Különbség az ajánlat és az ajánlat között
Az ajánlati kamatláb az a maximális kamatláb a piacon, amelyet a részvényvásárlók hajlandók fizetni bármely részvény vagy más általuk követelt értékpapír megvásárlásáért, míg az ajánlati kamatláb az a minimális kamatláb a piacon, amelyen az eladók hajlandók eladni bármely részvényt vagy egyéb, jelenleg birtokolt értékpapírt.
A különbség a Bid-Ask Spreadre vonatkozik, és minél szűkebb ez a spread, annál likvidebb az érintett értékpapír / származékos piac. A Bid-Ask Spread tisztán az érintett értékpapír / származék keresletén és kínálatán alapul.
Ha árut szeretne vásárolni, van ára, amelyet készen áll fizetni a jóért; az ilyen árat normál nyelvben Bidnek nevezik. A „Bid” kifejezés a tőzsdei jegyzésben népszerű, és arra az árra utal, amelyet a részvény / származékos termék vevője hajlandó fizetni. Így az a maximális ár, amelyet a vevő vagy a vásárlók egy csoportja kész fizetni egy adott értékpapír / származékos vételi mennyiségért, más néven Ajánlati mennyiségnek.
Hasonlóképpen, amikor árut kíván értékesíteni, van egy minimális / legalacsonyabb ár, amelyet szeretne kapni az áru eladásához; egy ilyen ár normál szóhasználatban ajánlat / eladási ár néven szerepel. Az „Ajánlati ár” kifejezés, más néven Eladási ár, arra az árra utal, amelyet a részvény / származékos termék eladója szívesebben kapna ugyanazért. Így az a minimális / legalacsonyabb ár, amelyet az eladó vagy az eladó csoport egy adott értékpapír / származékos eladási mennyiségért kíván kapni, más néven Ajánlat mennyisége.
Mindkét árra szükség van a kereskedés végrehajtásához, és képviselik az értékpapír / származék keresleti és kínálati oldalát, amelyben jegyzik őket.
Példa az ajánlati és az ajánlati árra
Az alábbiakban a TCS Limited kétirányú árajánlata látható a Nifty-n, 2019.01.13-án, 10.40-kor.
Mint láthatjuk, a TCS részvénye egy rendkívül likvid nagy Cap részvény, amely a Nifty Index részét képezi, és mint ilyen, a szpred meglehetősen szűk, ami a vékonyan forgalmazott értékpapírok vagy az illikvid számlálók esetében nem történt volna meg. Így, ha a befektető 1000 részvényt kíván vásárolni azonnali piaci árfolyamon, akkor ezt megteheti úgy, hogy megvásárolja a részvényeket a jelenlegi 2071,9 Rs ajánlati árfolyamon.
Hasonlóképpen, az a befektető, aki a részvényt azonnal piaci árfolyamon kívánja eladni, megteheti, ha ugyanezt eladja a jelenlegi 2071,25 Rid ajánlati árfolyamon.
Az ajánlat-ajánlat különbözet az ajánlati arány és az ajánlati ráta különbsége, azaz 0,65 Rs (2071,9–2071,25 Rs). Megjegyezhetjük, hogy a Bid-Offer felár meghatározásához bármikor a legjobb ajánlati árfolyamot és a legjobb Ajánlati árfolyamot használják.
Ajánlat és ajánlat árajánlatok
Főbb különbségek
- Ez az az ár, amelyen a vevő vállalja, hogy megvásárolja az érintett értékpapírt vagy pénzügyi derivatívát, és ez az ugyanazonért kínált maximális árat jelenti. Éppen ellenkezőleg, az az ár, amelyet a tervezett eladó felajánlott az érintett értékpapír vagy pénzügyi származékos termék eladására, és ez jelenti a legalacsonyabb ajánlott árat. Az ajánlati ár önmagában mindig alacsonyabb lesz, mint az ajánlati ár.
- Az ajánlat a keresleti oldalt képviseli, az ajánlati ár pedig a vevő által meghatározott árat emeli ki. Éppen ellenkezőleg, az ajánlat a kínálati oldalt képviseli.
- A likvid értékpapírok esetében az Ajánlati-ajánlati ár (spread) különbsége kicsi, míg az illikvid és a kevéssé forgalmazott értékpapírok esetében ez a felár meglehetősen széles.
Összehasonlító táblázat
| Alapja | Licit | Ajánlat | ||
| Jelentése | Arra a maximális árra utal, amelyet az áru vevője hajlandó fizetni | Arra a legalacsonyabb árra utal, amelyet az áru eladója hajlandó elfogadni az áru értékesítése helyett. | ||
| Kereslet kínálat | Az ajánlat a jó iránti igényt képviseli. Minél nagyobb a kereslet a jó iránt, annál magasabb lesz az ajánlati ár. | Az ajánlat a végleges kínálatot jelenti. Minél nagyobb az árukínálat, annál alacsonyabb lesz az ár. | ||
| Magasabb / alacsonyabb | Az ajánlati ár mindig alacsonyabb, mint az ajánlati ár. Ennek hátterében az áll, hogy a vevők mindig alacsonyabb áron akartak vásárolni, mint az első ajánlat. | Az ajánlati ár mindig magasabb, mint az ajánlati ár. Ennek oka az, hogy az eladó mindig többet akar az eladásra kínált árukért. | ||
| Eladó és vevői ár | Az ajánlati ár az eladó ára, ami azt jelenti, hogy ha az eladó az árut azonnal el kívánja adni, akkor el kell fogadnia az ajánlati árat. | Az ajánlati ár a vevő ára, ami azt jelenti, hogy ha a vevő azonnal meg kívánja vásárolni az árut, akkor el kell fogadnia az Ajánlat árát. |
Következtetés
Meghatározza az értékpapír / származék keresleti és kínálati oldalát, valamint azt az árat, amelyen mindkét egyezés kereskedelmet eredményez. Az ajánlatok és az ajánlatok árfolyama folyamatosan változik a piaci kereskedési órákban, és nem marad állandó. Noha a kifejezések inkább a pénzügyi piacokon találják meg a felhasználásukat, a kettő mögött meghúzódó logika relevanciát talál az áruk cseréjében.
Minél szűkebb az ajánlat-ajánlat, annál likvidebb a piac az érintett értékpapír számára és fordítva. Ami azt illeti, általában a kis tőkésségű részvények vagy a vékonyan kereskedett számlálók között az ajánlati és az ajánlati jegyzések nagy eltéréseket mutatnak, míg az olyan Liquid számlálóknál, mint a nagy tőkés részvények és az index alkotóelemei, az ajánlatok és az ajánlatok jegyzése kicsi.
Mindkettő fontos a kereskedés lebonyolításában, és a befektetőknek jól ismerniük kell ezeket a feltételeket. Ezek az árak nem azok az árak, amelyeknél a befektetőnek ténylegesen kereskedést kell lebonyolítania, hanem fontos mércéül szolgálnak, amelyen keresztül a befektető eldöntheti az árat, amelyet ajánlani / ajánlani szeretne. Hasonlóképpen, a Bid-Offer terjedésének láttán a Befektető felhívhat, függetlenül attól, hogy érdemes-e kockázatot vállalni egy ilyen értékpapír / származékos termék vételére / eladására.
