Mi a monetáris politika?
Minden ország monetáris hatósága különféle politikákat határoz meg a gazdaság pénzkínálatának ellenőrzésére a megfelelő kereslet fenntartása érdekében, amelyet monetáris politikának neveznek, és amely magában foglalja a bankok repo és fordított repo kamatlábát, a bankok CRR arányának változását stb. segíti az országot az egyensúly fenntartásában a gazdaságban.
Magyarázat
A monetáris politika kulcsszava a „likviditás”. Egy ország központi bankjának ezt a likviditást ki kell használnia a gazdaságban a gazdasági növekedés biztosítása érdekében. A likviditás rendelkezésre állását diktáló politikát pedig az ország monetáris politikájának nevezik.
A fenti pillanatképből megjegyezzük, hogy a Bank of Japan továbbra is követi rendkívül laza monetáris politikájának enyhítését, és 2% -os inflációt céloz meg, amely még mindig messze van.
Mivel ezt a politikát nem feltétlenül egy adott időszakban folytatják, fontossága a piaci viszonyokban rejlik. A központi banknak látnia kell, hogy az adott ország gazdasági helyzete adott pillanatban van-e. Ha a gazdaságnak elegendő pénzmozgása van, akkor a központi banknak nem kell semmit sem tennie. Ha az ellenkezője történik, a központi banknak bizonyos intézkedéseket kell tennie a pénzmozgás és pénzmozgás fokozása érdekében a gazdaságban.
A monetáris politika a fiskális politika egyik részhalmaza, mert a gazdaság likviditása közvetlenül érinti az ország döntéshozóit is.
Forrás : www.japantimes.co.jp
A monetáris politika célkitűzései
Minden ország központi bankja céllal alakítja ki ezt a politikát. Természetesen növelni akarják a pénzáramlást a gazdaságban; de ez nem lehet az egyetlen cél. Az ország elegendő likviditásának biztosításán kívül alapvetően két cél áll a politika mögött.
Nézzük meg őket egyenként -
# 1 - Az infláció ellenőrzése:
Mivel ennek a politikának a fő célja a gazdaság elégséges likviditásának biztosítása, előfordul, hogy a fogyasztók nagyobb vásárlóerőt kapnak, ami miatt az ország végül szenved az inflációtól. Mivel az infláció befolyásolja az ország GDP-jét (bruttó hazai termék), a megfelelő időben kell visszafogni. Ezzel a politikával az ország központi bankja megpróbálja minimálisra csökkenteni az inflációs rátát.
# 2 - A munkanélküliség csökkentése:
A politika következő legfontosabb célja annak biztosítása, hogy az országban kevesebb munkanélküli legyen. De a hatóságok csak a munkanélküliség csökkentésére koncentrálnak, miután gondoskodnak az inflációról. Tehát itt láthatja, hogyan kapcsolódik ez a politika és a fiskális politika, és hogy ez a fiskális politika részhalmaza.
A monetáris politikák két típusa
Kétféle monetáris politika létezik:
# 1 - Szerződéses monetáris politika:
A kontrakciós monetáris politika az egyik leggyakrabban alkalmazott monetáris politika, mert segít csökkenteni az inflációs rátát. A szerződéses monetáris politikát akkor hajtják végre a hatóságok, amikor az inflációs ráta égig ér, és a központi banknak azonnal tennie kell valamit. A politika fő eszközei a kamatlábak és a biztonsági opciók. Amikor a jegybank kontrakciós monetáris politikát fogad el, megpróbálja emelni a bank kamatlábát, hogy az emberek magasabb pénzkamatok érdekében tartsák a pénzüket a bankokban. Ez kevesebb pénzt eredményez az emberek kezében, és ennek következtében az infláció csökken. Másodszor, a központi bank értékpapírokat is értékesít a nyílt piacon, hogy a közvélemény jobban érdeklődjön további értékpapírok vásárlása iránt, ami ugyanezt, azaz az inflációs ráta csökkenését eredményezi.
# 2 - Expanziós monetáris politika:
Ez éppen az előző típus ellentéte. Az expanziós monetáris politikát csak akkor fogadják el, amikor az inflációt visszafogják, és a központi bank fő célkitűzése a munkanélküliségi ráta csökkentése és a recesszió (ha egyáltalán) elkerülése lesz. Az expanziós politikának megfelelően a jegybank csökkenti a kamatlábat, így a közvélemény a kezében tartja a pénzét. Ez a lépés nagyobb vásárlóerőt eredményez, és ennek eredményeként a lakosság többet fogyaszt az ország vállalkozásaitól. Ez segít elkerülni a munkanélküliséget és a recessziót. A jegybank szintén leállítja az értékpapírok értékesítését a nyílt piacon, és ezek csak az értékpapírok értékesítését engedélyezik a tagbankokon keresztül. Ez biztosítja továbbá a gazdaság gyors növekedését, növeli a foglalkoztatási arányt és csökkenti a recesszió esélyét.
