Rendkívüli tételek (meghatározás, példa) Nyereségek és veszteségek

Mik azok a rendkívüli elemek?

A rendkívüli tételek azokra az eseményekre utalnak, amelyeket a társaság szokatlannak tart, mivel ezek ritkán fordulnak elő, és az ezekből a tételekből származó nyereségeket vagy veszteségeket külön közzé kell tenni a társaság pénzügyi kimutatásában abban az időszakban, amikor az ilyen tétel bekerült. a létezés.

Vessünk egy pillantást a ZTE éves jelentésére. Megjegyezzük, hogy a részvényeseknek tulajdonítható nettó nyereség 2633 millió RMB. Amikor azonban eltávolítjuk a rendkívüli tételeket az eredménykimutatásból, a nettó nyereség 2,072 millió RMB-re csökken.

A rendkívüli tételek jellemzői

A rendkívüli tételek a meghatározott üzleti tranzakciókból származó nyereségekre és veszteségekre vonatkoznak, amelyek szokatlanok és ritkák a szokásos üzleti tevékenység során. Más szavakkal, olyan tranzakciókra vonatkoznak, amelyek nem képezik részét a vállalat napi üzleti tevékenységének.

Néhány kritikus szempont a következő:

Anyagosság

A szervezet anyagi határát meghaladó tranzakciók a vállalat rendkívüli tételei közé sorolhatók. A lényegesség a mérleg nagyságától és az iparágtól függ, amelyhez a vállalat tartozik.

  • 1. példa: Az XYZ Co. esetében, ha részt vesz egy chicagói üzleti egység hulladékértékesítésében, ami 10 000 dolláros üzleti nyereséghez vezetett, nem lesz elég lényeges ahhoz, hogy rendkívüli nyereségnek minősítsék. Ugyanis egy autó értéke meghaladja a 10 000 dollárt, ami nem lényeges, szem előtt tartva, hogy az XYZ Co. teljes bevétele 100 milliárd dollár.
  • 2. példa: Egy kiskereskedő, aki hotdogokat értékesít a Central Parkon kívül, 5000 dollár honoráriumot keres, ha hotdog receptjét egy üzletláncnak adja el, ezt a tranzakciót rendkívüli tételnek minősíti, mivel meghaladja a lényegességi küszöböt. Miért lényeges ebben az esetben - mert a kiskereskedő éves nyeresége valahol 5000 dollár körül mozog.

Annak ellenőrzéséhez, hogy a tranzakció lényeges-e ahhoz, hogy rendkívüli tételként jelentse be, ellenőrizni kell a következő három lényegességi szintet:

  • Egy adott rendkívüli tétel lényeges az adott időszakra vonatkozó összes bevétel tekintetében.
  • Különösen rendkívüli tétel lényeges az elmúlt 4-5 év éves jövedelmét figyelembe véve.
  • Egy különös rendkívüli tétel lényeges a társaság politikájában meghatározott bármely más kritérium szempontjából, például egy holding (anyavállalat) megkövetelheti leányvállalataitól, hogy minden rendkívüli tételt egy bizonyos küszöb felett tegyenek közzé.

Ritka / szokatlan tranzakciók

Ritka természetűek lesznek. Olyan tranzakciókról van szó, amelyek nem mindennap történnek. Mint azt az XYZ Co. esetében láttuk, az autógyártás megszüntetése nem történik meg rendszeresen. Ez 5 év vagy 10 év alatt egyszer, vagy időnként soha nem történik meg a vállalat életében.

A megértés lényeges pontja, hogy nem minden ritka / szokatlan / nem ismétlődő tranzakciót kell szükségszerűen rendkívüli tételként meghatározni. Lehetnek egyszeri tranzakciók, de ugyanakkor nem rendkívüliek.

