Mi az a jövedelmezőségi arány?
A jövedelmezőségi mutatók segítenek meghatározni és értékelni a vállalat jövedelemtermelő képességét a felmerülő kiadásokkal szemben, és a vállalat teljesítményének elemzése során figyelembe veszi a társaság mérlegének és eredménykimutatásának különböző elemeit.
Nyereségességi mutatók képleteinek felsorolása
Különböző típusú jövedelmezőségi arányok vannak, amelyeket a vállalatok működési teljesítményük nyomon követésére használnak. Ebben a cikkben azonban megvitatjuk azokat, amelyek a margón alapulnak. A lista három fő mutatója a bruttó haszonkulcs, a nettó haszonkulcs és az EBITDA különbözet, amelyekre itt kitérünk.
# 1 - Bruttó nyereséghányad
A bruttó nyereség kiszámítása az értékesítésből származó összes közvetlen költségnek, az eladott áruk költségének levonásával történik. Az eladott áruk költsége elsősorban az alapanyag költségét és a termelés során felmerülő munkaerőköltséget tartalmazza. Végül a bruttó haszonkulcsot kiszámítják a bruttó nyereség és az árbevétel elosztásával, és százalékban fejezik ki.
Az alábbiakban bemutatjuk ezt a jövedelmezőségi arány kiszámításához szükséges képletet.
Bruttó haszonkulcs = (Bevétel - Az eladott áruk költsége) / Bevétel * 100%# 2 - Nettó nyereség árrés
A nettó nyereséget, amelyet adózott eredménynek (PAT) is neveznek, úgy számítják ki, hogy az összes közvetlen és közvetett költséget levonják az árbevételből. Ezután a nettó haszonkulcsot kiszámítják a nettó nyereség és az árbevétel elosztásával, és százalékban fejezik ki.
Az alábbiakban bemutatjuk ezt a jövedelmezőségi arány kiszámításához szükséges képletet
Nettó haszonkulcs = PAT / Bevétel * 100%# 3 - EBITDA árrés
Az EBITDA kiszámítása a kamatráfordítás, az adók, az értékcsökkenési leírás és az amortizációs ráfordítás összeadásával a nettó nyereséghez vagy a PAT-hoz kerül. Ezután az EBITDA különbözetet kiszámítják az EBITDA és az árbevétel elosztásával, és százalékban fejezik ki.
A jövedelmezőségi mutatók elemzésének magyarázata
# 1 - Hogyan lehet kiszámítani a bruttó haszonkulcsot?
A bruttó haszonkulcs képletét a következő lépésekkel lehet kiszámítani:
- 1. lépés: Először is, az árbevételt az eredménykimutatásból veszik.
- 2. lépés: Ezután kiszámítják az eladott áruk költségét, amely az elfogyasztott nyersanyag, a munkaerőköltség és a termék előállításának tulajdonítható egyéb hasonló közvetlen kiadás összegzése. Az összes információ könnyen elérhető az eredménykimutatásból.
- Az eladott áruk költsége = nyersanyagköltség + munkaerő + egyéb közvetlen költségek
- 3. lépés: Most a bruttó nyereséget úgy számítják ki, hogy az eladott áruk költségét levonják az árbevételből.
- 4. lépés: Végül a bruttó haszonkulcs kiszámításakor a bruttó nyereséget elosztjuk az árbevétellel és megszorozzuk 100% -kal.
- Bruttó haszonkulcs = (Bevétel - Az eladott áruk költsége) / Bevétel * 100%
# 2 - Hogyan lehet kiszámítani a nettó nyereséghányadot?
A nettó haszonkulcs képletét a következő lépésekkel lehet kiszámítani:
- 1. lépés: Először az árbevételt a fent leírtak szerint számoljuk.
- 2. lépés: Ezután rögzítik a nettó nyereséget (PAT), amelyet kategorikusan külön sorként említenek az eredménykimutatásban.
