A legfontosabb különbség a kibocsátott és a forgalomban lévő részvények között az, hogy a Kibocsátási részvények azok az összes részvények, amelyeket a társaság bocsátott ki az alapok megszerzéséhez. Míg a forgalomban lévő részvények a részvényesek által adott időpontban a visszavásárolt részvények kizárása után rendelkezésre álló részvények.
Különbség a kibocsátott és a fennálló részvények között
- A kibocsátott részvények a társaság által kibocsátott részvények. Részvényesei és befektetői birtokolják ezeket a részvényeket. A társaság ezeket kiadja a Társaság embereinek, a lakosságnak és néhány nagy befektetési intézménynek.
- A forgalomban lévő részvények a kibocsátott részvények, levonva a kincstár állományát. Amikor egy társaság visszavásárolja részvényeit, és nem vonja nyugdíjba, akkor azt mondják, hogy a kincstárba helyezik őket. Így a kincstár ilyen részvényeinek levonása után a fennmaradó részvények állítólagosak. A forgalomban lévő részvények számát használjuk a különféle pénzügyi mutatók, például az egy részvényre jutó eredmény (EPS) kiszámításához.

A forgalomban lévő részvények kisebbek vagy egyenlőek a kibocsátott részvényekkel. Ezek nem lehetnek többek, mint a kibocsátott részvények, de egyenértékűek lehetnek vele, ha nincs saját részvény.
Forgó részvények = Kibocsátott részvények - Saját részvények
Példa a kibocsátott és a fennálló részvényre
Vegyünk egy példát, hogy jobban megértsük. Az XYZ Inc. társaság 50 000 kibocsátott részvényt birtokol. 2000 részvényt vásárol vissza, és nem vonja vissza őket, vagyis a Társaság saját részvényként tartja őket. Mennyi a forgalomban lévő részvények száma?
Mint tudjuk, a forgalomban lévő részvények kibocsátása a saját részvényekkel csökkentett részvényekkel történik
- Forgó részvények = Kibocsátott részvények - Saját részvények
- Így a forgalomban lévő részvények = 50000 - 2000 = 48 000
Kibocsátott és kiemelkedő részvényekkel kapcsolatos infographics
Itt bemutatjuk Önnek a Kibocsátott és a Kiemelkedő Részvények közötti 6 legfontosabb különbséget

Kibocsátott és kiemelkedő részvények - fő különbségek
A kibocsátott és a fennálló részvények közötti kritikus különbségek a következők:
- A kibocsátott részvények a Társaság által kibocsátott teljes részvények. Míg a forgalomban lévő részvények a részvényesek részvényei, vagyis nem tartalmazzák a Társaság által visszavásárolt részvényeket. Így a saját részvények kivonása a kibocsátott részvényekből forgalomképes részvényeket eredményez.
- A kibocsátott részvények magukban foglalják a saját részvényeket. A Társaság ezeket felhasználhatja jövőbeli eladásokhoz vagy más üzletek megvásárlásához. Ezzel szemben a forgalomban lévő részvények nem tartalmazzák a saját részvényeket.
- A pénzügyi kimutatások nem mutatják be a kibocsátott részvényeket. Ehhez képest a pénzügyi kimutatások nem számolnak el a fennálló részvényekről.
- A forgalomban lévő részvények segítenek meghatározni a Társaság szavazati jogát az egyes részvényesek számára, valamint a szavazati joggal rendelkező részvények teljes számát.
- A Kiemelt Részvények hasznosak a Társaság részvényenkénti pénzügyi teljesítményének megismeréséhez. Például az egy részvényre jutó eredmény kiszámításához a keresetet a forgalomban lévő részvényekkel kell elosztani, nem pedig a kibocsátott részvényekkel.
- A forgalomban lévő részvények kisebbek vagy egyenlőek a kibocsátott részvényekkel. Ezek többnyire kevesebbek, mint a kibocsátott részvények, kivéve azokat a Társaságokat, amelyek nem rendelkeznek saját részvényekkel. Ez utóbbi esetben a forgalomban lévő részvények meg fognak egyezni a kibocsátott részvényekkel.
Kibocsátott és kiemelkedő részvények fej-fej különbség
Nézzük meg most a fej-fej különbséget a kibocsátott és a forgalomban lévő részvények között.
Alapja | Kibocsátott részvények | Kiemelkedő Részvények | ||
Meghatározás | A Társaság befektetői és részvényesei birtokolják ezeket a részvényeket. Ide tartoznak a Társaság részvényei a kincstárban is, miután a részvényeket visszavásárolta. | Ez egy kibocsátott részvény, levonva a kincstárban tartott részvényeket. Ez a befektetők tényleges részvényeinek száma. | ||
Főbb különbség | A kibocsátott részvény magában foglalja a saját részvényeket is. | Nem tartalmazza a saját készletet. | ||
Jelentés | A pénzügyi kimutatások nem jelentik ezeket a részvényeket. | A pénzügyi kimutatások ezeket a részvényeket jelentik. | ||
Pénzügyi teljesítmény | Nem ad teljes képet a Társaság pénzügyi teljesítményéről, miközben a kulcsarányokat részvényenkénti alapon méri. | Ezeket elsősorban a Társaság teljesítményének mérésére és a kulcsarányok részvényenkénti alapon történő megállapítására használják. | ||
Szavazóerő | Ez magában foglalja a saját részvényeket is, amelyek nem rendelkeznek szavazati joggal. | Másik célja a szavazásra rendelkezésre álló teljes részvények, valamint az egyes részvényesek részesedésének és szavazati jogának százalékos arányának meghatározása. | ||
Mennyiség | Több, vagy egyenlő a forgalomban lévő részvényekkel. | A forgalomban lévő részvények kisebbek vagy egyenlőek a kibocsátott részvényekkel. Csak akkor lehetnek egyenlőek a kibocsátott részvényekkel, ha a saját részvény nulla. |
Következtetés
A kibocsátott részvények a forgalomban lévő részvényekkel szemben olyan pénzügyi feltételek, amelyek a társaság tőkeszerkezetéhez kapcsolódnak. Láttuk a különbséget a két kifejezés között. Míg a kibocsátott részvények tartalmazzák a Társaság saját részvényeit, a forgalomban lévő részvények fontosabbak a pénzügyi elemzők számára. A forgalomban lévő részvények biztosítják a Társaság szavazati jogainak számát és segítséget nyújtanak a Társaság legfontosabb pénzügyi mutatóinak megtalálásához.
Minden tőzsdén jegyzett társaságnak be kell tartania a tőzsdei követelményeket. Ezért közzéteszik a kibocsátott részvények és a forgalomban lévő részvények számát a weboldalukon és a tőzsdéken.