Gazdasági képletek listája
A közgazdaságtan kifejezés azt jelzi, hogy az áruk és szolgáltatások fogyasztása, termelése és elosztása hogyan történik a nemzetben. Ez azt is jelzi, hogy az egyének és a vállalkozások mennyire határozzák meg az erőforrások elosztását a maximális értéknövelés megszerzéséhez. A közgazdasági képletek kidolgozhatók a makrogazdasági szintek és a mikrogazdasági szintek alapján.
A makroökonómia szerint a következő közgazdasági képletek segítenek megérteni a gazdaság helyzetét az alábbiak szerint:
Makroökonómiai képletek
Az alábbiakban bemutatjuk a 8 legfontosabb makrogazdasági képletet -
# 1 - Bruttó hazai termék
A bruttó hazai termék kifejezhető a kiadási megközelítés és a nettó jövedelem megközelítés szerint. A kiadási megközelítés szerint a bruttó hazai terméket a fogyasztás, a magánberuházások, az állami kiadások és a nemzetben folyó nettó export összegeként fejezik ki. A jövedelmi megközelítés szerint a munka, a kamat, a bérleti díj és a fennmaradó nyereség összegeként határozzák meg.
Matematikailag két képletet lehet a következőképpen kifejezni:
GDP = C + G + I + NXItt,
- A fogyasztást C jelöli.
- A kormányzati kiadásokat G. képviseli.
- A befektetést én képviselem.
- A nettó exportot az NX képviseli.
Itt,
- A munkaerőt W. képviseli.
- Az érdeklődést én képviselem.
- A bérleti díjat R. képviseli.
- A fennmaradó nyereséget P. képviseli.
# 2 - Munkanélküliségi ráta
A közgazdaságtan az ország munkanélküliségi ráta szerint is értékelhető. Ezt általában a munkanélküli munkaerő és a foglalkoztatott munkaerő számának arányában határozzák meg.
Matematikailag a következőképpen ábrázolható:
Munkanélküliségi ráta = A munkanélküliek teljes száma / A foglalkoztatottak teljes száma.# 3 - Pénzszorzó ráta
A gazdaság helyzetének megértéséhez a következő mutató a pénzszorzó mutató használata. Általában a bank által fenntartott tartalékráta fordítottjaként definiálják. Matematikailag a következőképpen ábrázolható:
Pénzszorzó mutató = 1 / tartalékrátaEz a mutató segít annak felmérésében, hogy a pénzbetéteket hogyan lehet felhasználni a rendszer pénzkínálatának növelésére.
# 4 - Reál GDP
A reál GDP-t a nominális GDP és a GDP deflátorának arányaként határozzák meg. A reál GDP meghatározó szerepet játszik a gazdasági kibocsátás kiszámításában és értékelésében, valamint a defláció vagy az infláció kiigazításában. A nominális GDP az infláció hatása nélkül értékeli a gazdasági kibocsátást, ezért a reál-GDP jobb mérési eszköznek tekinthető a nominális GDP-hez képest.
A valós GDP-t a következőképpen fejezik ki: -
Valódi GDP = GDP névleges értelemben / a GDP deflátora.# 5 - Fogyasztói árindex
A fogyasztói árindexet az adott évre vonatkozó termékek és szolgáltatások költségének és a meghatározott bázisévi termékek és szolgáltatások költségének arányában határozzák meg. Ez a mutató segít összehasonlítani a termékek és szolgáltatások árait, valamint az infláció szintjének változását. A termékek és szolgáltatások kosarát naponta frissíteni kell, majd meg kell határozni a kosár költségét és az indexet.
Matematikailag a következőképpen ábrázolható vagy leírható:
Fogyasztói árindex = Termékek és szolgáltatások költsége az adott évben / Termékek és szolgáltatások költsége a meghatározott bázisévben.# 6 - Inflációs ráta
Az arány kiszámítása a folyó évi CPI-szint és a tavalyi CPI-szint és a tavalyi CPI-szint közötti különbség arányaként történik. Ez tovább kifejeződik százalékban. Az inflációs ráta azt jelzi, hogy a szolgáltatások és termékek ára hogyan alakult évről évre.