- 3. lépés: Végül a nettó haszonkulcs kiszámításához a nettó nyereséget (PAT) el kell osztani az árbevétellel és megszorozni 100% -kal.
- Nettó haszonkulcs = PAT / Bevétel * 100%
# 3 - Hogyan lehet kiszámítani az EBITDA-árrést?
Az EBITDA Margin képletet az alábbiakban adjuk meg. Kiszámítható a következő lépésekkel:
- 1. lépés: Először az árbevételt a fent leírtak szerint számoljuk.
- 2. lépés: Most a kamatráfordítást, az értékcsökkenési leírást és a befizetett adókat az eredménykimutatásból vesszük.
- 3. lépés: Ezután az EBITDA kiszámítása a kamatráfordítás, az értékcsökkenési leírás és az PAT-nak fizetett adók összeadásával történik.
- EBITDA = PAT + Kamat + Adók + Dep & Amort
- 4. lépés: Végül az EBITDA különbözetet úgy számítjuk ki, hogy elosztjuk az EBITDA-t az árbevétellel és megszorozzuk 100% -kal.
- EBITDA fedezet = EBITDA / árbevétel * 100%
Számítási példák a jövedelmezőségi mutatók elemzésére
Az alábbiakban néhány gyakorlati példát vettünk ennek a koncepciónak a megértéséhez.
Vegyünk egy példát az XYZ Limited nevű vállalat jövedelmezőségi mutatóinak kiszámításához. Az XYZ Limited testreszabott görkorcsolya gyártásával foglalkozik mind profi, mind amatőr korcsolyázók számára. A pénzügyi év végén az XYZ Limited 150 000 USD összértékű nettó árbevételt ért el az alábbi költségekkel együtt.
Az alábbi sablonban a számítás adatai
A megadott információk alapján
# 1 - Bruttó nyereség
= Nettó árbevétel - Az eladott áruk költsége
Tehát a fenti számításból a bruttó nyereség a következő lesz:
# 2 - Nettó nyereség = 31 000 USD
# 3 - EBITDA
= Nettó eredmény + Kamatráfordítás + Adó + Amortizációs ráfordítás
Tehát a fenti számításból az EBITDA a következő lesz:
Most a jövedelmezőségi arányok,
- Bruttó haszonkulcs
- = Bruttó nyereség / Nettó árbevétel * 100
= 53,33%
- Nettó haszonkulcs,
- = Nettó nyereség / Nettó árbevétel * 100%
= 20,67%
- EBITDA ráta
- = EBITDA / Nettó árbevétel * 100%
= 46,67%
Nyereségességi arány elemzése az Excel programban
Vegyük most az Apple Inc. valós példáját, hogy bemutassuk a jövedelmezőségi mutatókat az alábbi excel sablonban. A táblázat a különböző jövedelmezőségi képletek felhasználásával mutatja be a részletes számítást
A következőket jegyezzük meg az Apple jövedelmezőségi mutatóiról
- A nettó haszonkulcs a 2016. évi 21,19% -ról 2018-ra 22,41% -ra nőtt
- A bruttó haszonkulcs viszont 39,08% -ról 38,34% -ra csökkent
- Hasonlóképpen az EBITDA ráta 34,01% -ról 32,77% -ra csökkent
Relevancia és felhasználás
- A jövedelmezőségi arányokat alapvetően a vállalat teljesítményének felmérésére használják, amelyet a különböző szintű jövedelmezőség, azaz a bruttó, a PAT és az EBITDA kiszámításával mérnek.
- Ezek az arányok azt mutatják, hogy az értékesítés hány százalékát fedezi a működési költség különböző szinteken. Ennélfogva minél alacsonyabb a működési költségarány, annál magasabb lesz a jövedelmezőség, ami jobb teljesítményt jelez.
- A jövedelmezőségi ráta azonban továbbra is korlátozott, mivel csak akkor hasznos, ha összehasonlítjuk az ugyanazon iparágban működő vállalatokat.
