Mi az a Bázel III?
A Bázel III egy szabályozási keret, a Bázeli Egyezmények kiterjesztése, amelyet a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság tagjai terveztek és állapodtak meg a bankok tőkekövetelményeinek megerősítése és a kockázat mérséklése érdekében. Ez úgy történik, hogy megkövetelik a bankoktól, hogy tartsanak több tőketartalékot eszközeikkel szemben, ami viszont csökkentené a bankok tőkeáttételi képességét.
Magyarázat
A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságot 1974-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a banki gyakorlatokra és pénzügyekre vonatkozó szigorú szabályozással biztosítsák a pénzügyi stabilitást. A bizottság tíz különböző ország központi bankjának elnökeiből állt - székhelyük a svájci Bázelben található.
A bázeli bizottság kezdetben a G10 tagjaiból állt. Később, 2009-ben, kiterjesztette tagságát Brazília, Ausztrália, India, Szaúd-Arábia, Oroszország, Japán, Olaszország, Mexikó, Argentína, Kanada, Belgium, Indonézia, Svájc, Dél-Afrika, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok intézményeire, amelyek mind formában vannak.
Célkitűzések
A Bázel III olyan reformokat vezetett be, amelyek célja a bankrendszer kockázatának csökkentése volt. A megállapodás célja a nagyobb biztonság megőrzése tartalékként, mielőtt pénzt gyűjtene. Célja a banki szabályozási keret javítása, amelyet a korábbi bázeli megállapodások előírtak. Hangsúlyozta a bankok ellenálló képességének javítását a pénzügyi és kockázatkezelés mérlegelésével, extrém helyzetekben végzett stresszteszteléssel. Biztosítja a bankok megerősödését likviditási válság és pénzügyi nehézségek idején.
Végrehajtás
A Basel III a BCBS tagjai megállapodása alapján jött létre 2010 novemberében. A megvalósítást 2013-tól tervezték, de a bevezetés során ismételten meghosszabbították. Az elsőt 2019 márciusára, míg a második ütemtervet 2022 januárjára kell esedezni.
Az Egyesült Államokban a Bázel III-ot állítólag minden olyan intézményre alkalmazzák, amelynek vagyona meghaladja az 50 milliárd USD-t, eltérnek az arány követelményeiben és a számításokban. 2013-ban a Federal Reserve Board jóváhagyta a Bázel III egyezmény likviditási fedezeti hányadának amerikai verzióját. Az Egyesült Államok javasolta a likvid eszközök három kategóriába sorolását is 0% -os, 20% -os és 50% -os kockázati súlyozással, különös jelentőséget tulajdonítva a szisztematikusan fontos bankoknak és pénzintézeteknek.
Európai kontextusban a tőkekövetelmények, a tőkeáttételi mutató és a likviditási követelmények ütemezett bevezetése időben változott.
Bázeli III oszlopok
- A bankoktól a minimális tőketartalék fenntartása, valamint egy további pufferréteg a közös tőkében
- A bankrendszer stressz tesztelése tőkeáttételi követelmények végrehajtásával
- További szisztematikusan fontos bankok tőke- és likviditási követelményei.
