Mi a készenléti tartalék?
A vészhelyzeti tartalék az elhatárolt eredmény, amelyet a jövőbeni esetleges veszteségekre különítettek el, és amelyek osztalékként nem oszthatók fel és a helyzet függvényében bármikor módosíthatók. Általában kockázatkezelési technikák alapján becsülik meg.
Magyarázat
- Az építőipar gyakran függő tartalékot hoz létre projekt alapján, mivel ingatag iparágról van szó, és különféle kockázati tényezők, például az infláció, a kormányzati politikák stb. Ha ezt a tartalékot felhasználják, akkor hozzáadódik a projekt költségéhez.
- Ha nem áll fenn esetleges esemény, akkor ez feloldható. Ez nem szabad tartalék, és nem áll rendelkezésre a részvényesek részére történő terjesztés részeként. A biztosítási ágazat általában rendkívüli tartalék- és biztosítási üzletágat hoz létre és használ, szintén kockázatalapú üzletet, és attól függ, hogy egy adott esemény bekövetkezik-e vagy nem.
Hogyan lehet kiszámítani a készenléti tartalékot?
- Határozza meg a projekttel, feladattal vagy vállalkozással járó kockázatot
- Határozza meg a tartalék összegét a kockázat kiszámítása alapján
- Határozza meg a kockázat százalékát, és ossza el a teljes összeget a kockázat között
- Nyisson tartalék számlát egy banknál.
- Az időszakos tartalék összegét utalja át a tartalék számlára.
- Kivonás a tartalék számláról, ha szükséghelyzet merül fel
- Ha nem áll fenn függőség, akkor a kockázati időszak végén utalja át az összeget a tartalék számláról a gazdálkodó egység szokásos számlájára.
Számos módszer létezik a számításhoz, például:
# 1 - Determinisztikus módszer: Ebben a módszerben az esetleges ráfordítások százaléka a meghatározandó projekt költségeivel szemben, majd alkalmazza a költségek százalékát, hogy megismerje a tartalékok összegét.
Átutalandó összeg = Költség * Esetlegesség kockázata# 2 - Szakértői megítélési módszer: Ebben a módszerben a szakértő meghatározza a szükséges vészhelyzeti források összegét, erős alapokkal és tapasztalattal a kockázatkezelés terén.
# 3 - Valószínűségi módszer: Ebben a módszerben meghatározzák a tartomány eloszlását, és ebből a tartományból határozzák meg a tartalék összegét a tulajdonos bizalma és tapasztalata alapján.
# 4 - Várható érték módszer: Ebben a várható érték módszerben az összeget a valószínűség és a becslés szorzatával határozzuk meg.
Várható érték = kockázat előfordulásának valószínűsége * Hatás, ha ugyanaz történikPélda a rendkívüli tartalékra
A következő információk alapján számítsa ki az esetlegesen átutalandó összeget:
- A projekt időszaka 12 hónap
- Rendkívüli kockázat: 30%
- A projekt költsége: 290 000 USD
Megoldás:
Létrehozandó tartalék összege = A projekt költsége * Az esetlegesség kockázata
Ezt a külön bankszámlára utalandó 8700 dollárt
Az átutalandó havi összeg = Éves összeg / Hónapok száma
A havi átutalandó összeg = 725 USD
Miért használja a tartalék tartalékot?
- Használni kell az esetleges esetek kielégítésére. Az üzleti tevékenységet úgy tervezi meg, hogy az esetleges események során az üzlet is érintetlen legyen, és ne legyen pénzhiány.
- A váratlan veszteségek kielégítésére.
- Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetők folyamatosan és időben megtérüljenek.
- Nehéz időkben is az iparban állni.
- A vállalkozás védelme a súlyos veszteségektől.
- Az infláció és egyéb változások hatásának figyelembe vétele.
Fontosság
- Megvédi az üzleti egységet a súlyos veszteségektől. Gyakran olyan ingatag és kockázatalapú természetű vállalkozásokban jön létre, mint a biztosítási üzletág, a részvénypiac, az ingatlanügyletek stb.
- Ennek létrehozásával jelzi a részvényesek számára, hogy az üzletág elegendő céltartalékot képzett, és a tartalékolás után megmaradt összeg rendelkezésre áll az osztalékok részvényeseknek történő felosztására. Biztonságot és biztosítékot ad a részvényesek számára.
- Bizonyos esetekben a tartalék létrehozása az üzlet szükséges része, mint például a biztosítási szektor esetében a tűzbiztosítási kötvényben, így bizonytalan a tűz keletkezése vagy sem, és ha igen, akkor felelős-e a biztosítási társaság a kötvény szerint fizetni vagy sem? Ezért tartalék létrehozása szükséges a váratlan esemény költségeinek fedezéséhez, ha ez a jövőben megtörtént.
- Csökkenti a kockázatot, mintha a gazdálkodó egység költségeinek növekedése vagy váratlan veszteségei lennének, a gazdálkodó egység felhasználhatja a tartalékot, és ezzel csökkentheti a csőd vagy a pénzügyi hiány kockázatát.
Előnyök
- Jobb kockázatkezelés: segít a váratlan jövőbeli kiadások fedezésében a pénzügyi ciklus megszakítása nélkül.
- Költséggazdálkodás és jobb költségvetési tervezés: Ez a tartalék segíti a jobb költséggazdálkodást, mivel az összeget rendkívüli esetekre különítik el; ennélfogva fennáll annak az esélye, hogy a projekt költségei nem növekedhetnek a tényleges költség-plusz esetleges összegen felül.
- Biztonsági másolat elegendő erőforráshoz: Ez a tartalék biztonsági másolatot hoz létre az erőforrásokról, így ha az erőforrások elmaradnak, akkor visszaállíthatnak biztonsági másolatból
Korlátozások
- Pénz blokkolása: az előre nem látható események felmerülhetnek abban az esetben, ha a jövőben pénzeszközöket félretesznek; ennélfogva a pénz blokkolása, mivel nem használható sehol.
- A költségek növekedése: Ez kockázatkezelési technikákon alapul; ezért a gazdálkodó egységnek konzultálnia kell kockázatkezelési szakértőkkel az összeg megismerése érdekében. Így megnő a projekt költsége.
- Bizonytalan tartalék: mivel a kockázat kiszámíthatatlan, és rendszeres időközönként újra kell értékelni, így a tartalék összege bizonytalanná válik
Következtetés
- Ez az eredménytartalék azon része, amelyet a jövőbeni váratlan költségek vagy veszteségek fedezésére különítenek el. Logikai és kockázatalapú technikák alapján számítják ki. Gyakran használják az ingatlan- és biztosítási iparban.
- Hasznos, mivel pénzt különít el a jövőbeni veszteségekre; így a jövőben pénzhiány nem merül fel, ha bekövetkezik az esetlegesen bekövetkező esemény, de másrészt blokkolja a pénz felhasználását, így az esetleges tartalék összege nem fektethető be.
