A tőkeeszköz-árképzési modell (CAPM) meghatározása
A tőkeszerkezeti modell (CAPM) a várható hozam és az értékpapírba történő befektetés kockázata közötti kapcsolat mértéke. Ezt a modellt használják az értékpapírok elemzésére és árazására, figyelembe véve a várható megtérülési rátát és az érintett tőkeköltséget.
CAPM képlet
A (tőkeeszköz-árazási modell) CAPM képlet az alábbiak szerint jelenik meg
Várható megtérülési ráta = kockázatmentes prémium + béta * (piaci kockázati prémium)Ra = Rrf + βa * (Rm - Rrf)
A CAPM elemei
A CAPM számítása a következő elemek létezésén alapul
# 1 - Kockázatmentes hozam (Rrf)
Kockázatmentes megtérülési ráta egy befektetéshez rendelt érték, amely garantálja a kockázat nélküli hozamot. Az amerikai értékpapírokba történő befektetések nulla kockázatúnak tekinthetők, mivel minimális az esély arra, hogy az állam nem teljesítsen kötelezettséget. Általában a kockázatmentes hozam értéke megegyezik egy 10 éves amerikai államkötvény hozamával.
# 2 - Piaci kockázati prémium (Rm - Rrf)
A piaci kockázat prémiuma az a várható megtérülés, amelyet a befektető kap (vagy várhatóan a jövőben is kap), ha kockázatmentes eszközök helyett kockázattal terhelt portfóliót tart. A prémium mértéke lehetővé teszi a befektető számára, hogy döntést hozzon arról, hogy az értékpapírokba történő befektetésnek meg kell-e valósulnia, és ha igen, akkor milyen arányban fog keresni az állampapírok által kínált kockázatmentes hozamon túl.
# 3 - Béta (βa)
A Béta a részvény volatilitásának mértéke a piac általános viszonyaihoz viszonyítva. A piaci viszonyok változása miatt az állományban bekövetkező ingadozásokat Beta jelöli. Például, ha egy részvény Béta értéke 1,2, akkor ez az általános piac bármilyen változása miatt 120% -os változást okoz. Az ellenkezője az 1-nél kisebb Beta esetében. Az 1-vel egyenlő Beta esetében a részvény szinkronban van a piaci változásokkal.
Példák a CAPM-re (tőkeeszköz-árképzési modell)
Az alábbiakban bemutatunk példákat a CAPM-re (tőkeeszköz-árképzési modell)
1. példa
Tegyük fel, hogy egy részvény a következő információkkal rendelkezik. A londoni tőzsdén jegyzik, és egész Európában működik. A 10 éves brit kincstár hozama 2,8%. A kérdéses részvény állítólag 8,6% -ot fog keresni a történelmi adatok szerint. A részvény Beta értéke 1,4, azaz 140% -ban ingadozó az általános tőzsdei változások szempontjából.
A részvény várható megtérülési rátáját az alábbiak szerint számítják ki.
CAPM képlet ( várható hozam) = kockázatmentes hozam (2,8%) + béta (1,4) * piaci kockázati prémium (8,6% -2,8%)
- = 2,8 + 1,4 * (5,8)
- = 2,8 + 8,12
Várható megtérülési ráta = 10,92
2. példa
Thomasnak döntést kell hoznia a Stock Marvel vagy a Stock DC befektetéséről a CAPM modell használatával, amelyet a következő képernyőkép mutat be a munkából. Thomasnak el kell döntenie, hogy befektet a Stock Marvelbe vagy a Stock DC-be, a rendelkezésére álló megadott információkkal. Marvel - hozam 9,6%, béta 0,95. DC - hozam 8,7%, béta 1,2. Az állami részvény hozamával mérve a kockázatmentes hozam a piacon 5,6%.
A részvénycsoda várható megtérülési rátáját az alábbiak szerint számítják ki.
Képlet - Várható hozam = Kockázatmentes hozam (5,60%) + Béta (95,00) * Piaci kockázati prémium (9,60% -5,60%)
Várható megtérülési ráta = 9,40%
A részvény DC várható megtérülési rátáját az alábbiak szerint kell kiszámítani.
Képlet - Várható hozam = Kockázatmentes hozam (5,6%) + Béta (1,2) * Piaci kockázati prémium (8,7% -5,6%)
Várható megtérülési ráta = 9,32%
Így a befektetőnek befektetnie kell a Stock Marvel-be.