Az inflációs ráta a következőképpen fejezhető ki: -
Inflációs ráta = (CPI-szintek / CPI-szintek változásai tavaly) x 100Itt,
- A CPI-szintek változásai = A folyó év CPI-szintjei - a CPI-index szintjei tavaly.
# 7 - Valódi kamatláb
A reálkamatláb a nominális kamatláb és az inflációs ráta különbségeként kerül meghatározásra. Alternatív megoldásként a Fischer-egyenlet segítségével meghatározható. A Fischer-féle egyenlet szerint a nominális kamatlábak és az inflációs ráták arányaként határozzák meg.
Matematikailag a következőképpen fejezhető ki: -
Valódi kamatláb = Névleges kamatláb - A várható infláció mértékeA Fischer-féle egyenlet szerint a következőképpen fejezhető ki:
Reálkamatláb = (1 + Névleges Kamatláb) / (1 + inflációs ráta) - 1# 8 - Pénzmennyiség-elmélet
Ez a kapcsolat a pénzszint és a kimeneti szint közvetlen kapcsolatával írható le. Ezt a kapcsolatot John Maynard Keynes feltételezte.
Matematikailag ezt a kapcsolatot a következőképpen írják le vagy szemléltetik:
MV = PTItt,
- A pénzkínálatot M. képviseli.
- A pénz forgalma vagy sebessége V-ben van kifejezve.
- Az átlagárszintet P-ben fejezik ki.
- A szolgáltatások és áruk tranzakciós volumene.
Ezért a makroökonómiában a következőket lehet összefoglalni az alábbiak szerint:
Mikroökonómiai képletek
Az alábbiakban bemutatjuk a legjobb 9 mikroökonómiai képletet -
A mikroökonómia szerint a következő képletek segítik a gazdaság helyzetének megértését az alábbiak szerint:
# 1 - Teljes bevétel
Ez azt a helyzetet definiálja, amelyben a keresletet az árrugalmasság szempontjából értékelik. Ezt a teljes ár és a keresleti mennyiség szorzataként fejezik ki. Ha az árak magasak, ez rugalmatlan keresletet eredményezne az árak iránt, ahol a magasabb árak több bevételt eredményeznek. A kereslet rugalmas, ha az árak magasak, és alacsony mennyiséget eredményez.
Matematikailag a következőképpen szemléltethető:
Összes bevétel = Ár x Mennyiség a keresletben.# 2 - marginális bevétel: -
A határbevételt a teljes bevétel változásának arányában fejezzük ki a kiskereskedelemben bekövetkezett mennyiség változásához viszonyítva. A határbevétel a további eladott mennyiségért elért többletbevétel. Matematikailag a következőképpen szemléltethető:
Marginal Revenue = A teljes bevétel változása / A forgalmazott mennyiség változása.# 3 - Átlagos bevétel
A bevételeket úgy lehet leírni, mint a cég által kapott bevételeket, miután készterméket adtak el fogyasztóinak. Az átlagos bevételt a teljes bevétel és az összes eladott mennyiség arányában fejezzük ki. Matematikailag a következőképpen szemléltethető:
Átlagos bevétel = A vállalkozás által elért összes bevétel vagy bevétel / Teljes mennyiség.# 4 - Teljes költség
A gazdasági koncepció szerint az összköltséget az állandó költségek és a változó költségek összegeként határozzák meg. A változó költségeket olyan költségeknek nevezzük, amelyek hajlamosak változni a szervezet által eladott áruk szintjétől. Az állandó költségeket az a fajta költség határozza meg, amelyek a vállalkozás által értékesített mennyiség szintjén azonosak.
Matematikailag a következőképpen szemléltethető:
Összes költség = fix alapon felmerült összes költség + az előállított mennyiségtől függő összes költség.# 5 - Határköltség
Ezt úgy definiálják, mint az üzleti költségek felértékelődését vagy romlását, amikor a késztermékeket értékesítésre készen készíti elő. Grafikusan a határköltségeket U alakú görbeként ábrázolják, ahol a költségek kezdetben felértékelődnek, és a termelés növekedésével a költségek romlanak.
