Osztaléknövekedés (meghatározás, képlet) - Számítási példák

Tartalomjegyzék

Mi az osztaléknövekedés?

Az osztalék növekedése a társaság részvényeseinek fizetett osztalék kifizetésének jelentős növekedése egyik időszakról a másikra, összehasonlítva az előző időszak osztalékfizetésével (általában a növekedést éves alapon számítják).

Magyarázat

Egyszerűbben fogalmazva: ha a társaság részvényese számára kiosztott osztalék jelentős időtartamon belül növekszik, akkor ez a kamat az osztalékfizetés százalékos növekedését eredményezi a következő időszakban az előző időszakhoz képest. A társaság részvényeseinek fizetett osztalék az adott időszaknak tulajdonítható nyereség aránya. Így az osztalék növekedése egyben az elemző számára is meghatározza a vállalat teljesítményét.

Osztaléknövekedési képlet

Osztaléknövekedési képlet = Osztalék (D2) - Osztalék (D1) * 100 / Osztalék (D1)

Hol,

  • Osztalék (D1) = A társaság által fizetett osztalék a P időszakra (bármely időszakra)
  • Osztalék (D2) = A társaság által a P-1 időszakra (a P időszakot megelőző időszakra) fizetett osztalék
  • (Ezt a képletet előnyös használni abban az esetben, ha a D1 és D2 a szomszédos időszakban kifizetett osztalék)

Abban az esetben, ha a kamatlábat olyan időszakokra rendelkezésre álló osztalékok alapján kell kiszámítani, amelyek nem szomszédos időszakok. Vagyis az időszak közötti különbség nagyobb, mint 1, akkor a következő képletet használjuk a kiszámításhoz:

Osztaléknövekedés = (osztalék (D n ) / osztalék (D o )) 1 / n - 1

Hol,

  • Osztalék (Dn) = Osztalék az n időszakra
  • Osztalék (D0) = Osztalék a kezdő időszakra vagy a kezdeti időszakra
  • N = A Dn & Do periódus közötti különbség

Hogyan lehet kiszámolni? (Lépésről lépésre magyarázat)

  1. A felhasználónak először össze kell gyűjtenie az értékpapírok osztalékfizetési előzményeinek adatait.
  2. Ha rendelkezésre áll két szomszédos időszak osztalékfizetése, két szomszédos időszak növekedésének kiszámításához az előző időszakban kifizetett osztalékot „D1”, a következő időszakban pedig „D2” kategóriába kell sorolni.
  3. Helyezze az értéket a megadott képletbe, és ennek eredményeként megtalálhatja a növekedést.
  4. Az összetett növekedési ráta kiszámításához két, nem szomszédos időszak adatai alapján gyűjtsük össze az adatokat, és a kifizetett kezdeti osztalékot „Do”, a következő osztalékot pedig „Dn” kategóriába soroljuk. Számítsa ki a két periódus közötti különbséget, amely n-nek nevezi.
  5. Tegye ugyanazokat az értékeket az összetett növekedési sebesség képletébe a sebesség értékeléséhez.

Példák

Az ABC Ltd az indiai tőzsdén jegyzett társaság. A társaság jelenlegi részvényárfolyama Rs. 150. A társaság Rs osztalékot fizetett. Részvényenként 5 az előző évben. Ebben az évben a vállalat úgy döntött, hogy kifizeti az Rs osztalékát. Részvényenként 5,50. Hozzászólás a társaság osztalék növekedési üteméhez.

Megoldás-

  • Osztalék (D2) = Rs. Részvényenként 5,50
  • Osztalék (D1) = Rs. Részvényenként 5,00

Ha ezeket az értékeket a képletbe vesszük, megkapjuk,

Osztaléknövekedés vs. magas hozam

  1. A magas hozam az az arány, amelyet a társaság részvényeseinek fizetett pénzösszeg és a részvényesek által befektetett értékpapír piaci értékének összehasonlításával számolnak. A Dividend magas hozamának kiszámításához osztalékösszegre és részvényárfolyamra van szükség. Az osztalékhozam kiszámításához ossza el az osztalék összegét az aktuális részvényárral.
  2. Az osztalék növekedésének kiszámításához olyan tényezőket veszünk figyelembe, mint az éves növekedés, a saját tőke költsége vagy a megtérülési ráta és a társaság által fizetett osztalék összege. Kiszámítja a társaság árfolyamát, és összehasonlítja ezt az árat a részvény aktuális piaci árával. Ezzel értékeli, hogy a részvény túlértékelt vagy alulértékelt-e. Ennek megfelelően a befektető eldöntheti, hogy befektet-e az adott részvénybe, vagy sem.
  3. Magas osztalékhozam esetén a hozam akkor nő, ha csökken a társaság részvényárfolyama, vagy ha nő az osztalék kifizetési aránya. Rövid távon a befektetők befektethetnek a magas hozamért, de hosszú távon a befektetőnek elemeznie kell a hozamot és a növekedést is.

Előnyök

  • A társaság osztalékkifizetéseinek növekedése az évek során osztaléknövekedést eredményez, és megadja az ilyen növekedés ütemét.
  • A társaság által az értékpapírok után fizetett osztalék a társaság nyereségéből az adott időszakra elkülönített előirányzat. Ennélfogva, ha egy vállalat egészséges növekedést mutat az osztalékban, akkor ez azt mutatja, hogy a vállalatok pénzügyei egészségesek, és a társaság több nyereséget könyvel el a következő időszakokban.
  • A befektetők számára a befektetés előtt megfontolandó kritikus ponttá válik, mivel a befektetők arra számítanak, hogy jó osztalékot kapnak befektetéseikkel szemben. És ez a növekedési ütem növekedése a vállalat értékpapírjainak piaci értékét is növelheti, ha a társaság egészséges piaci hozamot keres.

Hátrányok

  • Ez a modell néhány feltételezés alapján működik. Ebben a modellben az az egyik feltételezés, hogy feltételezi, hogy az osztalékok állandó ütemben növekednek. Csak néhány esély van a folyamatos növekedésre, mert ez az üzleti növekedéstől vagy az üzleti ciklustól függ. A vállalkozások váratlan nehézségekkel vagy sikerekkel szembesülhetnek. Ennek a modellnek az a korlátja, hogy csak azokra a vállalatokra alkalmazható, amelyek stabil növekedési rátával rendelkeznek.
  • Másodszor: ha a növekedési ütem és a megtérülési ráta vagy a saját tőke költsége megegyezik, akkor ez a képlet értéktelen, mert ebben az esetben a részvényárfolyam eléri a végtelenséget. És ha a növekedési ráta magasabb, mint a megtérülési ráta (a saját tőke költsége), akkor negatívan fogja kiszámítani a részvény árfolyamát, így néhány esetben ez a modell értéktelenné válik.

Következtetés

  • A befektetők az osztalék növekedési trendjeire figyelnek, mielőtt az alapjaik befektetéséről döntenének, mivel több hozamra számítanak befektetéseikre. A megnövekedett növekedési ütem néha problémát jelent a vállalat számára. Egy vállalat olyan helyzetbe kerülhet, hogy az általa egy időszak alatt megszerzett többlet nagy részét feltehetően valamilyen üzleti növekedési folyamatban fel lehet használni. A piaci trend és a befektetők elvárásai miatt azonban előfordulhat, hogy fel kell áldoznia néhány részt a várható osztalék kifizetéséért.

érdekes cikkek...