A forgalomban lévő részvények súlyozott átlagát úgy számítják ki, hogy a forgalomban lévő részvények számát meg kell szorozni, miután figyelembe vették a részvények kibocsátását és visszavásárlását az egyes jelentési időszakokban, annak idővel súlyozott részével, és ezt követően összesítették a pénzügyi év egyes beszámolási időszakainak teljes összegét.
Mi a kiemelt részvények súlyozott átlaga?
A forgalomban lévő részvények súlyozott átlaga a Társaság számos részvénye, a részvények év közbeni változásainak beépítése után. A Társaság részvényeinek száma az év folyamán különböző okok miatt változhat. Pl. A részvények visszavásárlásához hasonlóan az új részvénykibocsátás, a részvény osztalék, a részvényfelosztás, a warrantok átszámítása stb. Ez magában foglalja a részvények súlyozott átlagában bekövetkező változások összes ilyen forgatókönyvét, hogy a részvényre jutó eredmény valós legyen.
A fennálló részvények súlyozott átlagának kiszámításának lépései
Az alábbiakban bemutatjuk a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagának kiszámításának három lépését.
- Első lépésként meg kell találni a törzsrészvények számát az év elején, valamint a törzsrészvények év közbeni változását.
- Számítsa ki a frissített közös részesedéseket minden változás után.
- Az új részvények kibocsátása növeli a törzsrészvények számát.
- A részvények visszavásárlása csökkenti a törzsrészvények számát.
- Súlyozza a forgalomban lévő részvényeket az év ezen része és a következő változás közötti része szerint: súly = forgalomban lévő napok / 365 = forgalomban lévő hónapok / 12
A részvények súlyozott átlagának kiszámítása
Vizsgáljuk meg a következő példát, és illesszünk be különféle forgatókönyveket, amelyek befolyásolhatják a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagát.
# 1 - Nem bocsátottak ki új részvényeket
Legyen olyan A társaság, amelynek az év elején, azaz január 1-jén 100 ezer darab részvénye van. A Társaság nem bocsátott ki új részvényeket.
- Így a forgalomban lévő részvények súlyozott átlaga = (100000 X 12) / 12 = 100000
Megszoroztuk a számot 12-gyel minden hónapban, és átlagot értünk el ezen 12 hónap során. Mivel ebben az esetben nem bocsátottak ki új részvényeket, minden hónapban 100 ezer darab részvény volt forgalomban, így az év folyamán a Társaságnak ezer darab részvénye volt.
# 2 - A társaság új részvényeket bocsát ki az időszak során
Most az A társaság 12 ezer új részvényt bocsátott ki április 1-jén.
- Így a Társaságnak az első 3 hónapban 100 ezer, a hátralévő 9 hónapban 112000 részvénye volt.
- Így ebben az esetben a forgalomban lévő részvények súlyozott átlaga = (100000 * 3 + 112000 * 9) / 12 = 1308000/12 = 109000
- Így ebben az esetben a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagával a Társaságnak 109 000 darab részvénye van az év végén.
Nyilvánvaló, hogy a részvények súlyozott átlagát időtartamuk szerint, vagy egyszerűen megfogalmazva minősítettük, hogy az új részvények kibocsátásából származó pénzeszközök csak 9 hónapig álltak a Társaság rendelkezésére, ezért ezt a számot pro-minősítették.
# 3 - A társaság kétszer bocsát ki új részvényeket az év során
Az A társaság további 12 ezer részvényt bocsátott ki az év október 1-jén. Lássuk, hogyan változik a forgalomban lévő részvények súlyozott átlaga.
- Így a Társaságnak az első 3 hónapban 100 ezer, a következő 6 hónapban 112 000, az év utolsó 3 hónapjában pedig 124 000 részvénye van.
- Így ebben az esetben a forgalomban lévő részvények súlyozott átlaga = (100000 * 3 + 112000 * 6 + 124000 * 3) / 12 = 1344000/12 = 112000
- Így ebben az esetben a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagával a Társaságnak 112 000 darab részvénye van az év végén.
- Ennélfogva ebből a példából azt mondhatjuk, hogy amikor új részvénykibocsátás történik, hozzáadjuk őket a meglévő részvényszámhoz, és az év azon részében arányosítunk, amikor a Társaság rendelkezésére állt.
