Mi a Zöld Kötvény?
A zöld kötvények a pénzügyi piaci kötvények egy speciális típusa, amely rendelkezik a fix kamatozású pénzügyi eszközök összes jellemzőjével és kifizetési struktúrájával, de végfelhasználásukat olyan környezeti és éghajlatváltozási projekteknek szentelik, mint például a megújuló energiaforrások fejlesztését, a szennyezés minimalizálását. stb.
A zöld kötvények eredete
- Az ilyen kötvények története San Francisco városába vezethető vissza, ahol a szavazók a „Solar Bonds” néven ismert bevételi kötvényt jóváhagyták a megújuló energia finanszírozására.
- Bizonyos fejlesztési bankok, mint például az Európai Beruházási Bank, 2007-ben részvényindexhez kötött kötvényt bocsátottak ki, ezt követte a Világbank 2008-ban zöld kötvények bevezetése, amelyek sima vanília kötvényszerkezettel rendelkeztek.
- 2013-ban a vállalatok elkezdtek részt venni ilyen kötvények kibocsátásában.
Zöld kötvények iránti igény
- A Klíma és Fejlesztés Tudáshálózatának megfelelően legalább 12 billió dollárra van szükség.
- Az ENSZ becslése szerint a fenntartható fejlődési célok eléréséhez 2,5 milliárd dollárhoz szükséges finanszírozási rés szükséges.
- Az állami mérlegek (kormányzati kiadások, szuverén alapok) nem képesek finanszírozni ezeket a szükséges összegeket, ezért a finanszírozás 80–90% -ának magánbefektetésekből kell származnia, és így ezek a zöld kötvények vonzó eszközzé válnak a ezt a célt szolgálják.
- Körülbelül 1500 befektető szerte a világon nyilvánosságra hozta elkötelezettségét a felelős befektetés iránt. Az általuk kezelt vagyon összege 45 billió dollár.
Példák a zöld kötvényre
- USA: A Tesla Motors Inc. 2013 májusában 600 millió dollár értékű átváltoztatható kötvényt bocsátott ki.
- Nigéria: Az ország megkezdte egy 64 millió dolláros zöld kötvény kibocsátásának folyamatát, amely a helyi befektetőket célozza. A bevételt alacsony kibocsátású projektek, például napenergia, erdőirtás, közlekedés stb.
- INDIA:
- Az Export-Import Bank (EXIM) 5 éves 500 millió dolláros zöld kötvényt bocsátott ki. Ezen alapokból befolyó összeget zöld projektek finanszírozására kell felhasználni az indiai szubkontinensen (Indián kívül), például Bangladesben és Srí Lankában. Ezt a kötvényt a Standard & Poors BBB-, a Moody's pedig a Baa3 minősítést kapta.
- Igen Bank: 54 millió dolláros zöld kötvényt bocsátott ki, amelyet teljesen az International Finance Corporation (IFC) vásárolt meg.
- Londoni Értéktőzsde (LSE): Az LSE annak érdekében, hogy a befektetők számára egyértelműbb hozzáférést biztosítson a zöld projektekhez zöld kötvényeken keresztül, számos zöld kötvény szegmenst indított el.
Előnyök
Néhány előnye a következő.
- A zöld kötvények kibocsátása növeli a kibocsátó mint olyan szervezet vagy cég hírnevét, amely elkötelezett a környezeti kihívások kezelésében. Mivel a vállalkozások környezeti hatásai egyre több negatív fényt ragadnak meg, az ilyen kötelék elősegíti a vállalat akaratának és hajlandóságának bemutatását a környezetvédelem érdekében.
- Hozzáférés biztosítása bizonyos befektetők számára, akik csak környezetvédelmi projektekbe fektetnek be. Az ilyen befektetők száma nőtt, és az ilyen befektetésekre elkülönített alapok száma is nőtt. Ezek a kötvények különösen izgalmasak egy ilyen befektetői kör számára.
