Munkaerőpiac (meghatározás, példák) A 6 legjobb alkatrész

Mi a munkaerőpiac?

A munkaerőpiac vagy a munkaerőpiac széles körben követhető piac, amely az állást keresők (munkavállalók) és a munkát végző szervezetek / munkáltatók (munkaadók) kínálati és keresleti dinamikája révén működik.

• A mikroökonómia a munkaerőpiacot a kereslet és a kínálat egyéni (vállalati és munkavállalói) szintjén vizsgálja. A munkaerő-kínálat növekszik a bérek növekedésével addig a pontig, amikor az egyes bérek további óráinak marginális haszna csökkenni kezd. Amint ez megtörténik, az emberek a szabadidős tevékenységek miatt lemondanak a további munkáról, és csökken a kínálat.
• A mikroökonómia iránti keresletet a termék határköltsége és határbevétele határozza meg. Ha az egyes további termékegységekből származó határbevétel kisebb, mint a határköltsége, akkor csökken a munkaerő iránti kereslet.

A munkaerőpiac összetevői a makroökonómiában

A makrogazdaságban a munkaerőpiac a következő komponensek függvénye.

# 1 - Munkaerő

A munkaképes korú népesség egy része, amely alkalmazásban áll vagy aktívan munkát keres. A munkaerő a népesség növekedésének, a nettó bevándorlásnak, az új belépőknek és a munkaerőből nyugdíjasok számának függvénye.

# 2 - Részvételi arány

A munkaerő nagyságát a felnőtt polgári nem intézményes népesség méretének százalékában határozzák meg.

Részvételi arány = a munkaerő nagysága / a felnőtt polgári nem intézményi népesség nagysága

# 3 - Nem munkaerő

Ez a különbség a felnőtt polgári nem intézményi népesség és a munkaerő nagysága között.

Nem munkaerő = felnőtt polgári nem intézményi népesség - munkaerő

# 4 - Munkanélküliségi szint

Különbség a munkaerő és a jelenleg foglalkoztatott munkavállalók száma között.

Munkanélküliségi szint = munkaerő - A jelenleg foglalkoztatott munkavállalók száma

# 5 - Munkanélküliségi ráta

A munkanélküliek száma a munkaerő százalékában.

Munkanélküliségi ráta = munkanélküliek száma / munkaerő-méret X 100

# 6 - Foglalkoztatási ráta

A foglalkoztatott munkavállalók száma a munkaerő százalékában.

Foglalkoztatási ráta = Foglalkoztatott munkavállalók száma / Munkaerő-méret X 100

Példa a munkaerőpiacra

Beszéljünk meg egy példát a munkaerőpiacról.

Egy gazdaság teljes polgári nem intézményi lakossága 100 000, ebből 80 000 ember munkaképes. A munkaképes korú népességből 75 000 aktívan dolgozik vagy keres munkát (amely a munkaerő részét képezi), míg 5000 nem a munkaerő része. A 75 000 ember munkaerejéből 4000 ember munkanélküli (a munkanélküliségi ráta 5,3% lesz). További részletekért lásd az alábbi ábrát.

A munkanélküliség típusai a makroökonómiában

Az alábbiak a munkanélküliség típusai a mikroökonómiában.

# 1 - Súrlódó munkanélküliség - Ez annak az időnek köszönhető, hogy az emberek munkát találnak.

# 2 - Strukturális munkanélküliség - Ez a vállalatok által igényelt és a munkavállalók által a munkaerőpiacon kínált készségek eltérése miatt következik be. Ha a felkínált készségek nincsenek keresletben, és a kereslethez szükséges képességeket nem lehet biztosítani, az strukturális munkanélküliséget okoz.

# 3 - Természetes munkanélküliségi ráta - Ez a súrlódó és a strukturális munkanélküliség összeadása, és az az arány, amely akkor érvényesül, amikor a gazdaság egyensúlyban van.

# 4 - Ciklikus munkanélküliség - A munkanélküliség bármely, a természetesnél magasabb arányát ciklikus okok okozzák. Általában akkor történik, amikor a gazdaság nincs jó állapotban, és a munkavállalók iránti kereslet általában alacsony, mivel a végtermékek és szolgáltatások iránti kereslet is csökken.

A munkanélküliség természetes aránya az Egyesült Államokban 5%. A 2009-es pénzügyi válság idején a legmagasabb, 10% -os szintet érte el, és évekkel később, 2016-ban 4,9% -ra tért vissza.

A munkaerőpiac előnyei

A munkaerőpiac néhány előnye a következő:

• A munkaerőpiac és az elemzés hasznos lehet szélesebb szintű gazdaságpolitika kialakításában az ország polgárainak érdekében. A kormányzati döntések széles skáláját hozzák meg a munkaerőpiac alakja alapján.
• A munkaerőpiac a gazdaságban vagy az iparban zajló strukturális változások fontos mércéje. Segít a döntéshozóknak új politikák kidolgozásában és végrehajtásában, ha tisztában vannak a strukturális trendekkel.
• Hasznos a munka termelékenységének meghatározásában, ha ugyanannyi munkavállaló segít magasabb áruk és szolgáltatások előállításában.
• A munkaerőpiacok segítenek meghatározni az uralkodó átlagbéreket is, amelyek hasznosak számos gazdasági döntés meghozatalában, ideértve a központi bankok inflációs ellenőrzését is.

A munkaerő-piaci elemzés korlátai

A munkaerő-piaci elemzés néhány korlátja a következő:

• A munkaerő-piaci elemzés nem veszi figyelembe azokat az érzelmi és pszichológiai tényezőket, amelyek az egyének foglalkoztatási vagy munkanélküliségi állapotába kerülnek.
• Az elemzés elsősorban a kapitalista országokban alkalmazható, ahol a munkaerőpiac meglehetősen fejlett. Nem alkalmazható olyan piacon, amelyet kevés munkaadó ural, vagy ahol a rendes gazdasági tevékenység rendkívüli okokból torzul.
• A munkaerőpiacok szintén nem veszik figyelembe a fizetés nélküli munkaerő szerepét, mint a nem fizetett gyakornokok, akik nem fizetettek, hanem hozzájárulnak a gazdasági tevékenységhez.

Fontos szempontok

• A munkaerőpiacok a gazdasági aktivitás szintje (recesszió és fellendülés) és a gazdaság strukturális változásai (technológiai változások, szokások változása stb.) Alapján változnak.
• A magas bevándorlási arány torzíthatja a piaci egyensúlyt, és magas munkanélküliségi rátát eredményezhet.

Következtetés

• A munkaerőpiac szerves része minden gazdaságnak. A munkavállalók által tett erőfeszítéseknek köszönhető a gazdasági aktivitás és a növekedés. A munkaerőpiac elemzése nehéz. A különböző elméletek eltérő megközelítést alkalmaznak a munkaerőpiacon. A legjobban követett és leghatékonyabb azonban a cikkben korábban említett makrogazdasági elmélet.
• Elemzők és közgazdászok tanulmányozzák a makrogazdasági elmélet változóit, hogy hozzáférjenek a munkaerőpiac egészségéhez, és meghatározzák azokat az alapvető lépéseket, amelyeket meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdaság újra egyensúlyba kerüljön, ha elmozdulás történt.
• A munkaerőpiac elengedhetetlen tanulmány a közgazdasági hallgatók számára, hogy megértsék a gazdaság és az üzleti élet árnyalatait. Érdekes azt is tanulmányozni, hogy a piac hogyan változott hosszú idő alatt.