Geometriai átlag (meghatározás, képlet) - Számítás példákkal

Tartalomjegyzék

Mi a geometriai átlag?

A geometriai középérték egy olyan típusú típus, amely a számokhoz gyakran hozzárendelt értékek szorzatát használja a számok tipikus értékeinek vagy központi tendenciájának jelzésére. Ez a módszer akkor használható, ha az értékekben exponenciális változás van.

Geometriai átlag képlet

N jelenlévő szám esetén a geometriai átlag képletének kiszámításához az összes számot megszorozzuk, majd ennek n- edik gyökét vesszük. A geometriai átlag képlete az alábbi:

Geometriai átlag képlet = N √ (X 1 * X 2 * X 3 …, X N )

Itt X a megadott értékre, az N pedig a jelenlévő adatok teljes számára utal.

Geometriai átlag számítási példa

Számítsa ki a következő különböző számok geometriai átlagának példáját:

3,7, 8, 11 és 17

Válasz

A 3,7, 8, 11 és 17 geometriai átlaga a következőképpen állapítható meg:

X = N √ (X 1 * X 2 * X 3 …, X N )

Tehát a megadott adatkészlet geometriai átlaga 7,93

Előnyök

A geometriai átlagnak számos különféle előnye van:

  1. Mereven meghatározott - Nem túl rugalmas, vagy más szóval, mereven meghatározott. A geometriai átlag módszerben azt jelenti. Az értékek mindig rögzítettek maradnak.
  2. Megfigyelések alapján - Ez a módszer különféle sorozatok tételein és megfigyelésein alapszik.
  3. Minimális hatásszint - A mintavételi ingadozások kisebb mértékben vagy egyáltalán nem befolyásolják a geometriai átlagot.
  4. Könnyíti a mérési mechanizmust - A geometriai átlag nagy hasznát veszi a változások mérésének, és segít abban is, hogy meghatározzuk a legmegfelelőbb százalékot a százalékhoz és az arányhoz képest.
  5. Hasznos a matematikai számításokhoz - A geometriai középérték további algebrai és egyéb matematikai számításokhoz is használható.
  6. Több előnyben részesítése a kis értékek számára - A geometriai középértékű módszerben a magasabb súlyok kis értékeket kapnak, míg a nagy értékek kisebb jelentőséggel bírnak.
  7. Többcélú - pl. Az arányok, százalékok átlagolásához és az arányok fokozatos emelkedésének és csökkenésének értékeléséhez;

Hátrányok

A geometriai átlag különböző korlátai és hátrányai a következők:

  1. Komplex a természetben - Ez a módszer nagyon bonyolult. Ugyanezeknek a felhasználóinak alapos matematikai ismeretekkel kell rendelkezniük arányokban, gyökerekben, logaritmusokban stb. A módszer nagy kihívást jelent a hétköznapi tudással rendelkező felhasználók számára, és a számítása is nagyon bonyolult.
  2. Nehézség a módszer kiszámításában - A módszer nagyon bonyolult, mivel megköveteli, hogy a felhasználók megtudják a különféle értékű termékek gyökereit. Ezért a felhasználók számára kihívást jelent, hogy megértsék, hogyan kell kiszámítani ugyanezt.
  3. Nem alkalmazható - A fent említett módszer nem alkalmazható olyan esetekre, amelyekben bármely sorozat nulla vagy negatív értékű. A módszer akkor sem számítható ki, ha bármely sorozat negatív értéke páratlan.
  4. Hiányzik az összeférhetőség a nyílt végű disztribúcióval - Geometriai átlag nem érhető el nyílt végű disztribúció esetén. A fent említett módszer bizonyos értékeket is megadhat, amelyek hiányoznak a sorozatból.

Fontos szempontok

  1. A geometriai átlag, a harmonikus átlag és a számtani átlag a három pitagori átlag. A számtani átlag módszerrel ellentétben a geometriai átlag az egyenletességet méri. Segít a tartományok normalizálásában, hogy el lehessen utasítani az azonos dominancia magára a súlyozásra gyakorolt ​​hatását. A nagyon nagy értékek nem befolyásolhatók a ferde eloszlási mintában.
  2. A többi mediánnal ellentétben a geometriai átlag módszer az arányokat nagyon következetesen kezeli.
  3. A felhasználó sorrendje számít, és ez segít két, egymástól eltérő eredmény létrehozásában. Mindkét eredménynek két különböző értelmezése van.
  4. A geometriai átlag módszerrel a felhasználó kiszámítja az összetett kamat, az infláció és a befektetési hozam átlagos mértékét.
  5. A valós életben ez a módszer alkalmazható az informatikában, a képarányokban, a geometriában, az orvostudományban, az arányos növekedésben, a vízminőségi normákban és az Emberi Fejlesztési Indexben.
  6. Kifejezetten a portfolió hozamainak kiszámítására szolgál. A fenti módszert leginkább a könyvelésben és a pénzügyekben alkalmazzák.
  7. Segít a tartományok normalizálásában, hogy el lehessen utasítani az azonos dominancia magára a súlyozásra gyakorolt ​​hatását. A hatalmas értékek nem befolyásolhatják a ferde eloszlási mintát.
  8. Ez a módszer pontosabb és hatékonyabb egy volatilisebb adathalmazban. Ez azonban bonyolult módszer a számtani átlaghoz képest.
  9. Ha két vagy több szám van a sorozatban, akkor a geometriai átlag = (x * y *…) 1 / n
  10. Vagy növekedésnek, vagy összetett hozamnak tekinthető. Ezenkívül figyelembe veszi az összetett hatást. Egy nem matematikai felhasználó számára nehéz lehet a geometriai átlag használata és megértése.
  11. Képzeletessé válik, ha a megfigyelések bármelyike ​​negatív értéket szerez.

Következtetés

A geometriai átlagot olyan idősoros adatokkal együtt használják, mint például a befektetési hozam kiszámítása, mivel a geometriai átlag csak a hozamok összetételét veszi figyelembe. Ezért a geometriai hozamok mindig kisebbek vagy egyenlőek a számtani átlaghozamokkal. Erőátlagnak is tekintik, és többnyire különböző elemek összehasonlítására használják. Exponenciális összefüggés volt a logaritmusok számtani átlagával. Többé-kevésbé kapcsolatban áll az adatok logaritmikus transzformációjával.

Segít a tartományok normalizálásában, hogy el lehessen utasítani az azonos dominancia magára a súlyozásra gyakorolt ​​hatását. A hatalmas értékek nem befolyásolhatják a ferde eloszlási mintát. A fenti módszer megfelelőbb az átlag kiszámításához, és pontosabb és hatékonyabb eredményeket nyújt olyan változók jelenlétében, amelyek nagymértékben függenek és széleskörűen ferdeek.

érdekes cikkek...