Matematikailag a következőképpen szemléltethető:
Határköltségek = Az összes költség szintjének változásai / Az előállított mennyiség szintjének változásai# 6 - Átlagos összköltség
Az átlagos összköltséget a gyártással és az előállítással foglalkozó vállalkozásnál felmerült összes költségnek az üzleti tevékenység által előállított tételek mennyiségének szintjéig kell meghatározni. Ilyen összefüggésben határozza meg a teljes költségeket és a teljes mennyiséget, hogy elérje az átlagos összes költséget. Matematikailag a következőképpen szemléltethető:
Átlagos költségek = összes költség / teljes mennyiség.# 7 - Átlagos fix költségek
Az átlagos fix költséget a gyártással és a gyártással foglalkozó vállalkozásnál felmerült összes fix költség jelenti, a vállalkozás által előállított termékek mennyiségének szintjéig. Ilyen összefüggésben határozza meg a teljes fix költségeket és a teljes mennyiséget, hogy elérje az átlagos összes fix költséget.
Matematikailag a következőképpen szemléltethető:
Átlagos fix költségek = összes fix költség / teljes mennyiség# 8 - Átlagos változó költségek
Az átlagos változó költséget a gyártással és a gyártással foglalkozó vállalkozásnál felmerülő összes változó költségként határozzák meg, a vállalkozás által előállított termékek mennyiségének szintjéig. Ilyen összefüggésben határozza meg az összes változó költséget és az összmennyiséget, hogy elérje az átlagos összes változó költséget. Matematikailag a következőképpen szemléltethető:
Átlagos változó költségek = Összes változó költség / Teljes mennyiség# 9 - A cég nyeresége
A mikroökonómiában a nyereséget több összefüggés segítségével lehetett kiszámítani. Először is kiszámítható az összes bevétel és az összes költség különbségeként. Kiszámítható a határbevétel és a határköltség különbségeként. Amikor a nyereség kisebb, mint az átlagos változó költség, a vállalkozás már nem tudja fenntartani önmagát, és le kell állítani. Matematikailag a következőképpen szemléltethető:
Bevett nyereség = Összes bevétel - Összes költségEz a következőképpen szemléltethető: -
Bevett nyereség = marginális bevétel - marginális költségek.Ha a határbevétel meghaladja a határköltségeket, akkor a szervezetnek vagy cégnek több tételt kell előállítania a jövedelmezőség növelése érdekében. Hasonlóképpen, amikor a határbevétel a határköltségek alatt romlik, akkor a szervezetnek vagy cégnek kevesebb tételt kell előállítania a költségek csökkentése érdekében.
Ezért a mikroökonómiában a következőket lehet összefoglalni:
A közgazdasági képlet relevanciája és használata
Az ország általános pénzügyi haladását a világbank az általuk meghatározott időszakos időközönként meghatározott gazdasági mutatók segítségével figyeli. Az ilyen jelentéseket kormányzati kiadványok teszik elérhetővé a nagyközönség számára. Azt mondhatjuk, hogy a nemzet gazdaságilag jól teljesít, ha meglehetősen stabil gazdasági mutatókat mutat be. Ezeket a gazdasági mutatókat széles körben elismerték a gazdasági képlet mértékeként.
A népszerű gazdasági formulák a gazdaság elemzésének tényén alapulnak. Ha az elemzést mikrogazdasági szinten végzik, akkor a gazdasági képletet a vállalkozás által generált összes bevétel és a bevétel előállításához kapcsolódó költség különbségeként határozzák meg. Ha azonban makrogazdasági szinten végeznek elemzést, akkor a gazdasági képletet a bruttó hazai termék segítségével származtatják.
A gazdaság mindig megmutatja, hogy az emberi jóllét hogyan használta fel a rendelkezésre álló erőforrásokat a maximális értéknövelés megszerzéséhez. A közgazdaságtan inkább a társadalomtudományhoz kapcsolódik, és nagyrészt az adott pénzügyi időszakban elért kiadási mintákra, fogyasztási mintákra, befektetési szokásokra és az általános kereskedelemre összpontosít.
