Névleges adatok meghatározása
A névleges adatok a „Nomen” nevű latin szóból származnak, ami nevet jelent, és címkézett adatoknak vagy elnevezett adatoknak is nevezhető, ami megint alapvetően a kategorikus adatok osztályozásának folyamata, ahol nem rendelhetünk hozzájuk kvantitatív értéket.
Jellemzők
- Nem rendelhető hozzá mennyiség - A névleges adatokhoz nem rendelhetünk kvantitatív szempontokat. Mindig nómenklatúra formájában történik, ahol a statisztikai, logikai és numerikus elemzés lehetetlen, ami azt jelenti, hogy a kutató nem végezhet semmilyen összeadást, kivonást vagy szorzást az adatokkal.
- Nincs jelen rendelés - Ezeknek az adatoknak nincs konkrét sorrendje, mivel amikor olyan adatokkal foglalkozunk, mint a nem, a családi állapot és a demográfia, nem mindegy, hogy nézzük ezeket az adatokat.
- Minőségi szempont - Ezeknek az összegyűjtött adatoknak mindig ez a minőségi jellemzőjük lesz, ha a kérdőívek megválaszolásához rendelkezésre álló lehetőségek kvalitatívak saját tulajdonságaikban.
- Az átlagszámítás nem lehetséges - A névleges adatokkal nem számolhatjuk az átlagot. Még akkor sem, ha az adatkészlet betűrendben van elrendezve, az átlag kiszámítása nem lehetséges.
- Módszámítási lehetőség - A válaszadók nagy csoportjától kapott adatokra a leggyakoribb válasz a mód. Tegyük fel, hogy ha a válaszadók többsége egyfajta választ ad egy adott kérdésre, akkor azt feltételezzük, hogy az adott válasz a vizsgálat módja.
- Az adatok többnyire betűrendes formátumban - A legtöbb esetben a névleges adatok esetében az adatok elsősorban ábécé sorrendben vannak, és nem numerikusak.
Példa a névleges adatokra
Itt vettünk példát arra, hogy 3 főiskolai hallgató egyetemen tanult, és összesített jegyeiket három egymást követő trimeszterben tanulmányozták. Itt az összegyűjtött adatok ábécé vagy szöveg, és nem rendelhetünk hozzá számítást. Az adatokat azonban az excelben csoportosíthatjuk, hogy a jegyek összesítéséhez eljussunk az egyedi szövegmezőkhöz rendelt egyes számok átlagának megkeresésével.
Hogyan lehet elemezni a névleges adatokat?
- A névleges adatokat általában olyan kérdések felhasználásával gyűjtik össze, amelyekre a válaszadóknak válaszolniuk kell. Kérdőíveket kapunk a válaszadók számára, amelyek tartalmazzák a nyílt vagy feleletválasztós kérdéseket, ahol sok lehetőség közül lehet választani.
- Tehát alapvetően háromféleképpen lehet összegyűjteni az adatokat. Az első nyitott kérdés, a második feleletválasztós kérdés, a harmadik pedig a feleletválasztós kérdés egy része, ahol a válaszadók más kategóriát választanak „másként”, ami azt jelenti, hogy a legközelebbi válaszválasztás nincs a lehetőségek listájában ad, és így a válaszadó az „Egyéb” lehetőséget választja, és a válaszokat nyílt végű típusként említi.
- Ezeket az adatokat ezután a százalék és a mód alkalmazásával elemzik, ami a kérdésre összegyűjtött összes válasz közül azt jelenti, hogy az a válasz a leggyakoribb, amely a válaszadók többsége által választott lehetőség. Ez lesz a tanulmány modellje.
- Egy adott kérdésre egynél több modális válasz is lehet, ha két lehetőség vagy válasz létezik, amelyek azonos arányban osztják meg a százalékot vagy a választást a többivel szemben. A feleletválasztós kérdés segíti a kutatót abban, hogy létrehozzon egy metrikus változót, amelyet a további tanulmányai során felhasználhat.
- A névleges adatok segíthetik a kutatót abban, hogy profilját elkészítse válaszadóival, amely ugyan nem segít a statisztikai vizsgálatokban, de segíthet a kutatónak mélyebben megérteni válaszadóit.
Előnyök
- Szabadságot kínál a válaszadóknak, hogy szabadon kifejtsék véleményüket.
- A kutatást nagyon könnyű elvégezni, ha közeli kérdések vannak jelen.
- A kérdésekre nagyon sok választ lehet gyorsan összegyűjteni.
- Megnövekedett megbízhatósága, mivel kizárólag a válaszadók válaszainak megválasztásától függ.
- Ez nem időigényes, és bárki megteheti minimális szintű szakértelemmel.
- Ez költséghatékony is, mivel csak egy kérdéssor és egy kérdőív szükséges.
Következtetés
A névleges adatok előnyös módszer, amelyet a kutatók arra használnak, hogy összegyűjtsék a felméréseikre adott válaszaikat, és felhasználják őket tanulmányaik során. Költséghatékony és nem időigényes folyamat. A válaszadó szempontjából nagyobb rugalmasságot kínál a választáshoz és a kérdőív megválaszolásához.
