Gazdasági példák A gazdasági világ öt legfontosabb példája a világban

Példák a közgazdaságtanra

A következő közgazdasági példa a leggyakoribb gazdasági tényezőket és rendszereket vázolja fel. Lehetetlen teljes példakészletet felhozni, amely minden helyzet minden variációjával foglalkozik, mivel ilyen gazdasági elméletek és tényezők százai léteznek. A közgazdaságtan minden példája megadja a témát, a releváns okokat és szükség esetén további megjegyzéseket

A közgazdaságtan a társadalomtudomány azon ága, amely az erőforrásokat tanulmányozza, amelyek meghatározzák a szűkös erőforrások optimális felhasználását. Ez egy olyan folyamat, amelynek során elemzik a gazdaság erősségeit és gyengeségeit. A közgazdaságtan tanulmánya minden olyan tényezőt és entitást érint, amely hozzájárul a társadalomhoz és előnyeit élvezi, ahol a tényezők magukban foglalják a termékelosztást, valamint az áruk és szolgáltatások fogyasztását, valamint az entitásokat, magánszemélyeket, üzleti szervezeteket, kormányokat és nemzeteket is bevonnak.

Mivel az erőforrások szűkösek, az entitásoknak szervezniük és összehangolniuk kell erőfeszítéseiket a rendelkezésre álló erőforrások megfelelő elosztása érdekében a maximális elégedettség elérése érdekében.

Beszéljük meg a közgazdaságtan top 5 valós példáját -

A közgazdaságtan valódi világpéldái

A közgazdaságtant jobban meg lehet érteni néhány általános vagy valós példával:

1. példa - Kereslet és kínálat

A közgazdaságtannak ez a példája a szabadpiaci közgazdaságtan legalapvetőbb fogalma, amely segít meghatározni egy áru vagy szolgáltatás megfelelő árát. Például egy startup cég friss terméket kíván bevezetni a piacra, és meg akarja találni a termékének megfelelő árat. Tegyük fel, hogy a termék 100 dollárba kerül a vállalatnak, a termelési kapacitás pedig 5000 egység. Tehát a vállalat megkérdezte, hogy a termék iránti keresletet különböző árakon mérjék, az alábbiak szerint, és kiszámolja a nyereséget.

A grafikonon láthatjuk, hogy az áremelkedéskor csökken a kereslet.

A legjobb ár 190 dollár, ahol a vállalat a legnagyobb nyereséget termeli.

2. példa - Lehetőségek költségei

Ha egy adott cselekvési módot úgy választunk, hogy elhagyunk egy másikat, akkor alternatív költségnek nevezzük. azaz amikor valamit választ, akkor meg kell fizetnie azt a költséget, hogy nem választja a következő legjobb alternatívát. Például tegyük fel, hogy Martha 20000 dollárral rendelkezik, amelyet befektethet fix betétekbe, évente 10% -os éves hozamot kereshet, vagy az összeget magasabb tanulmányokra fordíthatja. Martha úgy döntött, hogy a pénzt tanulmányaiba fekteti. Az alternatív költség a 10% -os megtérülés (amely évente növekszik).

3. példa - Sunk költség

Az elsüllyedt költségeket nem lehet visszafizetni. Ez helyrehozhatatlan költség. Pl. Egy gyógyszergyár új gyógyszert akar piacra dobni. 5 millió dollárt költ új termékük kutatására és fejlesztésére. A tanulmány azt mondja, hogy az orvostudománynak számos mellékhatása van, ezért nem lehet marginálisan előállítani. A kutatásra és fejlesztésre fordított 5 millió dollár elsüllyedt költség, és ez nem befolyásolhatja a döntéshozatalt.

4. példa - A visszatérés csökkenésének törvénye

Azt mondja, hogy egy bizonyos ponton egy további termelési tényező alkalmazása viszonylag kisebb termelésnövekedést okoz.
Példa közgazdaságtanra - John, szójabab-gazdálkodó úgy dönt, hogy a csökkenő hozam törvényét alkalmazza a gazdaságában kijuttatott műtrágyák számának mérésére. Megállapítja, hogy a műtrágyák felhasználása egy bizonyos határig felfújja a termelést, amely után a termelékenység csökkenni kezd, mert a műtrágyák széleskörű használata mérgezővé teszi a terményt.