Bázel III szabályok
Tőkemegfelelés
- A tőketartalék-követelmények 7% -ra nőttek, beleértve a kockázattal súlyozott eszközök (RWA) elleni 2,5% -os puffer tőkét. További jogszabályok előírják az RWA 0–2,5% -ának megfelelő anticiklikus puffert a CET1 számára
- A kockázattal súlyozott eszközök esetében 4,5% -os közös tőkefinanszírozást igényel. A Bázel II-ben ez a követelmény 2% volt
- A minimális alapvető tőke a Basel II 4% -áról 6% -ra emelkedett a Basel III-ban, amely a CET1 4,5% -át és az AT1 további 1,5% -át (kiegészítő alapvető tőke) tartalmazza
Tőkeáttétel
- A bankoknak legalább 3% -os tőkeáttételi arányt kell fenntartaniuk. Vagyis az elsődleges alapvető tőkének a teljes konszolidált eszköz legalább 3% -ának (beleértve a nem mérlegtételeket is) kell lennie
Likviditás
- A bankoknak kiváló minőségű likvid eszközökkel kell rendelkezniük, hogy fedezzék a 30 nap alatti teljes készpénzkiáramlást
- A nettó stabil finanszírozási ráta követelménye egy évre nőtt
Kritika
- A tőketartalék-követelmények csökkentik a versenyt a bankszektorban, mivel a belépés akadályai megnőnek. A kritikusok szerint a szigorú normák kedvezőtlen módon védik az ágazatot
- A tőkeáttételi és tőkemegfelelési követelmények hatással lesznek azoknak a nagyobb bankoknak a hatékonyságára is, amelyek stabil növekedésen alapuló, folyamatos növekedésen alapultak
- A kockázati súlyozás módszertana megegyezik a Bázel III-ban az RWA kiszámításához, mint a Bázel II-ben. Ez fontosságot adhat azoknak a hitelminősítő intézeteknek, amelyek az eszközöket kockázatvállalás alapján osztályozzák. A kritikusok azzal érvelnek, hogy a hitelminősítő intézetekre való ilyen bizalom legalább a 2008-as másodlagos hitelek válságát követően gondot okoz
- A Bázel III kritika nem csupán az elveire és szabályozására korlátozódik, hanem a megvalósításra is
- A kritikusok többször hangsúlyozták a keretrendszer végrehajtásának késedelmét
- Az Amerikai Bankárok Szövetsége kritizálta a szabályozást, kijelentve, hogy a Bázel III nemcsak az Egyesült Államok kisebb bankjait fogja befolyásolni, hanem megbénítja
Hatás
A szigorú Bázel II-normák minden bizonnyal hatással lesznek a világ minden táján a bankok által kínált egyszerű üzleti tevékenységre. A tőkepuffer, a tőkeáttétel és a likviditás szigorított követelményei sújtják a bankok jövedelmezőségét és árrését. Például a Bázel III-ban bevezetett magasabb, 7% -os tőkekövetelmény bizonyos mértékben csökkenti a bankok nyereségét. A hitelkihelyezések nagyságát közvetlenül befolyásolja a tőketartalék-követelmény.
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 2011-es tanulmánya azt mutatta, hogy a Bázel III GDP-re gyakorolt hatása középtávon évente -0,05 és -0,015% közötti lenne. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a bankoknak becslések szerint 15 bázispontot kellett emelniük hiteltöredékeiken, hogy megfeleljenek a tőketartalék-szabály követelményeinek.
Következtetés
A Bázel III vitatható jó lépés a banki környezet megerősítésében a 2008-as globális pénzügyi válság után. A válság megmutatta, hogy a nagyobb bankok a gyors terjeszkedést figyelik, anélkül, hogy kellő súlyt adnának a kockázatosabb hitelezésnek. Ennek eredményeként sürgős szükség volt egy szigorúbb keretre, amely szabályozhatná a tőkeáttételt, a likviditást és a tőkepuffert az ágazaton belül.
A Bázel II alapelveinek átdolgozásával és erősségével vezették be. Az új keretrendszer magasabb tőkemegfelelést ír elő az RWA-k, a tőkefenntartási pufferek és az anticiklikus pufferek tekintetében a RWA-k vonatkozásában, hangsúlyozva ezzel a nemzetközi bankrendszer megerősítését.
Vannak azonban bizonyos gyengeségei, amelyek hatástalannak teszik ki az ágazatot. Széles körben elfogadták, és a megvalósítást szerte a világon végezték. A banki szabályozások világszerte történő harmonizálása azonban romló eredményekhez is vezethet, mivel egyes országokban már jobb keretek vannak.