  • 1. példa: Az XYZ Co. úgy érzi, hogy a buszgyártás jelenlegi kapacitása korlátozott, és a piacon sok lehetőség van a bevételek növelésére. Ezt szem előtt tartva a menedzsment jóváhagyta, hogy folytassa a beruházást egy új üzembe a termelési kapacitás növelése érdekében. Ez nem ismétlődő ügylet; ugyanez azonban felvehető a tőkeinövekedés helyett annak minősítése rendkívüli veszteségnek.
  • 2. példa: Folytatás az XYZ Co. legelső példájával. Ahol le kívánják szüntetni az autógyártási tevékenységüket, az egyszeri ügylet, és rendkívüli nyereségnek minősül.

A rendkívüli tételek típusai

Rendkívüli nyereségekre és rendkívüli veszteségekre oszthatók fel. A veszteségek károsítják a társaság nyereségét, míg a rendkívüli nyereség pozitívan befolyásolja a társaság eredményét.

Példa rendkívüli nyereségre

  • Nyereség a megszűnt üzleti szegmensek értékesítéséből
  • Nyereség a kormány nemrégiben tett bejelentéséből, amelyben bejelentette a korábbi szankcionálandó támogatásokat

Példák rendkívüli veszteségekre

  • Veszteség az ellenőrizetlen természeti csapások, például földrengések, áradások, jégeső stb. Miatt;
  • A megszűnt üzleti szegmensek értékesítésének vesztesége
  • Veszteség egy olyan jogi eset elvesztése miatt, amely óriási adóbírságokat eredményezett
  • Veszteség egy hosszú munkavállalói sztrájk miatt, amely több mint egy hónapja megzavarta az üzleti életet

A fenti példák általánosak, és eseti alapon változhatnak. Például az árvíz miatti veszteség nem állítható rendkívüli veszteségként az árvízveszélyesnek nyilvánított területeken működő vállalkozások esetében. Annak a feltételezésnek köszönhető, hogy az üzleti vállalkozások tisztában vannak a térség éghajlati viszonyaival, és továbbra is hajlandók vállalni az adott területen folytatott üzleti tevékenység kockázatát. Ennélfogva ez az üzleti kockázat része, amelyet a szervezetnek már figyelembe kellett vennie.

Egy másik példa, amelyet figyelembe vehetünk, egy magántőke-társaság esete, amelynek alaptevékenysége startupokba történő befektetés. Ebben az esetben a vállalkozás eladásából származó nyereség vagy veszteség normális, és nem szabálytalan vagy ritka. Ezért nem igényelhet nyereséget a hosszú távú befektetések rendkívüli nyereségként történő értékesítése miatt.

Fontos szempont az is, hogy a különböző eszközök leírását / visszaírását rendkívüli veszteségként kell kezelni. Ebben az összefüggésben a következő üzleti eszközök leírása a szokásos üzletmenet szerint zajlik. A társaságnak nem szabad ezeket rendkívüli tételként kezelnie:

  • Készletek
  • Követelések
  • Az immateriális javak amortizációja
  • Változás vagy nyereség a deviza átváltása és egyéb tranzakciók miatt
  • Tárgyi eszközök értékesítése

Ennek az az oka, hogy ezen forgóeszközök és tárgyi eszközök leírását / leírását nagyon normálisnak tekintik egy adott vállalkozás esetében, és a következő magyarázatnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy ne kezelje rendkívüli tételnek:

  • A raktárban fekvő készlet megöregszik és elavulttá válik. Szinte minden vállalkozásnál előfordul, és csak a működési veszteség része.
  • A követelések egy bizonyos része a szokásos üzletmenet során várhatóan behajthatatlan adóssággá alakul, és ez működési veszteség.
  • Az immateriális javakat évente amortizálni kell, csak a tárgyi eszközök éves értékcsökkenésének módját.
  • A deviza naponta ingadozni fog. Ha üzleti követelmény van a devizaügyletek megkötésére, akkor az ezen ügyletekből származó nyereség vagy veszteség normálisnak tekinthető.
  • A befektetett eszközök adásvétele elengedhetetlen része a vállalkozásnak. Még ha ezek a tranzakciók is ritkák, a vállalkozások operatív szempontból megkövetelik. A befektetett eszközök értékesítéséből származó bármely nyereséget vagy veszteséget csak a működési bevétel / ráfordítás részeként kell kezelni.

