Mi a teljes hozam index?
A teljes hozamindex vagy a TRI egy nagyon hasznos részvényindex-referenciaérték, amely rögzíti az alaprészvények ármozgásából, valamint az osztalékok kifizetéséből származó hozamokat, és feltételezi az osztalékok újrabefektetését is. Nagyon hasznos intézkedés, mert valójában megfogalmazza, hogy a befektető mit vesz vissza vagy kap cserébe a megtett befektetésből.
Teljes hozam index képlet
A teljes hozamindex képlet az alábbiak szerint jelenik meg:
Teljes hozamindex = előző TR * (1+ (a mai PR index + indexált osztalék / előző PR index-1))Teljes hozam index kiszámítása
A teljes hozamindex kiszámítása lehet dollár, euró vagy más pénznem formájú értéke. A TRI kiszámításához először figyelembe kell vennünk a kifizetett osztalékot. Első lépésként egy bizonyos idő alatt kifizetett osztalékot el kell osztani ugyanazzal az osztóval, amelyet az indexhez kapcsolódó pontok kiszámításához használtak, vagy ezt az index alapsapkájának is nevezik. Megadja az index pontonként kifizetett osztalék értékét, amelyet az alábbi egyenlet képvisel:
Indexelt osztalék (Dt) = kifizetett osztalék / alaptőke index
A második lépés az osztalék és az árváltozás indexének kombinálása az adott nap árfolyam-hozamindexének kiigazításához. Az alábbi képlet használható erre:
(Mai PR index + indexált osztalék) / előző PR index
Végül a teljes hozamindexet úgy számítják ki, hogy az ár-hozamindex kiigazításait alkalmazzák a teljes hozamindexre, amely az osztalékfizetés teljes történetét mutatja be. Ezt az értéket megszorozzuk az előző napi TRI-mutatóval. Az alábbiak szerint ábrázolható:
Teljes hozamindex = előző TRI * (1+ ((mai PR index + indexált osztalék) / előző PR index) -1)
Tehát a TRI számítása háromlépcsős folyamatot foglal magában, amely magában foglalja egyrészt az indexenkénti osztalék meghatározását, másrészt az ár-hozamindex kiigazítását, végül a kiigazítás alkalmazását a korábbi napi TRI-indexszintre.
Példa a teljes hozamindexre
Tekintsünk itt egy példát a londoni tőzsdére, mint egyetlen részvényt, és befektetünk rá. Ezt a részvényt 2000-ben vásárolták meg, 2001-ben pedig 0,02 GBP osztalékot bocsátottak ki a részvényért. A részvény árfolyama az osztalék kibocsátása után 5 GBP-re vitte. Most már elképzelhetjük, hogy bármit is osztottak volna ki, felhasználták az LSE részvényeinek további megvásárlásához, ugyanazon 5 GBP ársávon. Ezért most 0,02 / 5 = 0,004 LSE részvényt vásárolhatunk, ami összesen 1.004 részvényt vesz fel. Így ezen a szinten a TRI 5 * 1,004 = 5,02 értékkel számolható
2002 második évében a részvény ismét új osztalékot bocsát ki, ahol a részvényárfolyamok feltételezik, hogy állandó, 0,002 GBP. Jelenleg 1,004 részvény tulajdonosai vagyunk. Az így kiszámított teljes osztalék 1,004 * 0,02 = 0,002008 GBP. Most újra befektetik ugyanabba a részvénybe, amelynek jelenlegi ára 5,2 GBP. Most a birtokolt részvények száma 1,008 lesz. A TRI most 5,2 * 1,008 = 5,24 lesz
Ugyanezt kell tennünk minden időszakban. Ezért a periódus összesített számának végén könnyen ábrázolhatjuk a TRI szint grafikonját, vagy kiszámíthatjuk az adott időszakra szükséges TRI-t a fent említett képlet segítségével, figyelembe véve az előző időszak TRI-jét és a jelenlegi TRI-t.
Teljes hozam index az ár-hozam indexhez képest
- A teljes hozamindex magában foglalja mind az árak mozgását, mind a tőkenyereséget / -veszteséget, mind az értékpapírból kapott osztalékot. Ezzel szemben az ár-hozamindex csak az ár mozgását vagy a tőkenyereséget / -veszteséget veszi figyelembe, a kapott osztalékot nem.
- A TRI reálisabb képet ad a részvény hozamáról, mivel magában foglalja a hozzá kapcsolódó összes alkotóelemet, például az árváltozást, a kamatot és az osztalékot, ahol a PRI csak részleteket ad meg az árak mozgásáról, és ez nem a valós hozam. Készlet.
- A TRI inkább a legújabb megközelítés a befektetők befektetési alapjainak összehasonlítására, mivel ez segíti őket az alap jobb megítélésében, mivel a befektetési alap NAV-ja nemcsak a portfolió tőkeveszteségét / nyereségét jeleníti meg, hanem a kapott osztalékot is a portfólióban lévő részesedésekből. Ezzel szemben a PRI inkább a hagyományos megközelítés, ahol a befektetési alapok viszonyultak az árváltozásokhoz, amelyek csak a befektetési alapot irányító értékpapírok számát érintik.
- A TRI átláthatóbb, és a részvények vagy alapok hitelessége sokat nőtt. Ezzel szemben a PRI inkább félrevezető forgatókönyv, mert túlbecsüli a befektetési alap teljesítményét, amely sok befektetőt vonzott arra, hogy a valós forgatókönyv megértése nélkül fektessenek be az adott alapba.
A TRI hatása a befektetési alapok befektetőire
Az Ár-hozamindex felett a teljes hozamindex felhasználása nagyban befolyásolhatja a befektetők hosszú távú stratégiáit. Döntő szerepe van a passzív befektetések aktív befektetéseiben. Átlagosan számolva látható, hogy az index komponensei évente körülbelül 2% -os osztalékkal fognak keresni. Ez a megtérülés, amikor a PRI megközelítést alkalmazzuk, nem szerepel a befektetési alapok összehasonlításában.
Így a PRI megközelítésben a megtérülést évente 2% -kal minimalizálják vagy alulértékelik. A TRI-megközelítéssel a befektetők látni fogják, hogy az index teljesítménye 2% -kal emelkedett a TRI-megközelítés, nem pedig a PRI-megközelítés figyelembevételével. A befektetési alapok befektetőire vonatkozó TRI egyik jó tulajdonsága, hogy a befektetett pénz már nem lesz pontatlan referenciaértékek mögött.
Következtetés
A teljes hozamindex hasznos referenciaérték, ha meg akarjuk tudni a részvény vagy egy befektetési alap alkotóelemeinek tényleges hozamát. Ez egy praktikus intézkedés, mert kimondja, hogy a befektető mit vesz vissza vagy kap cserébe a megtett befektetésből. Ez az index hozamának, a kifizetett osztalékok és az indexbe visszaforgatott osztalékok alkotóeleme.
Az összes nagyobb fejlett piacon manapság az összes befektetési alapot a teljes hozamindexhez viszonyítják, amelyet korábban az ár-hozamindexhez viszonyítottak. Még az alapok növekedésének lehetősége esetén is, ha az alap növekedési opciójáról van szó, kötelező figyelembe venni az osztalékot, amelyet generált, de nem osztott fel mögöttes társaságaitól. Így a TRI nagyobb képbe kerül, amikor a részvényalap tényleges hozamát ki kell számolni.
