Kibocsátott és fennálló részvények A 6 legfontosabb különbség (infographics)

A legfontosabb különbség a kibocsátott és a forgalomban lévő részvények között az, hogy a Kibocsátási részvények azok az összes részvények, amelyeket a társaság bocsátott ki az alapok megszerzéséhez. Míg a forgalomban lévő részvények a részvényesek által adott időpontban a visszavásárolt részvények kizárása után rendelkezésre álló részvények.

Különbség a kibocsátott és a fennálló részvények között

  • A kibocsátott részvények a társaság által kibocsátott részvények. Részvényesei és befektetői birtokolják ezeket a részvényeket. A társaság ezeket kiadja a Társaság embereinek, a lakosságnak és néhány nagy befektetési intézménynek.
  • A forgalomban lévő részvények a kibocsátott részvények, levonva a kincstár állományát. Amikor egy társaság visszavásárolja részvényeit, és nem vonja nyugdíjba, akkor azt mondják, hogy a kincstárba helyezik őket. Így a kincstár ilyen részvényeinek levonása után a fennmaradó részvények állítólagosak. A forgalomban lévő részvények számát használjuk a különféle pénzügyi mutatók, például az egy részvényre jutó eredmény (EPS) kiszámításához.

A forgalomban lévő részvények kisebbek vagy egyenlőek a kibocsátott részvényekkel. Ezek nem lehetnek többek, mint a kibocsátott részvények, de egyenértékűek lehetnek vele, ha nincs saját részvény.

Forgó részvények = Kibocsátott részvények - Saját részvények

Példa a kibocsátott és a fennálló részvényre

Vegyünk egy példát, hogy jobban megértsük. Az XYZ Inc. társaság 50 000 kibocsátott részvényt birtokol. 2000 részvényt vásárol vissza, és nem vonja vissza őket, vagyis a Társaság saját részvényként tartja őket. Mennyi a forgalomban lévő részvények száma?

Mint tudjuk, a forgalomban lévő részvények kibocsátása a saját részvényekkel csökkentett részvényekkel történik

  • Forgó részvények = Kibocsátott részvények - Saját részvények
  • Így a forgalomban lévő részvények = 50000 - 2000 = 48 000

Kibocsátott és kiemelkedő részvényekkel kapcsolatos infographics

Itt bemutatjuk Önnek a Kibocsátott és a Kiemelkedő Részvények közötti 6 legfontosabb különbséget

Kibocsátott és kiemelkedő részvények - fő különbségek

A kibocsátott és a fennálló részvények közötti kritikus különbségek a következők:

  • A kibocsátott részvények a Társaság által kibocsátott teljes részvények. Míg a forgalomban lévő részvények a részvényesek részvényei, vagyis nem tartalmazzák a Társaság által visszavásárolt részvényeket. Így a saját részvények kivonása a kibocsátott részvényekből forgalomképes részvényeket eredményez.
  • A kibocsátott részvények magukban foglalják a saját részvényeket. A Társaság ezeket felhasználhatja jövőbeli eladásokhoz vagy más üzletek megvásárlásához. Ezzel szemben a forgalomban lévő részvények nem tartalmazzák a saját részvényeket.
  • A pénzügyi kimutatások nem mutatják be a kibocsátott részvényeket. Ehhez képest a pénzügyi kimutatások nem számolnak el a fennálló részvényekről.
  • A forgalomban lévő részvények segítenek meghatározni a Társaság szavazati jogát az egyes részvényesek számára, valamint a szavazati joggal rendelkező részvények teljes számát.
  • A Kiemelt Részvények hasznosak a Társaság részvényenkénti pénzügyi teljesítményének megismeréséhez. Például az egy részvényre jutó eredmény kiszámításához a keresetet a forgalomban lévő részvényekkel kell elosztani, nem pedig a kibocsátott részvényekkel.
  • A forgalomban lévő részvények kisebbek vagy egyenlőek a kibocsátott részvényekkel. Ezek többnyire kevesebbek, mint a kibocsátott részvények, kivéve azokat a Társaságokat, amelyek nem rendelkeznek saját részvényekkel. Ez utóbbi esetben a forgalomban lévő részvények meg fognak egyezni a kibocsátott részvényekkel.

Kibocsátott és kiemelkedő részvények fej-fej különbség

Nézzük meg most a fej-fej különbséget a kibocsátott és a forgalomban lévő részvények között.

Alapja Kibocsátott részvények Kiemelkedő Részvények
Meghatározás A Társaság befektetői és részvényesei birtokolják ezeket a részvényeket. Ide tartoznak a Társaság részvényei a kincstárban is, miután a részvényeket visszavásárolta. Ez egy kibocsátott részvény, levonva a kincstárban tartott részvényeket. Ez a befektetők tényleges részvényeinek száma.
Főbb különbség A kibocsátott részvény magában foglalja a saját részvényeket is. Nem tartalmazza a saját készletet.
Jelentés A pénzügyi kimutatások nem jelentik ezeket a részvényeket. A pénzügyi kimutatások ezeket a részvényeket jelentik.
Pénzügyi teljesítmény Nem ad teljes képet a Társaság pénzügyi teljesítményéről, miközben a kulcsarányokat részvényenkénti alapon méri. Ezeket elsősorban a Társaság teljesítményének mérésére és a kulcsarányok részvényenkénti alapon történő megállapítására használják.
Szavazóerő Ez magában foglalja a saját részvényeket is, amelyek nem rendelkeznek szavazati joggal. Másik célja a szavazásra rendelkezésre álló teljes részvények, valamint az egyes részvényesek részesedésének és szavazati jogának százalékos arányának meghatározása.
Mennyiség Több, vagy egyenlő a forgalomban lévő részvényekkel. A forgalomban lévő részvények kisebbek vagy egyenlőek a kibocsátott részvényekkel. Csak akkor lehetnek egyenlőek a kibocsátott részvényekkel, ha a saját részvény nulla.

Következtetés

A kibocsátott részvények a forgalomban lévő részvényekkel szemben olyan pénzügyi feltételek, amelyek a társaság tőkeszerkezetéhez kapcsolódnak. Láttuk a különbséget a két kifejezés között. Míg a kibocsátott részvények tartalmazzák a Társaság saját részvényeit, a forgalomban lévő részvények fontosabbak a pénzügyi elemzők számára. A forgalomban lévő részvények biztosítják a Társaság szavazati jogainak számát és segítséget nyújtanak a Társaság legfontosabb pénzügyi mutatóinak megtalálásához.

Minden tőzsdén jegyzett társaságnak be kell tartania a tőzsdei követelményeket. Ezért közzéteszik a kibocsátott részvények és a forgalomban lévő részvények számát a weboldalukon és a tőzsdéken.

érdekes cikkek...