Bemutató (2015. január előtt)

Az összes rendkívüli tételt külön kell bemutatni a pénzügyi kimutatásokban. Külön bemutatása azt jelenti, hogy a rendkívüli tételekből származó nyereséget vagy veszteséget el kell különíteni a rendes műveletek nyereségétől / veszteségétől, és az adóhatást figyelembe véve külön tételként kell bemutatni az eredménykimutatásban.

A társaságnak külön is közzé kell tennie ezekre a rendkívüli tételekre alkalmazandó adókat, és ezzel együtt közzé kell tennie az ilyen tételek egy részvényre jutó eredményét is.

Az alábbiakban bemutatjuk az XYZ Co. eredménykimutatását, amely a rendkívüli tételek jelenlétét mutatja:

Az XYZ Co. eredménykimutatása
Részletek Összeg Összeg
Nettó árbevétel (árbevétel) 1.00.000 USD
Kevesebb: Az eladott áruk költsége (55 000 USD)
Bruttó profit 45 000 dollár
Az egyéb működési bevételek 10 000 USD
Üzemeltetési költségek
a) Értékesítési és hirdetési költségek 2000 dollár
b) Igazgatási költségek 2500 USD
c) A könyvvizsgáló díjazása 2000 dollár
d) Egyéb kiadások 1000 dollár (7500 USD)
Működési bevétel 47 500 USD
Egyéb jövedelem (nem működőként, például kamatbevételként besorolva) 500 USD
Egyéb ráfordítás (nem működési besorolású, például pénzügyi költség) (2000 USD)
Műveletekből származó nettó jövedelem / (veszteség) 46 000 dollár
Kevesebb: Társasági adó @ 10% (4600 USD)
Adózott műveletek nyeresége (A) 41 400 USD
Rendkívüli tételek
a) Jégeső vihar miatti veszteség (25 000 USD)
b) Az üzleti szegmens értékesítéséből származó nyereség 15 000 dollár
Rendkívüli tételekből származó veszteség (10 000 USD)
Adó megtakarítás @ 10% 1000 dollár
Rendkívüli tételek nettó vesztesége (B) (9 000 USD)
Nettó jövedelem 32 400 USD
Részvényenkénti eredmény a működési bevételből

(Feltételezés - a társaság 1000 részvényt bocsátott ki)

41,4 USD
Részvényenkénti veszteség a rendkívüli tételek miatt 9,0 USD
Egy részvényre jutó nettó eredmény 32,4 USD

Miért szükséges a fenti bemutatás? Ennek célja, hogy valós képet adjon a pénzügyi kimutatás különböző felhasználói számára.

Kiesés (2015. január után)

2015 januárjában a FASB frissítést adott ki a rendkívüli tételekről, kiküszöbölve a rendkívüli tételek eredménykimutatásban való megadásának szükségességét. Ennek a koncepciónak a kiküszöbölése időt takarít meg és csökkenti az előkészítők költségeit, mert nem kell értékelniük, hogy egy adott esemény vagy tranzakciós esemény rendkívüli-e.

forrás: fasb.org

Elsősorban azzal érveltek, hogy a felhasználók hasznosnak találják a szokatlan vagy ritka eseményekről és tranzakciókról szóló információkat. Azonban nem találják szükségesnek a rendkívüli tétel-besorolást és bemutatást ezen események és tranzakciók azonosításához. Mások úgy vélték, hogy a jelenlegi gyakorlatban rendkívül ritka, hogy egy ügylet vagy esemény megfeleljen a rendkívüli tételként bemutatott követelményeknek.

Rendkívüli tételek videó

érdekes cikkek...