Mi a befektetési kockázat?
A befektetési kockázat a veszteségek valószínűsége vagy bizonytalansága, nem pedig az értékpapírok, például kötvények, részvények, ingatlan stb. Valós árának esése miatti várható befektetési nyereség, és minden egyes befektetési típus bizonyos fokú befektetési kockázatnak van kitéve. mint a piaci kockázat, azaz a befektetett összeg vesztesége vagy a nemteljesítési kockázat, vagyis a befektetett pénz soha nem kerül vissza a befektetőnek.
Befektetési kockázat típusok
Vizsgáljuk meg a különböző típusú befektetési kockázatokat:
# 1 - Piaci kockázat
A piaci kockázat annak a kockázata, hogy egy befektetés az egész piacot érintő különféle gazdasági események miatt elveszíti értékét. A piaci kockázat fő típusai a következők:
- Részvénykockázat: Ez a kockázat a részvényekbe történő befektetéssel kapcsolatos. A részvények piaci ára ingadozó, és különböző tényezők alapján folyamatosan növekszik vagy csökken. Így a részvénykockázat a részvények piaci árának csökkenése.
- Kamatlábkockázat: A kamatlábkockázat az adósságpapírokra vonatkozik. A kamatlábak negatívan befolyásolják a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, azaz a hitelkamatok piaci értéke nő, ha a kamatlábak csökkennek.
- Árfolyamkockázat: Az árfolyamkockázat a devizabefektetésekre vonatkozik. A devizabefektetések pénzvesztésének kockázata az árfolyam mozgása miatt devizakockázat. Például, ha az amerikai dollár leértékelődik az indiai rúpia értékére, akkor az amerikai dollárba történő befektetés kevésbé lesz értékes indiai rúpia esetében.
# 2 - Likviditási kockázat
A likviditási kockázat az a kockázat, hogy nem lehet valós értéken eladni az értékpapírokat, és készpénzre lehet váltani. A piaci likviditás csökkenése miatt a befektetőnek esetleg sokkal alacsonyabb áron kell eladnia az értékpapírokat, így elveszíti az értékét.
# 3 - Koncentrációs kockázat
Koncentrációs kockázat a befektetett összeg veszteségének kockázata, mivel csak egy értékpapírba vagy egy típusú értékpapírba fektették be. Koncentrációs kockázat esetén a befektető elveszíti a befektetett összeg szinte teljes összegét, ha a befektetett adott értékpapír piaci értéke csökken.
# 4 - Hitelkockázat
A hitelkockázat a társaság vagy az állam által kibocsátott kötvény nemteljesítésének kockázatára vonatkozik. A kötvény kibocsátója pénzügyi nehézségekkel szembesülhet, amelyek miatt előfordulhat, hogy nem tudja kifizetni a kamatot vagy a tőkeösszeget a kötvénybefektetőknek, így nem teljesíti kötelezettségeit.
# 5 - Újrabefektetési kockázat
Az újrabefektetési kockázat az alacsony kamatláb miatt a tőke vagy a jövedelem magasabb megtérülésének elvesztésének kockázata. Tekintsük, hogy lejárt egy 7% -os hozamot biztosító kötvény, és a tőkét 5% -on kell befektetni, elveszítve ezzel a magasabb hozam megszerzésének lehetőségét.
# 6 - Inflációs kockázat
Az inflációs kockázat a vásárlóerő elvesztésének kockázata, mivel a befektetések nem hoznak magasabb hozamot, mint az infláció. Az infláció megemeli a hozamokat és csökkenti a pénz vásárlóerejét. Ha a befektetés megtérülése alacsonyabb, mint az infláció, akkor a befektetőnek nagyobb az inflációs kockázata.
# 7 - Horizon kockázat
A Horizon kockázat a befektetési horizont rövidülésének kockázata olyan személyes események miatt, mint a munkahely elvesztése, a házasság vagy a házvásárlás stb.
# 8 - Hosszú élettartam kockázat
A hosszú élettartam kockázata a megtakarítások vagy befektetések túlélésének kockázata, különös tekintettel a nyugdíjas vagy a nyugdíjba vonuló egyénekre.
# 9 - Külföldi befektetési kockázat
A külföldi befektetési kockázat a külföldi befektetések kockázata. Ha az ország egészét a GDP csökkenése, a magas infláció vagy a polgári nyugtalanság fenyegeti, a beruházás pénzt veszít.
Befektetési kockázatkezelés
Bár vannak befektetési kockázatok, ezeket a kockázatokat kezelni és ellenőrizni lehet. A kockázatok kezelésének különféle módjai a következők:
- Diverzifikáció: A diverzifikáció magában foglalja a befektetések szétosztását különféle eszközökbe, például részvényekbe, kötvényekbe, ingatlanokba stb. A diverzifikáció különböző eszközökön és az eszközökön belül is megvalósítható (például részvényekbe történő befektetéskor különböző szektorokba történő befektetés).
- Folyamatos befektetés (átlagolás): Állandó befektetéssel, azaz kis összegek rendszeres időközönként történő befektetésével a befektető átlagolhatja befektetését. Valamikor magasan vásárol, néha alacsonyan, és fenntartja a beruházás kezdeti önköltségét. Ha azonban a befektetés a piaci árban emelkedik, akkor a teljes befektetésen profitálni fog.
- Befektetés hosszú távra: A hosszú távú befektetések magasabb hozamot nyújtanak, mint a rövid távú befektetések. Bár az értékpapírok árai rövid távon ingadoznak, általában hosszabb távon (5,10, 20 éven keresztül) fektetnek be.
Fontos szempontok
- A befektetett pénz elvesztésének kockázata az értékpapír valós árának esése miatt.
- A magasabb kockázatú értékpapírok magasabb hozamot adnak.
- A kockázat elsősorban piaci kockázatot foglal magában, de nem korlátozódik a piaci kockázatra. Vannak más kockázattípusok is, mint a hitelkockázat, az újrabefektetési kockázat és az inflációs kockázat, stb.
- Bár a befektetési kockázat szinte mindenféle befektetéssel jár, ezt diverzifikációval, a befektetések átlagolásával és a hosszú távú befektetésekkel lehet csökkenteni.
Következtetés
A befektetési kockázat a befektetett összeg elvesztésének bizonytalansága. Minden befektetés bizonyos fokú veszteségkockázatot hordoz magában, de a kockázat jobb megértésével és diverzifikálásával a befektető képes lehet kezelni ezeket a kockázatokat. Jobb kockázatkezeléssel a befektető képes lesz jó pénzügyi vagyonnal rendelkezni és teljesíteni pénzügyi céljait.