A CAPM előnyei
- A CAPM csak a szisztematikus vagy piaci kockázatot veszi figyelembe, az értékpapír egyetlen eredendő vagy rendszerszintű kockázatát nem. Ez a tényező kiküszöböli az egyes értékpapírok kockázatához kapcsolódó homályosságokat, és csak az általános piaci kockázat válik elsődleges tényezővé, amely bizonyos fokú bizonyossággal bír. A modell azt feltételezi, hogy a befektető diverzifikált portfólióval rendelkezik, és ezért a szisztematikus kockázat megszűnik a részvényállomány között.
- A pénzügyi iparban széles körben használják a saját tőke költségének kiszámításához, és végül a súlyozott átlagos tőkeköltség kiszámításához, amelyet széles körben használnak a különböző forrásokból származó finanszírozási költségek ellenőrzésére. Sokkal jobb modellnek tekintik a tőke költségének kiszámításához, mint a többi jelenlegi modell, mint az osztalék növekedési modell (DGM)
- Ez egy univerzális és könnyen használható modell. Tekintettel a modell széleskörű jelenlétére, ez könnyen felhasználható a különböző országok készleteinek összehasonlításához.
A CAPM hátrányai
- A tőkeeszköz-árképzési modell különféle feltételezéseken alapszik. Az egyik feltételezés az, hogy egy kockázatosabb eszköz magasabb hozamot eredményez. Ezután a korábbi adatokat felhasználjuk a béta kiszámításához. A modell azt is feltételezi, hogy a múltbeli teljesítmény jó mérce az állomány működésének jövőbeli eredményeire. Ez azonban messze van az igazságtól.
- A modell azt is feltételezi, hogy a kockázatmentes hozam a részvénybefektetés során állandó marad. Ha az állampapír hozama emelkedik vagy csökken, ez megváltoztatja a kockázatmentes hozamot és potenciálisan a modell kiszámítását. A CAPM kiszámításakor ezt nem veszik figyelembe
- A modell azt feltételezi, hogy a befektetők ugyanahhoz az információhoz férnek hozzá, és ugyanazon döntéshozatali folyamatuk van az értékpapírokkal kapcsolatos kockázatok és hozamok tekintetében. Feltételezi, hogy egy adott hozam esetén a befektetők az alacsony kockázatú értékpapírokat részesítik előnyben a magas kockázatú értékpapírok helyett. Adott kockázat esetén a befektetők a magasabb hozamot részesítik előnyben az alacsonyabb hozam helyett. Bár ez általános irányelv, az extravagánsabb befektetők egy része nem biztos, hogy egyetért ezzel az elmélettel.
A tőkeeszköz-árképzési modell korlátai
A részvény körüli tényezőkhöz közvetlenül kapcsolódó feltételezéseken és a tőkeeszköz-árképzési modell számítási képletén kívül található egy lista a modell által alkalmazott általános feltételezésekről, amelyeket érdemes megvizsgálni.
- Csak az értékpapírok hozamai és kockázatai jelentik a befektető döntési tényezőit. Nincs olyan elszámoltathatóság a részvény körüli hosszú távú növekedésről vagy minőségi tényezőkről, amelyek befolyásolhatják a befektetőt egy alternatív lépés megtételében.
- A piacon tökéletes a verseny, és egyetlen befektető sem képes befolyásolni a részvények árát vagy hozamát. A részvények eladásának nincs korlátozása; és a vételi és eladási egységek megoszthatóságát sem ellenőrzik.
- A megszerzett hozam vagy hitelfelvételi költség vonatkozásában nulla adót kell fizetni az összeget illetően, amelyet további felhasználnak a befektetés kamatának megszerzésére.
- Végül a modell feltételezi, hogy a befektető elkerüli a kockázatot, és állítólag racionális lényként viselkedik, és maximalizálja hasznosságát.
Következtetés
A CAPM-et széles körben az egyik legfontosabb modellnek tekintik a részvényekbe történő befektetéssel járó kockázat és hozam kiszámításához. Noha néhány feltételezést felhasznál, a modell indoklása és a könnyű használat miatt az egyik elfogadott és logikus módszer a befektetők döntéshozatalának elősegítésére.
