vagy egyáltalán nincs esély a várakozások kudarcára, amikor a befektetők a várt hozamhoz hasonlóan 4,66–6% -ot várnának.
A piaci kockázat prémium koncepciójának korlátai
Ez a koncepció várható modell; így legtöbbször nem lehet pontos. De a részvénykockázati prémium ennél sokkal jobb fogalom, ha részvénybe történő befektetésen gondolkodik (sokféle megközelítés alapján tudjuk ezt kiszámolni). Mostantól nézzük meg ennek a koncepciónak a korlátait -
- Ez nem pontos modell, és a számítás a befektetőktől függ. Ez túl sok változót és túl kevés alapot jelent a megfelelő számításhoz.
- Ha a piaci kockázati prémium kiszámítása a történelmi adatok figyelembevételével történik, akkor feltételezzük, hogy a jövő hasonló lesz a múlthoz. De a legtöbb esetben ez nem biztos, hogy igaz.
- Nem veszi figyelembe az inflációs rátát. Így a valós kockázati prémium sokkal jobb fogalom, mint a piaci prémium.
