Céltartalék a jövedelemadó jelentésére
A jövedelemadó-tartalék az az adó, amelyet a társaság várhatóan megfizet az adott évben, és úgy számítják ki, hogy ideiglenes és tartós különbségekkel korrigálják a társaság nettó jövedelmét, majd ezt megszorozzák az alkalmazandó adómértékkel.
Céltartalék a jövedelemadó kiszámításához
A jövedelemadó-tartalékot az egyén vagy a vállalat által megszerzett jövedelemre számítják ki az alábbi képlet alkalmazásával:
Céltartalék a jövedelemadó képletére = Adózás előtt megszerzett jövedelem * Alkalmazható adókulcs
Számítási példa a jövedelemadó céltartalékára
A következő példa a koncepció jobb megértésére.
A kft. Az a cég, amely a 2018. december 31-én véget érő üzleti évre vonatkozó piaci jelentésekben gyártja és értékesíti az autóipari termékeket . Tegyük fel , hogy a társaságra a tárgyévre alkalmazandó jövedelemadó mértéke 30%. Számolja az adózás előtti eredmény segítségével az adott Mintás és a céltartalék a jövedelemadó a számviteli végződő évre december 31 st, 2018.
- Értékesítés: 2 000 000 USD
- Értékesítési költség: 1 400 000 USD
- Adminisztrációs költségek: 350 000 USD
- Forgalmazási költségek: 1.50.000 USD
- Kamatköltség: 100 000 USD
- Bérleti jövedelem: 70 000 USD
Megoldás
Ennek kiszámításához először is az adózás előtti nyereséget a megadott részletekből kell kiszámítani.
Nyilatkozat az adózás előtti eredmény kiszámításához
- = 170000 USD + 100000 USD
- = 70000 USD
Így az adózás előtti eredmény kiszámításának fenti kimutatásából 70 000 dollár az A Ltd. kft. Adózás előtti eredménye. A számviteli végződő évre december 31 st, 2018.
Most a jövedelemadó-tartalék kiszámítása a következő lesz:
- = 70 000 USD * 30%
- Nyereségadó-tartalék = 21 000 USD
Így a rendelkezés a jövedelemadó a számviteli végződő évre december 31 -jén, 2018, a cég egy kft $ 21,000.
Előnyök
Az ezekhez kapcsolódó különféle előnyök a következők:
- Ez az a céltartalék, amelyet a társaság az aktuális nyereségből származó jövedelméből tesz meg a jövőben felmerülő adókötelezettségének teljesítése érdekében. Bizonyos időintervallum lesz azonban a társaság adófizetési kötelezettségének teljesítése és a fizetési dátum között. Tehát a vállalat kihasználhatja az időbeli rés lehetőségét, és a köztes időszakban rövid távú finanszírozás forrásaként használta fel az adótartalékot. Ez nem jelent különösebb költséget a társaság számára, valamint nem jár jogi formaságokkal.
- A társaság a jövedelemadó-céltartalék segítségével jó előre megteremti a jövőbeni felelősség fedezetét. Minden érdekelt felet megismertet a jövőben a társasággal szemben felmerülő adókötelezettséggel.
Hátrányok
Az ezekhez kapcsolódó hátrányok a következők:
- Ez a vállalat finanszírozási forrása, de csak rövid távon, és a vállalat követelményei alapján nem használható fel hosszú távú finanszírozásra.
- Egyes esetekben előfordulhat, hogy a társaság létrehozza a jövedelemadó többlettartalékát, ami a társaság pénzeszközeinek elégtelen felhasználásához vezet, mivel a társaság más termelési területeken is felhasználhatta volna a forrásokat.
A jövedelemadó-tartalékolással kapcsolatos fontos szempontok
Az ezekhez kapcsolódó különböző fontos pontok a következők:
- A társaság a jelenlegi nyereségéből hozza létre a jövőben felmerülő adókötelezettségének teljesítése érdekében.
- A társaság az adott időszakra alkalmazandó adómértékét figyelembe véve jön létre.
- A vállalat ezt úgy alakítja ki, hogy kiigazítja a társaság időszakos nettó jövedelmének állandóságát és ideiglenes jellegét.
- Bizonyos időbeli különbség van a társaság által az adót képező céltartalék képzése és a befizetés napja között. Ezért a vállalat felhasználhatja a rövid távú finanszírozás forrásaként a köztes időszakban.
Következtetés
A jövedelemadó-tartalék arra a céltartalékra vonatkozik, amelyet a társaság hoz létre az adott időszakban megszerzett jövedelmére a társaságra alkalmazandó adókulcs szerint. A társaság ezt a céltartalékot úgy módosítja, hogy kiigazítja a társaság időszaki nettó jövedelmének állandó és átmeneti jellegét.
Mivel van egy bizonyos időbeli eltérés a társaság által az adót képező céltartalék képzése és a befizetés dátuma között, így a társaság élhet az időbeli rés lehetőségével, és az adó céltartalékát felhasználta adók forrásaként. a rövid távú finanszírozás a közbenső időszakban. Ez azonban a vállalat finanszírozási forrása, de csak rövid távon, és a vállalat követelményei alapján nem használható fel hosszú távú finanszírozásra. Emellett előfordulhat, hogy a társaság létrehozza a jövedelemadó többlettartalékát, ami a társaság pénzeszközeinek elégtelen felhasználásához vezethet.
