Kognitív disszonancia definíció
A kognitív diszonancia nem más, mint mentális stressz, amikor az embernek egyszerre két vagy több ellentmondásos meggyőződése van. Egyszerűbben fogalmazva: az újonnan megszerzett információk ütköznek a meglévő megértéssel, ebben az esetben az emberek mentális kényelmetlenséget tapasztalnak, amelyet kognitív diszonanciaként észlelnek. Pénzügyi szempontból a kognitív disszonanciát a viselkedésfinanszírozás méri.
Az alábbiakban bemutatott példák segítenek megérteni, hogy a kognitív disszonancia hatása hogyan hat a pénzügyi piacra és hogyan hat az egyénre
A 4 legfontosabb példa a kognitív diszonanciára a mindennapi életben
1. példa
Vegyük fontolóra, hogy egy John egy XYZ limitált részvényt akar vásárolni, mert úgy véli, hogy az XYZ limited a jövőben jól fog teljesíteni. Az XYZ korlátozott részvényei jelenleg 70 dolláros áron kereskednek a piacon, és John azon gondolkodik, hogy részvényt vásárol, ha az néhány dollárral 65 dollárra esik. Három nap alatt a részvényárfolyam 68 dollárra rúgott, és John úgy gondolja, hogy a részvényárfolyam hamarabb eléri a 65 dollárt. Három nap elteltével azonban a részvényárfolyam hirtelen megemelkedett, és elérte a 75 dollárt, mivel más befektetők vásárolták a keresletet. Ezen a ponton John valószínűleg kognitív disszonanciát fog tapasztalni.
Most felmerül a kérdés, hogy János miért tapasztalja meg a kognitív disszonanciát, ezért megpróbálja megtalálni a választ erre.
Itt John kényelmetlenséget fog érezni, mert az XYZ limit részvényárfolyamának hirtelen emelkedése azt mutatja, hogy a részvényeket jó volt megvásárolni 68 dolláros áron, és ezt a piac javasolta az előző kereskedési árhoz képest. Nagy az esély arra, hogy John megvásárolja a részvények egy részét 75 dolláros áron, hogy átélje az érzett kellemetlenségeket. John azt gondolhatja, hogy a részvények magasabb áron történő vásárlása még mindig jó, mert más befektetők is ugyanolyan áron vásárolnak, de ha ezt elmondja, akkor ésszerűtlen a John vásárlása.
A fenti példa azt mondja neki, hogy a befektetőknek ragaszkodniuk kell döntésükhöz, és a kereskedelmet nem szabad érzelmekkel meghatározni.
2. példa
Az egyik befektető szerint a jelenlegi piac túl magas pozícióban van, és a közeljövőben eshet. Mivel a piac túl magas helyzetben van, a befektető aggódik emiatt, és a részvények egy részének eladását tervezi. A befektetők befektetési menedzsere azt kérdezte a befektetőktől, hogy miért gondolja, hogy a piac a közeljövőben esni fog, és szerinte a globális gazdaság lassul, ahogyan azt több újság is közzétette, és emiatt korrekciók történnek a piacon. Ezután a befektetési menedzser tanácsot ad befektetőnek, aki nem befolyásol számos hírcikket.
A befektetési menedzser tanácsát követően is a befektetők eladták 50% -os részvényét, és másnap a piac 5% -ot zuhant. Mivel a piac 5% -kal csökken, a befektető jól érzi magát, és úgy gondolta, hogy jól döntött. Mégis, egy hét múlva hírek érkeznek arról, hogy a globális gazdaság javul, és a piac elkezdett mutatkozni. A befektetési menedzserek most azt javasolják a befektetőknek, hogy adják vissza az eladott tőkét a portfólióba, hogy a befektetők hosszú távú befektetési tervei megfelelő pályára álljanak.
Tehát a fenti példa azt mutatja, hogy a befektetők befolyásolják az alapos hírcikkeket, és ő eladta a döntéseket a tények és adatok ellenőrzése nélkül, és hibát követett el. Ez azt mutatja, hogy a kognitív disszonancia miatt a befektető nem ismeri fel az információkat, ami segíti a befektetési döntések meghozatalában.
3. példa
Keith 125 dolláros kereskedési áron vásárolt Opto áramkörök készletét. A következő héten egy vállalat részvényárfolyama esett, és elemzés után Keith megtudta, hogy agresszív szervetlen növekedésük adóssággal töltötte meg mérlegüket. Ekkorra a részvény 75 dolláros árfolyamon kereskedett, és Keith ismét vett még egy részvényt. Keith megértése szerint a vállalat jó minőségű termékeket készített, és elolvasta a jelentést, miszerint a gazdasági helyzet javulása és a kamatlábak csökkenése után a társaság részvényei jól teljesítenek. Emiatt Keith a részvényárfolyam minden esésénél vásárolt. Ebben az időszakban Keith jó híreket keresett a céggel kapcsolatban, és jó híreket használt fel a cégről, hogy minden ősszel támogassa a részvényvásárlást.
Keith még mindig abban reménykedik, hogy javul a vállalat helyzete, és legalább 125 dolláros részvényárfolyamot fog elérni.
Tehát a fenti példa elmagyarázza számunkra, hogy az a befektető, aki annak ellenére vásárolta a részvényt, hogy erősen esett és hatalmas veszteségekben ült. A befektető pozitív híreket és információkat keres a céggel kapcsolatban, csak hogy támogassa vásárlási döntését, és tartsa be a befektetéseket, hogy jövőben nyereséggel értékesítse azokat.
4. példa
A tőzsdei rally vagy fellendülés során a 2005–2007-es években az egyik indiai befektető beruházási cikkekbe, infrába és az energiaszektorba fektetett be. Szerencsére abban az időben ezek a részvények az ég magasában mozogtak. A befektető igazán bízott abban, hogy elegendő készséggel és szakértelemmel rendelkezik a részvények kiválasztásában, mert bármit is vett fel, szinte naponta emelkedett. Néhány forró IPO-ba is bekerült.
Aztán amikor a világgazdaság recesszió előtt állt 2008-ban, a befektetői portfólió súlyosan szenvedett, és veszteségesen adta el teljes portfólióját.
A fenti példa azt mutatja, hogy a befektetésekben a túlzott önbizalom a befektetők és a kereskedők úgy gondolják, hogy mindenki másnál jobbak a legjobb részvények és alapok kiválasztásában, és még jobb idő a pozícióba való belépéshez és kilépéshez. Abban a hitben vannak, hogy jobbak és bölcsebbek voltak, mint mások a befektetés kiválasztásában.
Következtetés
Tehát a fenti példák elmagyarázzák számunkra, hogy a kognitív disszonancia hogyan befolyásolja a befektetési döntést a pénzügyi piacokon. A kognitív disszonancia esettől függően változatos, és sok helyzetben alkalmazható. A kognitív disszonanciában az emberek többségét arra ösztönzik, hogy igazolják saját cselekedeteiket, meggyőződésüket és érzéseiket, és bármilyen helyzet kezelésében önfelfogást alkalmaznak, ami a fenti példákban is látható. A kognitív disszonancia elkerülésének legjobb módja az, ha objektívnek és elemzőnek tűnik, miközben befektetési döntéseket hoz, nem pedig érzelmeket.
