A bérbeadó és a bérlő közötti különbség
A lízingbeadó arra a személyre vonatkozik, aki az eszköz tulajdonosa, és lehetővé teszi a másik személynek, úgynevezett lízingbevevőnek, hogy eszközét rendszeres bérleti díj fejében kapja meg, míg a lízingbevevő arra a személyre utal, aki egy másik személy tulajdonában lévő eszközt, lízingbeadót ismer, meghatározott időtartamra bizonyos időszakos bérleti díjak megfizetésével a szerződés feltételei szerint.
A bérbeadó az ingatlan tulajdonosa, és nem használja saját használatra; másrészt a bérlő ideiglenesen megszerzi az ingatlant, és saját használatra használja. A lízing folyamata nagyon egyszerű. Azzal kezdődik, hogy a bérbeadó vagyonát vagy vagyonát a bérlőnek adja. Ezután a bérlő havonta fizet bérleti díjat vagy bérleti díjat a bérbeadónak. A szerződés lejárta után a lízingbevevő visszaadja az eszközt a lízingbeadónak. A bérbeadó lehet magánszemély vagy gazdálkodó egység, a lízingelt eszközök pedig épület, jármű vagy akár ipari berendezések és üzleti felszerelések. A lízingeszközök lehetnek immateriális javak is, például számítógépes szoftverek
- A bérbeadó olyan magánszemély vagy szervezet, amely vagyonát vagy vagyonát egy másik magánszemélynek vagy szervezetnek bérli. A bérbeadó a tulajdonos vagy a bérbeadó szinonimájaként használható. Fontos megjegyezni, hogy a bérbeadó felelős azokért a javításokért, amelyeket nem a bérlő hajtott végre
- Pénzügyi értelemben a bérlő az a személy, akinek bérelünk vagy kölcsönadunk valamit. Ennek fejében a bérlő bérleti díjat vagy bérleti díjat fizet. A bérlő tekinthető a bérlő vagy a bérlő szinonimájának
Bérbeadó kontra Bérlő Infographics
Főbb különbségek
A legfontosabb különbségek a következők:
- A bérbeadó a tulajdonos, és joga van átadni az eszközt bárkinek. A bérlő azonban ideiglenes tulajdonos, és saját hazugsága a szerződés és a megállapodás szerinti mértékig terjed.
- A birtoklás a bérlő kezében van, míg a tulajdonjog a bérbeadóé.
- Ha a lízingbevevő csődbe megy, akkor a lízingbeadónak joga van a kifizetéseket először megszerezni. A bérlőnek nincs kapcsolata a bérbeadó csődjével, mivel nem tartozik pénzzel a bérlőnek.
- Mivel a bérbeadó a tulajdonos, az ingatlan használatára nincs korlátozás. Engedélyre azonban szükség van, ha az ingatlan alul bérlő. Bérlő korlátozó ellenőrzést gyakorol az ingatlan vagy az eszköz felett.
- A bérbeadónak fizetett ellentételezés a lízing vagy a bérleti díj összege. A lízingbevevő haszna azonban az eszköz ideiglenes használata, anélkül, hogy a teljes pénzösszeget be kellene fektetnie.
- A bérbeadó felmondhatja a szerződést abban az esetben, ha vagyonában a bérlő károkat okoz, vagy ha a bérlő megszegi a szerződés bármely pontját. A bérlő felmondhatja a szerződést olyan ismeretlen esemény esetén is, mint áradás, tűz.
- Mivel az eszköz tulajdonosa, a lízingbeadónak teljes joga van az eszközt vagy az ingatlant a jelenlegi lízingbevevőtől átvenni és kölcsön adni más lízingbevevőnek. Ezt a kiváltságot azonban nem a bérlő kapja meg. Nincs joga másnak adni az ingatlan használatát.
Összehasonlító táblázat
| Különös | Bérbeadó | Bérlő | ||
| Meghatározás | Ő az eszköz tulajdonosa és az a személy, aki vagyonát bérbeadónak adja a bérlőnek; | A bérlőt hitelfelvevőnek is lehet nevezni. Az ingatlant vagy az eszközt ideiglenesen birtokba veszi a bérbeadótól. | ||
| Kártérítés | Az eszköz bérbeadónak történő bérbeadásáért cserébe a lízingbeadó kapja a lízing teljes összegét. | Ideiglenesen használják az eszközt vagy az ingatlant, és fizetik a bérleti díjat. | ||
| Állapot | Az eszköz jogi tulajdonosa; | Csak hitelfelvevő, és semmilyen jogi tulajdonos státuszt nem élvez | ||
| Csőd | Ha a lízingbevevő csődbe megy, akkor a lízingbeadónak joga van a kifizetéseket először megszerezni. | Nincs kapcsolata a bérbeadó csődjével | ||
| Tulajdonos | A valódi tulajdonjog a bérbeadónál marad. | Bérlő az ideiglenes tulajdonos. | ||
| Eszköz birtoklása | A lízingbeadó nem rendelkezik az eszközzel. | Bérlő birtokolja az eszközt. | ||
| Jogi korlátozások | Mivel a lízingbeadó az eszköz tulajdonosa, a korlátozások száma kevesebb. | A bérlő kötelezettségei sokkal magasabbak. Ez a szerződésben nem említett károk vagy az eszköz hasznosítása esetén fordul elő. | ||
| Korlátozás | Mivel a bérbeadó a tulajdonos, az ingatlan használatára nincs korlátozás. Engedélyre azonban szükség van, ha az ingatlan alul bérlő. | Bérlő korlátozó ellenőrzést gyakorol az ingatlan vagy az eszköz felett. | ||
| Adózás | Az eszköz tulajdonosaként a bérbeadónak a jövedelem és az ingatlan ellenében meg kell fizetnie az adókat. | Bérlő csak ideiglenesen használja az eszközt, ezért nem kell fizetnie az adókat. | ||
| Az eszközök kopása | Tulajdonosként a lízingbeadó felelőssége, hogy gondoskodjon az eszközökről, és fizesse a javítást és a karbantartást. | A bérlő felelőssége az eszközök felhasználásának idejére korlátozódik. A megállapodás meghatározza a javítást, karbantartást és a felelősséget is. | ||
| Egyéb közüzemi díjak | A szerződésben szerepel a közüzemi díjakra vonatkozó záradék is. Általában azonban a bérbeadó nem felelős a közüzemi díjak megfizetéséért. | Amíg az eszköz a bérlőnél van, ő felel a közüzemi díjak megfizetéséért. | ||
| A szerződés felmondása | Felmondhatja a szerződést abban az esetben, ha vagyonában a bérlő kárt okoz, vagy ha a bérlő megszegi a szerződés bármely pontját. | A bérlő felmondhatja a szerződést olyan ismeretlen esemény esetén is, mint áradás, tűz. |
Következtetés
A szerződés, a bérleti számítások, az ingatlan értékelése mind a bérlet típusától függ. Ez lehet működési vagy pénzügyi lízing. A bérlő és a bérlő a szerződés két fő fele, akik összefognak és megállapodást kötnek.
Ma minden vállalkozásnak van valamilyen típusú bérleti díja. A szervezetek megvalósíthatónak tartják, hogy eszközöket vagy ingatlant vegyenek fel a lízingbe, mert nem kell a teljes pénzösszeget befektetniük, és így is kihasználhatják a teljes eszköz előnyeit.
