Mi az előírt megtérülési képlet?
Az osztalékot fizető részvények előírt hozamának kiszámításához a képletet a Gordon növekedési modell felhasználásával származtatjuk. Ez az osztalékkedvezmény-modell kiszámítja az osztalékfizető részvények saját tőkéhez szükséges hozamát az aktuális részvényárfolyam, az egy részvényre eső osztalékfizetés és a várható osztaléknövekedési ráta felhasználásával.
Az osztalékkedvezmény-modellt használó képlet a következőképpen jelenik meg:
Kötelező megtérülési képlet = várható osztalékfizetés / részvényárfolyam + előrejelzett osztaléknövekedési rátaMásrészt az osztalékfizetést nem igénylő részvények megtérülési rátájának kiszámításához a tőkeeszköz-árazási modellt (CAPM) használják. A CAPM módszer kiszámítja a szükséges hozamot a biztonság bétájának használatával, amely az adott biztonság kockázatosságának mutatója. Az előírt hozamegyenlet a kockázatmentes megtérülési rátát és a piaci megtérülési rátát használja, amely jellemzően a benchmark index éves hozama.
A CAPM-módszert alkalmazó képlet a következőképpen jelenik meg:
Szükséges megtérülési ráta képlet = kockázatmentes megtérülési ráta + β * (piaci megtérülési ráta - kockázatmentes megtérülési ráta)
A szükséges megtérülési ráta kiszámításának lépései az osztalékkedvezmény-modell használatával
Az osztalékot fizető részvények esetében a szükséges megtérülési ráta (RRR) képlet kiszámítható a következő lépésekkel:
1. lépés: Először határozza meg a következő időszak folyamán fizetendő osztalékot.
2. lépés: Ezután gyűjtse össze a részvény aktuális árát a részvényből.
3. lépés: Most próbálja meg kitalálni az osztalék várható növekedési ütemét a vezetés nyilvánosságra hozatala, tervezés és üzleti előrejelzések alapján.
4. lépés: Végül a szükséges kamatmegtérülést úgy számítják ki, hogy a várható osztalékfizetést (1. lépés) elosztják az aktuális részvényárfolyammal (2. lépés), majd hozzáadják az eredményt az előrejelzett osztaléknövekedési ütemhez (3. lépés) az alábbiak szerint,
Szükséges megtérülési képlet = várható osztalékfizetés / részvényárfolyam + előrejelzett osztaléknövekedési ráta
A szükséges megtérülési ráta kiszámításának lépései a CAPM modell használatával
Az osztalékot nem fizető részvény megtérülési rátáját a következő lépésekkel lehet kiszámítani:
1. lépés: Először határozza meg a kockázatmentes megtérülési rátát, amely alapvetően bármely állam által kibocsátott kötvény, például 10 éves G-Sec kötvény hozama.
2. lépés: Ezután határozza meg a piaci megtérülési rátát, amely egy megfelelő referenciaindex, például az S&P 500 index éves hozama. Ennek alapján kiszámítható a piaci kockázati prémium, ha levonjuk a kockázat nélküli hozamot a piaci hozamból.
Piaci kockázati prémium = piaci megtérülési ráta - kockázatmentes megtérülési ráta
3. lépés: Ezután számítsa ki a részvény bétáját a részvényárfolyam-mozgás alapján, összehasonlítva a benchmark indexszel.
4. lépés: Végül az előírt megtérülési rátát úgy számítják ki, hogy hozzáadják a kockázatmentes arányt a béta és a piaci kockázati prémium szorzatához (2. lépés), az alábbiak szerint:
Az előírt megtérülési képlet = kockázatmentes megtérülési ráta + β * (piaci megtérülési ráta - kockázatmentes megtérülési ráta)
Példák a kötelező megtérülési képletre (Excel sablonnal)
Nézzünk meg néhány egyszerű és haladó példát, hogy jobban megértsük a szükséges megtérülési ráta kiszámítását.
1. példa
Vegyünk egy példát egy olyan befektetőre, aki két azonos kockázatú értékpapírt fontolgat, hogy az egyiket felvegye a portfóliójába.
Határozza meg, melyik biztonságot kell kiválasztani a következő információk alapján:
Az alábbiakban bemutatjuk az A és B biztonság szükséges megtérülési rátájának kiszámításához szükséges adatokat.
Az A biztosíték szükséges megtérülése kiszámítható:
Szükséges visszatérítés a biztonságért A = 10 USD / 160 USD * 100% + 5%
A biztonsági hozamhoz szükséges hozam A = 11,25%
A B biztosíték szükséges megtérülése kiszámítható:
Szükséges visszatérítés a biztonságért B = 8 USD / 100 USD * 100% + 4%
A szükséges biztonsági megtérülés B = 12,00%
A megadott információk alapján az A biztonságot kell előnyben részesíteni a portfólió számára, mivel alacsonyabb megtérülése hozta meg a kockázati szintet.
2. példa
Vegyünk egy példát egy olyan részvényre, amelynek béta értéke 1,75, azaz kockázatosabb, mint a teljes piac. Továbbá az amerikai kincstári kötvény rövid lejáratú hozama 2,5% volt, míg a benchmark indexet a hosszú távú 8% -os átlagos hozam jellemzi. Számolja ki a készlet szükséges megtérülési rátáját a megadott információk alapján.
- Adott, kockázatmentes arány = 2,5%
- Béta = 1,75
- Piaci megtérülési ráta = 8%
Az alábbiakban a részvény alapú megtérülési ráta kiszámításához szükséges adatok találhatók.
Ezért a készlet szükséges hozama kiszámítható,
Szükséges hozam = 2,5% + 1,75 * (8% - 2,5%)
= 12,125%
Ezért az állomány szükséges hozama 12,125% .
Relevancia és felhasználás
Fontos megérteni az elvárt hozam fogalmát, mivel a befektetők ezt használják a befektetéshez szükséges minimális hozam meghatározásához. Az előírt hozam alapján a befektető az adott kockázati szint alapján eldöntheti, hogy befektet-e egy eszközbe.
A piachoz képest magas bétaverziójú részvény előírt hozamának magasabbnak kellett lennie, mert kompenzálni kell a befektetőknek a befektetéssel járó hozzáadott kockázati szintet. Ezenkívül a befektető felhasználhatja a szükséges hozamokat az eszközök rangsorolásához, és végül a rangsor szerinti befektetést hajthatja végre, és felveheti azokat a portfólióba. Röviden: minél magasabb a várható hozam, annál jobb az eszköz.
