Mi a megvalósult volatilitás?
A realizált volatilitás a befektetési termék megtérülésének változásának értékelése a meghatározott időszakon belüli korábbi hozamok elemzésével. A vállalkozásba történő befektetés bizonytalanságának és / vagy potenciális pénzügyi veszteségének / nyereségének értékelése a gazdálkodó egység részvényárfolyamainak változékonysága / volatilitása alapján mérhető. A statisztikákban a variabilitás meghatározásának leggyakoribb mércéje a szórás, azaz a hozamok átlagtól való eltérésének mérése. Ez a tényleges árkockázat mutatója.
A piacon realizált volatilitást vagy tényleges volatilitást két komponens - egy folyamatos volatilitás és egy ugrás - okozza, amelyek befolyásolják a részvényárfolyamokat. A részvénypiac folyamatos volatilitását befolyásolják a napon belüli kereskedési volumenek. Például egyetlen nagy volumenű kereskedelmi ügylet jelentős változást idézhet elő egy eszköz árában.
Az elemzők magas frekvenciájú napközbeni adatokat használnak az óránkénti / napi / heti vagy havi gyakoriság alapján történő volatilitás mértékének meghatározására. Ezeket az adatokat felhasználhatja a hozamok volatilitásának előrejelzésére.
Megvalósult volatilitási képlet
Ezt úgy mérik, hogy kiszámítják az eszköz átlagos árának eltérését egy adott időszakban. Mivel a volatilitás nem lineáris, a realizált varianciát először úgy számolják, hogy egy részvényből / eszközből származó hozamokat logaritmikus értékekké konvertálnak, és a log normál hozamok szórását mérik.
A realizált volatilitás képlete a realizált variancia négyzetgyöke.
Az alapul szolgáló eszköz napi hozamának szórását a következőképpen kell kiszámítani:
r t = log (P t ) - log (P t-1 )- P = részvényárfolyam
- t = időszak
Ez a megközelítés azt feltételezi, hogy a középértéket nullára kell állítani, figyelembe véve a részvényárak mozgásának felfelé és lefelé mutató tendenciáját.
A realizált variancia kiszámítása a megtérülések összesítésének kiszámításával a meghatározott időtartamra
ahol N = megfigyelések száma (havi / heti / napi hozam). Általában 20, 50 és 100 napos hozamokat számolnak.
Megvalósult volatilitási (RV) képlet = √ Megvalósult variancia
Az eredményeket ezután évesítik. A realizált volatilitást a napi realizált variancia és az év kereskedési napjainak / heteinek / hónapjainak szorzatával évesítik. Az évesített realizált variancia négyzetgyöke a realizált volatilitás.
Példák a realizált volatilitásra
1. példa
Például két, hasonló záróárral rendelkező részvény feltételezett realizált volatilitását 20, 50 és 100 napra számolják a részvények esetében, és a következő értékekkel évesítik:
| 1. készlet | 2. készlet |
| RV 100 = 25% | RV 100 = 20% |
| RV 50 = 35% | RV 50 = 17% |
| RV 20 = 50% | RV 20 = 15% |
Az adott időkereten belüli növekvő volatilitás mintázatát tekintve arra lehet következtetni, hogy az 1. részvény az utóbbi időben (azaz 20 nap alatt) nagy árváltozással kereskedett, míg a 2. részvény vad ingadozások nélkül kereskedett. .
2. példa
Számítsuk ki a dow index realizált volatilitását 20 napig. A napi részvényárfolyamok részletei Excel formátumban nyerhetők ki olyan online oldalakról, mint a yahoo finance.
A részvényárfolyamok ingadozását az alábbi ábra szemlélteti.
Amint megfigyelhető, a részvényárfolyam csökken, a maximális áreltérés 6 USD.
A napi hozamok eltérését a következőképpen számolják:
A napi hozamok szórása a napi eltérések négyzete.
A 20 napon belüli realizált variancia kiszámítása a 20 nap összesített hozama. A realizált volatilitás képlete pedig a realizált variancia négyzetgyöke.
Annak érdekében, hogy az eredmény a többi részvényhez képest létrejöjjön, az értéket ezután évre kell tenni.
Előnyök
- Méri az eszköz tényleges teljesítményét a múltban, és segít megérteni az eszköz stabilitását a múltbeli teljesítménye alapján.
- Ez azt jelzi, hogy az eszköz ára hogyan változott a múltban, és az az időszak, amelyen átesett a változás.
- Minél magasabb a volatilitás, annál magasabb az állományhoz kapcsolódó árkockázat, és ezért magasabb a részvényhez kapcsolódó prémium.
- Az eszköz realizált volatilitása felhasználható a jövőbeni volatilitás, azaz az eszköz implicit volatilitásának előrejelzésére. Miközben bonyolult pénzügyi termékekkel, például származékos ügyletekkel, opciókkal stb. Kötnek tranzakciókat, a díjakat az alapul szolgáló ingadozások alapján határozzák meg, és befolyásolják e termékek árait.
- Ez az opció árazásának kiindulópontja.
- A realizált volatilitást statisztikai módszerek alapján mérik, ezért megbízható mutatója az eszközérték volatilitásának.
Hátrányok
Ez a történelmi volatilitás mértéke, ezért nem előremutató. Nem vesz részt a piacon a jövőben felmerülő nagyobb „sokkokban”, amelyek befolyásolhatják az alapul szolgáló értéket.
Korlátozás
- A felhasznált adatok mennyisége befolyásolja a végeredményeket a realizált volatilitás kiszámítása során. Legalább 20 megfigyelésre van szükség statisztikailag a realizált volatilitás érvényes értékének kiszámításához. Ezért a realizált volatilitás jobban használható a hosszabb távú (~ 1 hónap vagy annál hosszabb) árkockázat mérésére.
- A megvalósult volatilitási számítások iránytalanok. azaz figyelembe veszi az ármozgások felfelé és lefelé mutató tendenciáit.
- Feltételezzük, hogy az eszközárak az összes rendelkezésre álló információt tükrözik a volatilitás mérése közben.
Fontos szempontok
- A részvényekhez kapcsolódó lefelé mutató kockázat kiszámításához a realizált volatilitás mérése korlátozható az árfolyam lefelé irányuló mozgására.
- A részvény realizált volatilitásának növekedése egy adott időszak alatt a részvények külső / belső tényezőkre jellemző belső értékének jelentős változását jelentené.
- A volatilitás növekedése magasabb opciós árprémiumot jelent. A részvények értékére az opciók realizált volatilitásának és becsült jövőbeli volatilitásának (implicit volatilitásának) összehasonlításával lehet következtetni.
- A részvény volatilitásának összehasonlítása a benchmark indexgel segít meghatározni a részvény stabilitását: minél alacsonyabb a volatilitás, annál kiszámíthatóbb az eszköz ára.
- Egy részvény realizált volatilitásának csökkenése egy adott időszak alatt a részvény stabilizálódását jelzi.
A realizált volatilitási intézkedések segítenek a részvény mennyiségi ingadozásaiból és külső tényezőiből eredő árkockázat számszerűsítésében a múltbeli teljesítmény alapján. A hallgatólagos volatilitással együtt segít az opciós árak meghatározásában az alapul szolgáló részvény volatilitása alapján.