John gazdasági elemzést készít, és a következő eredményt tartalmazza:

Amint jól láthatjuk, a műtrágyák felhasználása növeli a szójababok termelékenységét. A határtermelés csökkenni kezd a 30 kg-os műtrágya felhasználásával, ami további 10 kg-ot eredményez, így a termelés 170-ről 90 tonnára csökken. A teljes szójabab-termelés azonban tovább nő, egészen 50 kg-ig terjedő műtrágyákig, ami után John megfigyeli a hozam csökkenését, és ezáltal a marginális hozam negatívvá válik.

5. példa - Kereskedelmi háború

Amikor egy nemzet a belföldi ipar védelme és munkahelyteremtés érdekében magasabb tarifákat kezd el bevezetni, vagy megemeli a jelenlegi tarifáit (az áruk és szolgáltatások importja során kivetett adókat) egy adott exportáló országra, és a másik (exportáló) ország megtorolja az importvámok emelésével az előbbi ország által az így kialakult konfliktusos helyzetet kereskedelmi háborúnak nevezik.

Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború a legforróbb gazdasági kérdés világszerte, ahol az USA protekcionista intézkedések sorozatát kezdeményezte, és Kína visszavágott. A két nagy gazdaság közötti gazdasági háború nemcsak saját gazdaságukat érinti, hanem nagyban befolyásolta a globális gazdaságot is.

Néhány tény a két nemzetről: -

Export

  • A Wikipedia szerint a globális exportban Kína az első helyen áll 2,3 billió dolláros exportértékkel, amelyet az USA követ, a második helyen.
  • A legnagyobb kínai importőr az Egyesült Államokban, 539 milliárd dolláros importértékkel
  • Míg az Egyesült Államok exportja Kínába csak 120,3 milliárd dollár volt

GDP

  • USA a világ legnagyobb gazdasága, 19,39 billió dolláros GDP-vel.
  • Az elmúlt évtizedekben exponenciális növekedésű Kína 12,01 billió dolláros GDP mellett áll az USA mellett.

Hatás a rivális megyék gazdaságára

  • A magas tarifák miatt az importált áruk emelkednek, ami csökkenti a keresletet. Alacsony kereslet esetén a kínálat csökken, ami alacsony termelést eredményez. Az alacsony termelés miatt megemelkedik a termelés költsége, ami ismét felfújja az árakat. Az alkalmazottak elvesztik munkanélküliségüket.
  • A teljes GDP mind a belföldi értékesítéstől, mind az exporttól függ. A belföldi termelés csökken, mert a szükséges áruk magas áron állnak rendelkezésre, az export pedig csökken, mert más országok is emelik a vámokat, amelyek csökkentik az igényeket. Így csökken a GDP.
  • Az ország pénzügyi nehézségei miatt a szövetségi bankok monetáris politikájuk alapján emelik a kamatlábakat a GDP csökkenésének, az áremelkedésnek és az inflációs viszonyoknak a kezelésére. A magasabb kamatlábak növelik a vállalkozások tőkeköltségét.
  • A stresszes gazdasági helyzet bizonytalanságot teremt a befektetők (mind a belföldi, mind a külföldi) körében, hogy várjon egy kis időt, és keresse a jövőbeni lehetőségeket. Így a beruházások csökkennek.

Hatás a globális gazdaságra

  • Az IMF szerint a várható világgazdasági növekedés 3,9% -ról (az előzetes előrejelzések szerint) 3,7% -ra csökken.
  • Az amerikai és a kínai gazdaságnak egyaránt jelentős esésekkel kell szembenéznie. Az IMF szerint a kínai gazdasági növekedés 6,2% -ról 5,00% -ra csökkenhet.
  • Az infláció Venezuelában (egy gazdasági és pénzügyi válság alatt álló országban) jövőre 10 millió% -ot érhet el.
  • Az IMF arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború a világot „szegényebb és veszélyesebb helyre” teszi

érdekes cikkek...