- Segít olyan zöld megbízások megvalósításában, mint például az ENSZ felelős befektetés elve (PRI)
- Mivel a kötvények végfelhasználásának pozitív környezeti externáliái vannak, vonzó adókedvezményekkel is járnak. A kenyai tőkepiaci hatóság zöld kötvényadó-ösztönzője, amelyet 2017-ben hajtottak végre
- Összességében egy ilyen kötvény katalizátorként is működik a helyi pénzügyi piacok fejlődésében, amely segíthet a környezetvédelemre összpontosító projekteken túlmutató projektek finanszírozásában.
- Általában az emelt tőke végfelhasználását szokta találni a feltörekvő piacokon (EM), míg az összegyűlt pénz elsősorban fejlett országokból származó befektetőktől származik. Így az EM-ek finanszírozási hiánya bizonyos mértékig orvosolható.
- A kibocsátók profitálnak, mivel a kötvényből származó bevételek segítik tőkeszerkezetüket. A kibocsátókhoz hasonlóan a bevételek bizonyos százalékát felhasználhatják banki kölcsönök visszafizetésére és forgótőkébe történő befektetésre. Ezeket a bevételeket fel lehet használni a meglévő zöld projektek magas költségű adósságainak pótlására is, amennyiben a kibocsátó eleget tesz a minimális hitelminősítésnek, és a múltban jó működési teljesítményt mutat.
Hátrányok
Néhány hátrány a következő.
- A múltban az ilyen kötvények annyiban kaptak kritikát, hogy az ilyen kötvényekből gyűjtött pénz végső felhasználása nem ment elég messzire ahhoz, hogy zöldnek minősítsék.
- A zöld kötvények nem fejlődhetnek egy fejletlen pénzügyi piacon. A piacnak rendelkeznie kell egy rendszerrel a nagy projektek strukturálására.
Korlátozások
- Sok globális alap aggályait fejezte ki amiatt, hogy a kibocsátás nem elég diverzifikált a kibocsátó vagy a projekt alapjául szolgáló országok szempontjából. Ilyen esetben nem bíznak abban, hogy teljesen zöld projekteknek szentelnek alapot, ez ahhoz vezet, hogy a túl sok kereslet túl kevés kötvényt üldöz.
- A befektetők jelentős csoportját csak akkor érdekli a zöldkötvény-befektetés, ha pénzügyi értelme van a vállalt kockázat mértékének megtérülése szempontjából. Ez minden kötvény esetében a kötvény hitelminősítéséig terjed, és a befektető nem folytatja a befektetési döntést csak azért, mert zöld, ha a hitelminősítés nem kedvező.
- Sok befektető kényelmesebb befektetni, ha a kibocsátó társaság egésze fenntartható és nemcsak a projekt.
- A likviditás hiánya a zöld kötvények fő korlátozását is jelentette. Az intézményi befektetők fontos tényezőnek tekintik a likviditást, és a zöld kötvényekről nem tudni, hogy elegendő likviditást kínálnak-e az intézményi befektetők körében nagyon keresett népszerű befektetésekhez képest.
Következtetés
A zöld kötvények növekvő tendenciát mutatnak, és az egész világon növekvő érzékenységgel szemben a gazdasági növekedés környezeti hatásai iránt egyre több befektető vonzódik az ilyen eszközökbe történő befektetéshez, ami azt eredményezi, hogy több kibocsátó használja ki a helyzetet és tőkét gyűjtsön a zöld projektekhez.
A zöld kötvények növekedése olyan okokat is kezel, mint az alacsony likviditás, ami több intézményi befektetőt arra ösztönöz, hogy tegye félre félelmét, és előálljon és részt vegyen. Ugyanakkor a szabályozóknak és a hitelminősítő intézeteknek biztosítaniuk kell, hogy miközben egyrészt Másrészt kedvező környezetet biztosítanak a zöld kötvénykibocsátás önfenntartásához, a hitelminősítés korrekt és pontos értékelést ad ezen kötvények kockázatáról a végfelhasználásként zöld projektek mellett.