Az eset azonban megváltozik, amikor a Társaság részvényfelosztást végez vagy részvényt fordít.
Először vegyük figyelembe, hogy a Társaság részvényfelosztást hajtott végre.
# 4 - A Társaság megosztotta a részvényeket 1: 2 arányban
A fenti forgatókönyv alapján a Társaság részvényeket osztott meg 1: 2 arányban, azaz egy befektető egy-egy részvény után 1 extra részvényt kapott.
Hagyja, hogy a Társaság osztott részvények 1 -jén decemberben.
- Ilyen esetben a Társaság összes korábbi részvényét is megszorozzuk 2-vel. Ennek az az oka, hogy a részvények értéke megegyezik a részvényfelosztás előtt és után. A befektető nem veszít vagy nyer ilyen intézkedésekkel.
- Ezért a részvények súlyozott átlaga = (200000 * 3 + 224000 * 6 + 248000 * 3) / 12 = 2688000/12 = 224000
- Így a forgalomban lévő részvények súlyozott átlaga szintén megduplázódott a részvényfelosztás végrehajtásával.
Vizsgáljuk meg a részvény fordított forgatókönyvét. A részvény visszafordítása nem más, mint a részvényfelosztás ellentéte. Ha a befektető 2 részesedéssel rendelkezik a Társaságban, akkor most 1 részvénye lesz.
# 5 - A Társaság részvénycserét hajtott végre a 2: 1 arányban
Most, a fenti forgatókönyv alapján, a Társaság 2: 1 arányban fordított részvényt fordított, azaz a befektetőnek mostantól 1 részvénye lesz a Társaság minden 2 részvényére.
Hagyja, hogy a vállalat a nem részvény fordított 1 -jén decemberben.
- Ilyen esetben a Társaság összes korábbi részvényét elosztjuk 2-vel.
- Ezért a részvények súlyozott átlaga = (50000 * 3 + 56000 * 6 + 62000 * 3) / 12 = 672000/12 = 56000
- Nyilvánvaló, hogy a megosztott reverse után a forgalomban lévő részvények száma felére csökkent.
# 6 - A Társaság visszavásárolt részvényeket
Különböző vállalati akciókat láthattunk a fentiekben, és kezeljük a forgalom súlyozott átlagát. Most nézzük meg a részvények visszavásárlását. Ha a Társaság visszavásárolja a részvényeket, akkor azokat hasonló módon kezelik, mint a részvényeket, de éppen ellenkezőleg, a részvényeket csökkentik a számításból.
A 3. forgatókönyvből az A vállalat 12000 részvényt vásárol vissza október 1-jén.
- Így a Társaságnak az első 3 hónapban 100 ezer, az elkövetkező 6 hónapban 112 000, az év utolsó 3 hónapjában pedig ismét 100 000 részvénye van.
- Így ebben az esetben a forgalomban lévő részvények súlyozott átlaga = (100000 * 3 + 112000 * 6 + 100000 * 3) / 12 = 1272000/12 = 106000
- Így a Társaságnak 106 000 darab részvénye van az év végén.
1. súlyozott átlag részvényszámítási példa
Az alábbiakban bemutatjuk a részvények súlyozott átlagának kiszámítását, amikor az év során részvényeket bocsátanak ki és vásárolnak vissza.
Az alábbi táblázat táblázatos formában mutatja a forgalom részvényeinek súlyozott átlagát.
2. súlyozott átlagos részvény kimagasló számítási példa
A részvények súlyozott átlagának kiszámításának ez a második példája azokat az eseteket veszi figyelembe, amikor a részvényeket kibocsátják, és az év folyamán részvény osztalékot adnak.
Az alábbi táblázat táblázatos formában mutatja a forgalom részvényeinek súlyozott átlagát.
Következtetés
A forgalomban lévő részvények súlyozott átlaga fontos tényező a Társaság részvényenkénti nyereségének kiszámításakor az adott időszakban. Mivel a Társaság részvényeinek száma folyamatosan változik a különféle vállalati akciók, például új részvénykibocsátás, részvények visszavásárlása, részvényfelosztás, tőzsdefelfordítás stb. Miatt, és az új részvények vagy a visszavásárolt részvények a Társaság számára elérhetőek voltak az év egy részének, akkor van értelme a részvényeket proporcionálisan súlyozott átlag megállapításához.
