A GDP kiadási megközelítése (meghatározás, képlet) Példák

Kiadási megközelítés a GDP meghatározásához

A kiadási megközelítés az ország bruttó hazai termékének (GDP) kiszámításának egyik módszere vagy módszere a gazdaság teljes kiadásának összeadásával, beleértve a fogyasztók által az áruk és szolgáltatások fogyasztásának mennyiségét, valamint a beruházások, az ország kormányának az infrastruktúrára és az ország nettó exportjára fordított kiadásai.

A kiadások összetevői megközelítik a GDP-t

A gazdaság bruttó hazai termékének mérésére számos módszer létezik, amelyek közül az egyik a végső kiadások kiszámítása, ezért ennek a módszernek négy eleme van, amelyek lényegében az összes kiadást lefedik:

  • Először is az áruk és szolgáltatások beszerzésére fordított fogyasztói kiadások, mivel a gazdaságban minden egyén is fogyasztó
  • A második a befektetők bruttó kiadása üzleti beruházási javak beszerzésére, amelyeket áruk és szolgáltatások előállítására használnak fel
  • Harmadszor a különböző közjavakra és szolgáltatásokra fordított kormányzati kiadások, amelyek lényegében minden kormány elsődleges feladata
  • Utolsó a nettó behozatal, azaz az export teljes összege a figyelembe vett időszak teljes behozatalának összevetéséhez képest, amely jobb képet ad arról, hogy egy ország kereskedelmi hiányban vagy kereskedelmi többletben van-e.

Ezért a kiadások szinte mindegyike a fent említett négy kategória bármelyikébe esik, és mind a négy kiadástípus összeadásával megkapjuk a GDP-számokat.

Kiadási megközelítés GDP-képlete

Az ország bruttó hazai termékének (GDP) kiadási megközelítéssel történő kiszámításának képlete a következő:

Kiadási megközelítés a GDP képletéhez = C + I + G + NX

Hol,

GDP = bruttó hazai termék

  • C = a fogyasztók által az áruk és szolgáltatások fogyasztására fordított kiadások összege
  • I = a magánszektor és a kormány által a beruházási eszközökbe fordított kiadások teljes összege
  • G = A kormány kiadásai az ország gazdaságának fellendítésére szolgáló infrastruktúrákra.
  • NX = az ország nettó exportja

Példa a kiadási megközelítésre

Például az ország egyik közgazdásza elemzése céljából ki akarja számolni az ország bruttó hazai termékét. Ebből a célból a közgazdász úgy döntött, hogy követi a kiadási megközelítést. Az alábbiakban részletezzük az ország kiadásait:

  • A fogyasztó által az áruk és szolgáltatások fogyasztására fordított kiadások összege: 75 000 USD
  • A magánszektor és a kormány által a beruházási eszközökbe fordított kiadások teljes összege: 150 000 USD
  • A kormány kiadásai az ország gazdaságának fellendítésére: 180 000 USD
  • Az ország nettó exportja: 100 000 USD

Számítsa ki az ország bruttó hazai termékét (GDP) a kiadási megközelítéssel.

Megoldás:

Az ország bruttó hazai termékének (GDP) kiadási megközelítéssel történő kiszámításának képlete a következő:

GDP = C + I + G + NX

Így az ország kiadási megközelítést alkalmazó bruttó hazai terméke (GDP) 505 000 dollár.

A kiadások megközelítésének előnyei

  1. Könnyű megérteni, könnyen kiszámítható, és általánosan használható összehasonlítani a számokat más nemzetekkel.
  2. Segít a közgazdásznak és a többi érintett személynek abban, hogy megfogalmazzák egy általános irányt, amely felé a gazdaság haladhat.

Korlátozások / hátrányok

A kiadási megközelítéssel kapcsolatos különféle korlátozások vagy hátrányok a következők:

  1. Elvet bizonyos szempontokat, például az előállított áruk és szolgáltatások minőségét, és a feketegazdaságot vagy a föld alatti gazdaság adatait legtöbbször nem is veszik figyelembe egy ilyen szám kiszámításakor.
  2. A közösségben gyakran vitatják az összegyűjtött adatok minőségét és pontosságát, valamint az ilyen adatok gyűjtésére alkalmazott módszert.
  3. Nem veszi figyelembe azokat a tranzakciókat, amelyek nem tartalmaznak pénzbeli quid pro quo-t.
  4. A környezet és a növekedés fenntarthatóságát szintén figyelmen kívül hagyják, miközben olyan számokat fogalmaznak meg, amelyek lényegében a történelmi adatokat veszik figyelembe.
  5. Az infláció szintén fő tényező, és a devizaérték a nemzetközi piacon is sarkalatos tényező, amelyet úgy tűnik, hogy figyelmen kívül hagy.

Fontos szempontok

A kiadási megközelítéssel kapcsolatos különféle fontos szempontok a következők:

  • Az ország bruttó hazai termékének (GDP) kiszámítására három módszer létezik, amelyek magukban foglalják a kiadási megközelítést, a termelést vagy a hozzáadottérték-megközelítést és a jövedelem-megközelítést.
  • Négy összetevőt használnak az ország bruttó hazai termékének (GDP) kiszámításához a kiadási megközelítés alkalmazásával, amely magában foglalja a fogyasztók által az áruk és szolgáltatások fogyasztására fordított kiadások összegét, a beruházási eszközökbe fordított kiadások teljes összegét. a magánszektor és a kormány által, a kormány kiadásai az ország gazdaságának és az ország nettó exportjának fellendítésére szolgáló infrastruktúrákra.

Következtetés

  • Így a kiadási módszer a három módszer között szerepel a bruttó hazai termék kiszámításában abban az országban, ahol az egyéb magában foglalja a termelést vagy a hozzáadottérték-megközelítést és a jövedelem-megközelítést.
  • E megközelítés szerint az ország bruttó hazai termékét (GDP) a gazdaság teljes kiadásainak összeadásával számítják ki, és ez az összes rendelkezésre álló megközelítés közül általában használt.
  • Könnyű megérteni, könnyen kiszámítható, és általánosan használható összehasonlítani a számokat más nemzetekkel.
  • Azonban elvet bizonyos szempontokat, például az előállított áruk és szolgáltatások minőségét, és legtöbbször a feketegazdaságot vagy a föld alatti gazdaság adatait nem is veszik figyelembe az ilyen adatok kiszámításakor.
  • Az érintett közösségben gyakran vitatják az összegyűjtött adatok minőségét és pontosságát, valamint az ilyen adatok gyűjtésére alkalmazott módszert.

érdekes cikkek...